Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-01-09 / 669. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS Január 9 CLEVELANDI HÍREK MUNKA UTÁN. Frank, most ide figyelj, mert ez neked és a hozzád hasonló csaholóknak szól. Az Uj Előre egyik legutóbbi számában a numerus-klassus cső port házi kutyája táncolja körül a husosfazekat, vakkantva egyet egyet azok felé, akiknek egyedüli biinük az volt, hogy bemer tek tekinteni a fazékba, amelyből a pára illat túl messzire csapott ahoz, hogy a távolabb állók is megneérezzék. És dühös morgással figyelmezteti a soron következőket arra, hogy a fazékkörül még mindég sokan vannak amiért is a belső vonalharcnak még nincs vége, de a döntő harc már nem késhet soká és igy nem sokára szemtanúi lehetünk egy élet-halálra menő fazék körüli forradalmi harc-él kibontakozásának. Mert szerinte szükséges, hogy “soraiba és szervezeteibe a forradalmi munkásosztály a forradalmi periódus politikai és harci vonalát vigye be a gyakorlatba”. Én nem csodálkozom azon, hogy te Frank és a többi hozzád hasonló egy szuszra nem csak megérteni, de kimondani sem tudja. Nem is azért van az irva hogy megértsétek. Még Mayer- nak is odamondták egy párszor a füléhez, amig letudta azt írni azzal meg aztán édeskeveset törődött. hogy mit is jelent vájjon a politikai és harci vonal. A fontos az, hogy jól hangzik mikor egy mondatban kiejtjük “forradalmi periódus, politika és harci vonalat”. Azt a kutyafáját csak úgy dűl tőle a fajtád Frank Éhez még hozzáteheted a kedves mondásodat, amit akkor szoktál használni, amikor már a sarokban érzed magad (ahonnan ugyan még soha sem kerültél ki) “az IWW-isták egyebet sem tudnak csak rágalmazni’’. Ez az a dögkeselyű fajzat, amelyik végig kiséri a munkásmozgalmat a fejlődése utján, és mindig ott üti fel a fejét, ahol a gyakorlati harcok folynak, hogy annak a nyomán támadt sebekre tapadjon, hogy a még megmaradt vért kéjjel kiszívja a kapitalizmus védtelen áldozatából a sehogy vagy rosszul szervezett termelő proletárból Hogy a munkásmozgalom ma gyarázásánál állandóan ki kell térni ezen férgekkel való foglalkozásra, nem a mi hibánk és kedvtelésünk, sokkal jobbszeretnénk ha már nem volna a munkásmozgalomnak elintézésre váró kérdése a szellemi ópiumszédelgésnek ez a pusztító fajtája. De megpróbálom egyidőre be szüntetni a velük való foglalkozást és a tárgyra térünk. Amikor tudományosan akarunk valamit megmagyarázni, mindég a gyakorlati tapasztalatok utján szerzett ismeretek tárházát használjuk kulcsul arra, hogy következtetéseket vonjunk le és terveket dolgozzunk ki úgy a jelen, mint a jövő cselekvéseink irányául. A gyakorlati élet még azoknál is fejleszt ki bizonyos fokú bölcseletet, akik irtóznak a tanulástól. Saját életük tapasztalataiból merítik tudásukat. Azon ban nagyon sokan vannak, akik a saját, mindennapi élet tapaszta lataiknak a rendezésére is képtelenek. Megtörténik, hogy naponta többször esik egy és ugyan azon hibaba, illetve ismétel meg egymás után több ferde lépést, aminek csak akkor jön tudatára, amikor a ferde lépéseknek egymáshoz való hasonlatossága figyelmeztetőleg nyilvánvaló. A munkás mozgalom azonban nem egy ember életnek a tör-, ténete, hanem több, egymástkö- vető generációnak egymásra ható történelme. Mind e mellett nagyban hasonlít az egyed életének fejlődéséhez. Ahogy ^ az ember mint egyed is csak részben épit elődjének élettapasztalatai nyomán szerzett ismeretekre, amelyek szerint való berendezkedés gyakran ütközik egyéni, családi avagy társadalmi szokásokba, úgy társadalmi vagy gazdasági mozgalmaink fejlődése is ki van téve ezen akadályoknak. A kapitalizmus fejlődésénél azonban, amennyiben gyors iramú volt — alig vett fel két generációt — láttuk és tapasztaltuk saját életünk ben, amikor évszázados hagyományos szokásokat döntött le, hogy helyébe az alig még pár évvel azelőtt halálos bűnnek mi nősített szokást törvényesítsen, csupán azért, hogy a múltnak tapasztalatán létre jött a jövőre hasznos ismeret a gyakorlatban érvényesülhessen.' Ezekkel tisztába kell lennünk mielőtt önállóan és helyes megértéssel tanulmányozhatnánk a munkásmozgalom történelmét. Mivel, hogy a munkásmozgalmat nemcsak időtöltésből tanulmányozzuk, hanem azért, hogy a szerzett ismereteket felhasználjuk a jelen és jövő mozgalmunk minél hathatósabb kiépítésére fontos még, hogy a helyzet, amelyből vizsgálunk a megfelelő legyen. A helyezet kiválasztását nem bizhatjuk a véletlenre vagy valamely ügy iránt való lelkesedésre. A helyzet valódiságát ugyancsak a tudomány ' nyal lehet biztosítani. A kérdés az, hogy hogyan? A válasz egyszerű. Ha tegyük fel az Egyesült Államok munkás mozgalmának a kiépítéséhez akarunk megértőén hozzájárulni, akkor nem a Mandzsúriái, Kínai vagy az Orosz munkás mozgalmakat kell első sorban tanulmányozni , hanem magát az Egyesült Államok munkás mozgalmát, vagyis a helyzetet amelyből vizsgálunk nem kereshetjük más országban. Mer tabból nem indulhatunk ki, hogy a nyomor mindenüt nyomor a földnek bármely részén van is, ahogy ezt a kérdést az egyik kótyagos népbiztos jelölt a Buckeye Roadon elintézni vélte. A kinai embermillióknak, ha meg van minden napra a szükséges rizs adag, a világ legboldogabb embereivé válnak. A most dúló polgárháború egyik szélsőségből a másikba való billenésé- nek a rizs a súlyozója. Tehát nem a nyomor léte a hleyzet mérlege, hanem az ipari élet fejlődésének a foka. Az Egyesült Államok egy tulfejlett iparral nem tud mit csinálni, amig Oroszországban —■ amire állm dóan szeretnek hivatkozni — azon kell hogy törjék a fejüket, hogy miként lehetne pótolni a feudalizmus hosszúra kinyúlt élete okozta maradiságot. így tehát az Egyésült Államok munkás mozgalmának jövőjét ennek az országnak iparfejlődése teremtette helyzetből figyelve ennek az országnak fejlődéstörténetéből levont tanulságok és ismeretek vihetik előbbre. Joe. (Folytatjuk.) Prosperitás helyett — munka- beszüntetésre készülnek a clevelandi női ruha készítők. Az unióhoz tartozó 1800 munkás szerződése a munkaadókkal már hat hónappal ezelőtt lejárt és a hosszú tárgyalásnak az az eredménye, hogy a munkások ledolgozták az úgynevezett szezont és most már nincs rájuk szükség, hát mehetnek sztrájkra is —• gondolják a bószok. A munkások önként belementek egy 10 százalékos bér levágásba, de ez a munkaadókat nem elégítette ki, hanem egy 20 százalékos ’ bér levágást akarnak es a munkások egyetlen követelését hogy a munkáltatók 38 hétre biztosítsák a munkát minden alkalmazott részére — nem hajlandók elfogadni. A hosszú tárgyalás, amig a munka elkészült, előre veti ennek a tipikus AFofL harcnak a kimenetelét, amely minden lehet csak nem eredményes a munkások részéről. ját élteti ez, aminek célja a monopólium terjesztése az építkezésnek ezen ágában is, ha kell^ a driver unió feláldozásával is. A belvárosnak az utóbbi évek nagyobb arányú építkezése, ennek megfelelő sajátos helyzetet hozott létre a fuvarosoknak az építő iparban kialakult viszonylatában. A rengeteg földhányásnak a szükségessé növelte a truckok- ra a keresletet. A kontraktorok úgy találták, hogy sokkal gaz- dagságosabb ha a driverokat, mint truck tulajdonosokat alkalmazzák, aminek következtében gombamódra szaporodtak meg a truck tulajdonsok. A hitel vállalatok megszerezték a truckot, csak a munkát kel lett biztosítani, ami azokat is hozzá jutatta ezen szállító eszközökhöz, akiknek máskülönben nem lett volna a gép megvásárlásához a tehetségük. Ezért történhetik meg most aztán ez a furcsa helyzet, hogy a truck tulajdonos sztrájkol a gépje pedig egy sztrájktörő driver keze alatt vigan püfögve végzi a munkát. A dolog egyszerű. A gép a hitelező tulajdona mind addig, mig az utolsó részlet is ki nincs fizetve. Mivel a vásárló fizetni csak akkor tud, ha kocsiját állandóan dolgoztatni tudja, a hitelezőnek érdeke, hogy a dolgoztatást lehetővé tegye, amit a jelen esetben úgy oldott meg hogy a gépet mint sajátját munkába rendelte a volt leendő tulajdonos helyett pedig, mint drivert egy sztrájktörőt alkalmaz, aminek a csattanója az. hogy a truck volt leendő tulajdonosát az unió kizárja azon megokolással, hogy a truck dolgozik. Még egy AFofL “harc” Az AFofL tisztviselőinek kor- ruptságát jellemző események játszódnak le a Mail Plean építkezéseknél, ahol ez ideig a föld hordást union truck tulajdonosok és driverok végezték. Alig pár hét leforgása alat: most másodszor szólították a dri verokat sztrájkba, anélkül, hogv a sztrájk valódi okát velük tudatták volna. Az első munkabeszüntetés eredményeként kaptál ugyan 5 centet minden teher fordulásnál, ami két dollár napi béremelést jelent és amivel a driverok meg is voltak elégedve és éppen ez ami érthetetlenné teszi az újabb sztrájk rendeletet, annál is inkább, mert a driverok nem tudnak egyebet mint csak annyit, hogy a munkától magukat távol kell tartani. Az unió agentokijak a kontraktprokkajl való összejátszásának a gyanuAZ IWW LAPJAI INDUTRIAL WORKER, angolnyel- vü hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik 555 West Lake St., Chicago, 111. IL PROLETARIO, olasz hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik Brooklyn, N. Y., Box 24, Sta. I. GOLOS TRUZENIKA, orosz havi folyóirat. Egy évre $1; egyet szám 15 cent. Megjelenik 555 W. Lake Street, Chicago, 111. BÉRMUNKÁS, magyarnyelvű hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik Cleveland, O. Box 3912 S. S. Sta. TIE VAPAUTEEN, finn havi folyóirat, 32 oldalas; $1.75 egy évre; egyes szám 15 cent; májusi és decemberi példány 48 oldal, 25c Megjelenik 555 W. Lake Street, Chicago, 111. INDUSTRIALISTI, finn napilap. Egy évre $4.50, fél évre $2.50, három hónapra $1.50. Egyes szám 5 cent. Megjelenik Duluth, Minn., Box 446. JEDNA VELKA UNIE, csehszlovák hetilap. Egy évre $2; egyes szám 5 cent. Megjelenik 11314 Revere Ave., Cleveland, Ohio. SOLIDARIDAD, spanyol félhavi lap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York City, N. Y. Box 32, Station D. Legyen ott a városában tartandó Nép Gyűlésen
