Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-06-04 / 690. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS Junius 4. Nemzetközi Események JAPÁN. Forradalmi és radikális munkássága, diákjai megelégelték a kínai embermészárlást és az egész Japánban lázadásban törtek ki. Százával, ezrével börtönzik a forradalmi munkásokat. Japán a francia, német és az Egyesült Államok pénzintézeteihez fordult nagyobb kölcsönért és az amerikai japán nagy követ már befejezte eredményes tárgyalását az itteni pénzügyi hatóságokkal több záz milliós kölcsönre vonatkozólag, amikor hire futott a japán belforradalomnak. Japán kénytelen volt azonnal egyik legmegbízhatóbb h a d s e regét visszavonni Kina területéről, hogy bizonyítékát adja a lázadó népnek, hogy megkezdte a seregek vissza szállítását. Az ame rikai nagy töke a kölcsön folyósítását megtagadta. Erről nem szól a polgári sajtó, ezt elhallgatja, mert amikor ez kitört Amerikában ellopták? Lindy gyermekét s levették napirendről a japán-kina Iháborut. Japán kizsákmányoló osztálya meghátrált a belforradalom kitörésére és nyomban el is fojtotta azt. A japán politikusok és a kizsákmányoló osztály ezek a hiénák újabb terveket szőnek, hogy termékeiknek piacot biztosítsanak, millió és millió emberélet áldozatának az árán is. GÖRÖGORSZÁG. Kizsákmányoló osztálya még a halot- 1 aktól is remeg. Görögország forradalmi munkásságának forradalmi vezére meghalt s ennek emetésére készültek s ezt a rendőrség megakadályozta úgy, : ogy a halottat a temetés napján ellopta és ők maguk vitték a temetőbe erős rendőrségi és katonai fedezett mellett. Hamarosan hire futott e vakmerő rablásnak és a forradalmárok százai vonultak a temető felé né hány száznak sikerült áttörni a rendőrségi kordont és a temetőbe vonultak, hogy társukkal ; zemben lerójják a végtiszteletet. A rendőrség és a katonaság körülzárta a temetőt éstüzelés- e tartott fegyverekkel letartóztatták a bevonult munkásokat s valamennyit — körülbelül 350-et — minden kihallgatás léikül a Lesvos szigetére, a só- tajok szigetére szállították. — [eddig lesz még képes a kizsák mányoló osztály, börtöneivel, szuronyaival fentartani uralmát? GENEVA. Amikor Kina területén dörögnek •az ágyuk, csattognak a gépfegyverek,, a .repülőgépek szórják a gáz és •üzbombákat, ült össze 54 nemzet képviselője — közöttük Ki- i i is, hogy az öldöklő szerszámok gyártását, fejlesztését sza- ályozzák. Eme szemfényvesz- éstől a munkásosztály nem árhat semmiféle eredményeket. \ kapitalizmus s annak vad mi- li arizmussa, újabb világ, mé- :ár.ásra készülődik, misem bizonyítja ezt jobban mint az, ogy ma a “béke szerető kérész ény” világ évente több mint öt ■ illió dollárt költenek el háborús célokra. Éppen dupláját annak, amit a háború előtti 1913- ik esztendőben. Az 1921 és 1930 ik esztendők között a három hatalmas nemzet Amerika, Angolország és Japán értekezletet tartottak, melyen az építendő hadihajók rajzait “semmisítették meg” és a lehető “legalacsonyabbra redukálták azok építését,” de nem azért mintha a béke szándék lepte volna meg őket, hanem mert a költséges hadihajók idejüket múlták és helyüket a repülőgépek ezrei váltsák fel. De nehogy azt Ihigyje valaki, hogy a hadihajók építését teljesen feladták. Oh No! Uj “modern” páncél hajókat gyártanak. A nemzetek ligájának kimutatása szerint ma a nagyhatalmak éppen hatszor annyi tenger alatt járó hajójuk van mint 1913-ban volt. A páncélos hajók száma ugyancsak hatszor annyi lett ezen idő alatt. Az Egyesült Államok az 1913-ik esztendőben a hadsereg felszerelésére 137 millió dollárt költött ezzel szemben az 1930-ik esztendőben 375 millió dollárt. Az Egyesült Államok kapitalistái franciaországi társaikkal szövetkezve, hogy a béke konferencián a háború és a felkészülés őrülete ellen foglaljanak állást és ugyanazon héten az Egyesült Államok szenátusa tiz [hadihajó építésére adott rendelést. Collidge az Egyesült Államok volt elnöke már 1928-ban kijelentette, hogy az Egyesült Államok hadseregének eltartására és a háborús gépezet fejlesztésére percenként ezerkétszázharminchárom dollárt költenek. De ez nem csak ebben az országban van igy. Franciaország 1926-ban 260 millió dollárt költött hadseregének eltartására, fejlesztésére, mig 1929-ben 441 milliót. És ezek az urak jönnek ösz- sze Genevában békéről tárgyalni. Nincs leszerelés, egyetlen államban sem, hanem az óriási őrült készülődés. Minden állam törekszik a tökéletesebbnél, tökéletesebb gyilkoló szerszámok beszerzésére. Amint azt a hivatott egyének állítják, egy ma kezdett világháború, ez elmúlt világ háborút “gyerekjátékká sülyesztené le.” Az újfajta fegyverek, repülőgépek rádióval irányítva, mérges gázok, roppant erejű bombák, villany sugarak, mind rettenetes pusztítást vinnének végbe. Néhány évvel ezelőtt megkérdezték a világ egyik leghíresebb feltalálóját Thomas Edisont, hogy igaz-e, hogy London városát rádióval irányított repülőgépekről 12 óra leforgása alatt eltörölhetik a föld színéről “Edison azt felelte, hogy NEM IGAZ, — HÁROM ÓRA ALATT el lehet végezni.” Ha ez elmúlt világ háború.csak “gyerek játék volt” mint ezt Edison is mondotta. Mi lesz a kövektezö háború? Az elmúlt “gyermek játéknak” több mint 10 millió halottja maradt a harctéren 20-25 milliónyi sebesültje, amelyből százezrek milliók haltak meg, az életben maradottak százezeréi, milliói megcsonkítva bénákká lettek. A háborút követő rettenetes nyomor következtében beállott influenza, amely még a háborúnál is több áldozatot követelt. Az elmúlt világ háború 50-60 milliónyi életeit ontott ki és “csak egy gyerek játék volt.” Mi lesz akkor a jövő háborúja? A világ bérrabszolgáinak, akik előállitják a gyilkoló szerszámokat, hogy saját életük árával fizessenek, a kizsákmányoló osztály uralmáért szervezkedniük kell iparilag az Egy Nagy Szervezetben az TWWban, hogy minél előbb megdöntők azt az osztályt, amely keselyük módjára élősködik a termelő hadsereg bőrén. Azt az osz- :ályt, amely “békében” is a nyomort, szenvedést juttatja osztályrészül számunkra. De, ha mégis háborúnak kell, hogy legyen. A munkásosztálynak meg kell tanulnia, 'hogy hogyan használja azokat a “modern” gyilkoló szerszámokat, hogy magát a kizsákmányoló osztály lárma alól felszabadítsa. Ez a felszabadulás lesz a világ bérrabszolgáinak hajnalhasadása, békekonferenciája. LOS ANGELESI LEVÉL Csak rövid 4 vagy 5 hónappal ezelőtt nagy Ígéretekkel voltak nagyon sokan a munkások eltelve. Részemről nem nagy reményt fűztem a helyzet megja- vulásához, mint mondottam is, ezen rövid idő leforgása tanuje- lét adja, épp az ellenkezőjét bizonyítja, rövid hónapok eltelte után egy kommunista barátunk azt bizonyítgatta, már nem messze a javulás órája... és most —• uram fia nagy dolog történt... ez a pirosba bujtatott Minarek néven ismert kommunista valóságos falu bolondja lett, már ő nem kommunista, át- vedlődött ILD-nek, ez az igazi szerinte. A gazdasági helyzet úgy megzavarta, nem tudja melyik lyukba találjon mint az egyszeri inas gyerek, mikor a gömböt akarta a toronyra tenni, na de nem ő az egyedüli. Olvastam egy nagy iró tollából : az a tudós, a ki tudatlan emberrel nagyobb mértékben foglalkozik szintén tudatlanná válik, nem értem ezek közzé magamat, mert nem esik csorba becsületembe, ha ehlhez hasonló emberekkel is beszélek, mert a munkás becsület már rég elveszett amire ez az egyén hivatkozik. Ugyan egy másik nagy iró mondotta nézzétek csak a tőkéseket, vagyont kovácsolnak a más emberek becsületéből és mégis mennyire lenézik a tőkések azokat az emberi férgeket, akiknek a becsületükön élősköd- nek, igy állunk az emberi becsülettel. A társadalmunk sem a becsületen alapszik, semmisem bizonyítja helyesebben, mint a mai helyzet több millió emberi féreg, kik mindannyian élni akarunk, de a becsületen élősködő kapitalisták elvonják tőlünk a megélhetési lehetőséget, kik tisztességes megélhetést akarnak teremteni maguknak és családjuknak és egyben tőkét kovácsolnak a folyton robotoló munkások bőréből. A robotolók fejükön hordják az egész társadalmat kapitalistáival egyetembe. A munkásság fél közelebbről megismerni egymást és egymásba bizalmat helyezni, holott a munkásságnál rejlik az erő, az az erő, amely erővel a tőkések rendelkeznek és rajtunk élősködnek, szintén kérdés szerűen lehetne a munkások rétegébe ezen szavakat intézni, meddig bírjuk ezen baromi életet. Elmúlt a tél és vele a tavasz is lassan a nyár, de mi lesz a bekövetkező télen? Ezt már csak az a menybéli mezítlábas isten tudná legjobban megmondani, hányán fogjuk szagolni az ibolyát alulról, munkástársaim elérkezett a cselekvés órája, sorakozzunk mielőtt nem késő az Egy Nagy Szervezetbe az IWW-ba, amely szervezetből kapjuk az éltető erőt és életet. G. Bakos. A nagy terror ellen a Spanyol munkásság A spanyol munkásság valahogy nincs megelégedve a polgári köztársasággal, mely felváltotta a királyságot. A kormány forma megváltozása sem spanyol, sem más országokban nem elégiti ki a munkásságot és amint a híradások mutatják spanyol ország állandó forrongás színhelye. Itt is ott is lázadások törnek ki időről, időre, mely az elégedetlenség bizonyítéka és a reakció tűzzel vassal igyekszik elnyomni az elégedetlenséget. A köztársasági törvényeknek csak azon pontjait tart ják be a hatalmon levők, melyek a munkásság elnyomását jóváhagyják, a többit pedig hatályon kivül helyezik. De minden terror dacára a spanyol munkásság nem hajtja járomba a fejét és lázad a kizsákmányolás ellen, még a kérlelhetetlen diktatúra dacára is. A megtorlások minden fajtáját alkalmazzák a munkások ellen és hogy milyen eredménnyel, az a munkások szervezett erejétől függ. Aihol a munkások szervezve vannak az,iparokban ott meg tudják védeni az üldözötteket. A spanyol munkásság mind nagyobb méretekben kezdi .felismerni azon tényt, hogy sérelmeinek nyilvánítására az utcai felvonulásoknál sokkal hatalmasabb fegyver is van, ez pedig az általános sz'trájk. Ezt a fegyvert használta Barcelona és Ve- lencia munkássága, hogy megakadályozza az előbbi tüntetésből kifolyólag deportálásra ítélt | munkás csoport deportálását. A munkásság tudatlanságán múlik, hogy e leghatásosabb fegyvert még csak helyenként i és időnkint lehet alkalmazni, de napról-napra növekszik azoknak a száma, akik megtanulják, hogy a munkásság ereje az ipari szervezetben rejlik és ha ez meg van, nincs diktatúra és nincs terror, mely azt legyőzze.
