Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-02-06 / 673. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending VOL. XX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1932 Febr. 6. NUMBER 673. SZÁM Háború vagy béke. Az utóbbi hónapokban alig múlik el nap, hogy a polgári lapok ne foglalkoznának ezzel a kérdéssel, pro vagy kontra. Különö­sen teszik ezt azóta, hogy az első Japán csapat benyomult Man- churiába. Sokan azt állították, hogy ez egy újabb világháború kezdetét jelenti, mert a többi nagyhatalmak nem fogják tétlenül nézni, hogy Japán a többiek rovására terjeszkedjen. Voltak, a kik mar előre örültek a jövendöl embermészárlásnak, mert ettől várták a munkaviszonyok meg- javulását. Sőt egy nagyon for­radalmi napilap munkatársa, előadása alkalmával már meg is jövendölte, hogy a tavaszkor Amerika is háborúba megy Ja­pán ellen és legkésőbb a nyáron megtámadják a szoviet uniót, ami aztán világ háborút ered­ményez. Mi, egyszerit észjárással gon­dolkozó munkások nem va­gyunk próféták és igy nem is jövendölünk, ezt átengedjük a kártyavető jósnőknek. Mi csak következtetünk és a sok ellent­mondó hírből próbáljuk kihá­mozni a valóságot. A sok háborút előidéző ok között, ma a manchuriai kér­dést tartják a legfontosabbnak Ez volna az a puskaporos hor­dó, mely felrobbanással fenye­geti a világ békéjét. De mi is ez a manchuriai kérdés ? Manchuria, Kínának északke­leti tartománya és az utóbbi években csak névleg volt az anyaország fenhatósága alatt. Éppen úgy, mint Kína többi részei, itt is általános volt a fel­fordulás. A rablóbandák százai fosztogatják a lakosságot és rendszerint a legnagyobb rabló­banda főnöke került a kormány zó székbe is. Csak természetes, hogy a régi tulajdonságukat itt is megtartották és hivatalukat még nagyobb vagyon szerzésre használták fel a sok esetben ir- ni-olvasni nem tudó kormány­zók és generálisok. De nem csak a lakosságot fosztogatták, de valóságos hadjáratot visel­tek egymás ellen is. Hogy a Japán tőkések ezt nem nézték jó szemmel, az csak természetes. A Japán tőkések több mint egy milliárdot fek­tettek be vasutak, bányák, gyá­rak, stb. üzemekbe. Ugyanis ez az alig harminc millió lakossal rendelkező ország, rendkívül gazdag természeti kincsekben. Területe majdnem kétszer ak­kora mint Japáné, 363,610 négy­zet mértföld. Japán gyárak ré­szére a nyersanyagot, innen ol­csón tudták beszerezni, úgy­szintén élelmiszerüket is. Vi­szont a kész Japán áruk részére Manchuria kitűnő piac volt. Ugyancsak itt akarták elhelyez­ni a Japán népfelesleget is, mert egy aránylag kis terüle­ten, 260,738 négyzet mértföldön 65 millió Japán van beszorítva a kiknek számuk évente 600 ezerrel szaporodik. A Japán tőkések azon szán­dékát, hogy befektetett tőké­jüket kamatoztassák a man­churiai munkások kizsákmányo lásával, nagyón hátráltatta ez a helyzet és nem sokat teketó­riáztak, hanem bevonultak a Japán katonák és a mig a többi hatalmak tiltakoztak, ők meg­szállták Manchuriát. Japánnak úgyszólván életkérdése és nem is csinálnak belőle lelkiismere­ti kérdést, hogy ha a másak rovására történik is. A jelek szerint a Japán imperializmus ezt hajlandó megtenni, még egy véres háború árán is. Tudják ezt a többi nagyhatalmak és azt is tudják, hogy mekkora had­erővel rendelkezik ma Japán. A Népliga teljesen tehetet­len volt, mert Japán egyszerűen nem vette tudomásul a liga uta­sítását, és nem hogy kivonult volna Manchuriából. de telje­sen megszállta azt. És bele fog­nak nyugodni, hogy a manchu­riai nyitott kaput ezután is Ja­pán fogja őrizni és az megy be rajta, akit ő bebocsájt. A manchuriai munkások hely zetén, nem sokat változtat az, hogy politikailag Japánhoz vagy Kinához tartoznak-e. A kizsákmányolás éppen úgy fog folyni, mint eddig, mert hiszen az iparok urai eddig is külföldi, nagyrészt Japán tőké­sekből állottak. És az sem na­gyon érdekli a manchuriai munkásokat, hogy az általuk termelt javakban Japán vagy Kínai tőkések tobzódnak-e? Hogy a politikai boszorkány- konyhában mit kotyvasztanak, arról keveset tudunk, mert ezt a legnagyobb titokban teszik. Azonban a kiszivárgott hírek­ből meg lehet állapítani, hogy az érdekelt nagyhatalmak egy része nem csak helyeselte, de titokban támogatta Japánt tö­rekvésében. Éppen e sorok Írásakor hoz­zák a lapok, hogy a Japán se­reg elfoglalta Sanghai fontos (Folytatás az 5-ik oldalon) Repülogepéinífaznak a UMW küldöttei AZ ÉHSÉGTŐL AGYONGYÖTÖRT BÁNYÁSZ MUNKÁSOK KÜLDÖTTEIKÉNT SZEREPELNEK ÉS A BÁNYA BÁRÓK ÉRDEKEIT SZOLGÁLJÁK A United Mine Workers of America, bányász szervezet In- dianapolisban tartandó ez évi konvenciójára a küldöttek egy- része — tekintve a nagy gaz­dasági válságot — repülőgépen utaznak a kongresszusra. De ne higyje senki sem, hogy talán a saját költségükön, nem azért, mintha nem jutna nekik, mert a delegátusok a tisztvise­lőkből állanak, akiknek busás fizetést nyújtanak a nyomorban szenvedő bányász munkások. Ezek a vezérek rászolgáltak arra. hogy kiérdemeljék a bánya bárók kegyét, akik rendelkezé­sükre bocsájtják a repülőgé­peket. A Pennsylvania Állam küldmteinek jó része igy fog utazni. De a kapitalizmus min­denért és igy ezért a kedvez­ményért is akar ellenszolgála- tott és igy nem elégszik meg a munkások elárulásával, hanem még amikor utaznak ezek a ju- dások, akkor is munkába állítja őket, s a röpülőgépet megrak­ják a bánya bárók érdekeit vé­dő rüpiratokkal. melyeket az utasok fognak széllyel szórni a városok felett. Ezek a mindenre kapható munkásbasák nem azzal törőd­nek, hogy Pennsylvania, Ohio, West Virginia, Kentucky vagy más államok bányász munká­sainak helyzetén javítsanak, ha­nem, hogy hogyan hajlongja­nak a bánya bárók előtt. Nem a munkások helyzetét, hanem a bánya bárók kegyét iparkodnak megnyerni és meg­tartani. És ez igy is lesz mind­addig, amig a bányák poklában robotoló bérrabszolgák és amig a termelésből kizárt és az éh­ségtől agyongyötört bányászok nem a saját fejükkel gondolkoz­nak. Amikor meg fogják tanul­ni a bányászok, hogy forradal­miig kell szervezkedni az Egy Nagy Szervezetbe, az IWW- ban, amely szervezet a mai tár­sadalmi rendszer megdöntését, a bérrendszer eltörlését tűzte ki céljául. Ez a szervezet nem alkuszik meg senkivel, ennek a szervezetnek csak egy célja van s azt tüzön-vizen iparkodik ke­resztül hajtani. Ez a cél a bér­rendszer eltörlése, a termelés és szétosztás eszközeinek birtokba vétele. Minden bányász munkásnak, csak egy válasza lehet az Indi- anapolisi kongresszusra és ez az, hogy hátat fordít UMWA szervezetnek, amelyben csak az történhetik, amit a vezérek lát­nak jónak. Hagyják faképnél a diktáto­rokat s lépjenek be az IWW-ba amely szervezetben a saját ügyük intézését, saját maguk végzik. Ne tartson a munkásosztály magának vezéreket, diktátoro­kat, mert azok minden alka­lommal a kizsákmányoló osz­tályt és annak rendszerét támo­gatják. Tegyük lehetővé szervező kiküldését Fischbein mtárs szervezői utján a clevelandi csoport gyűlésén beszámolt arról is, hogy a magyar munkások milyen tömegekben hallgatják az IWW gyűléseket és rájönnek, hogy helyzetük meg­változását a lármás újság cikkezéssel nem érhetik el, ahhoz az ipari szervezet kiépítésére van szükségük amint azt az IWW tanítja. Ebből a célból újabb szervező kiküldése a legszükségesebb feladatunkká vált, aminek a kivitelére a clevelandi csoport felszó­lítja az ország öntudatos magyar munkásait egy szervezői alap összehozására, önkéntes heti adakozás utján, amelyet minden hé­ten beküldenek a Bérmunkás kiadóhivatalába. Nyolcheti adakozásra kérjük olvasóinkat és mtársainkat. Eddig a következők küldték be hozzájárulásukat: Cleveland: St. Andrejkovits 2.50, J. Barczi 4.00, J. Németh 1.00 A. Székely 1.00, M. Kaczibán 1.50, J. Nyers 1.00, L. Lefkovits 2,00 J. Herczeg 4.00, A. Péchy 1.00, P. Bujáki 50c. Akron: Vizi $1.00, J. Schwindt $1.00, S. Alakszay $1.00. Pittsburgh: A. Kucher 2.00. Chicago: A. Török 4.00, P. Turucz 1.00, A. Köhler 2.00. J Zára 1,00, P. Pika 1.00, G. Scherhaufer 1.00, B. Horváth 1.00. Los Angeles: G. Bakos 1.00, P. Albert 1.00. A Bérmunkás azon olvasói, akik még munkán vannak, sora­kozzanak ezen névsorhoz, hogy az Ipari Unionizmus tanítása mi­nél több magyar lakta vidékre elkerüljön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom