Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-01-09 / 669. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS Január 9 Mooney levele anyjához MIKÉNT ÜNNEPELTE MOONEY SZÜLETÉSÉNEK 49-IK ÉVFORDULÓJÁT. A politikát sohasem szerettem. Édesapám szokta mondani, hogy a “politika piszkos üzlet és a politikusok piszkos emberek.” Édes apám keveset beszélt, de egy szóval többet mondott, mint más egy órai beszéddel. Még ma is élénken emlékszem arra az estére, pedig már 30 éve van annak, mikor édes apám ezt a kijelentést tette. Szép téli este volt s az utakat vastagon belepte a hó. Édes apám úgy örült a szép, enyhe télnek, mert ahogy ő szokta mondani, a hó a föld takarója. Aztán egyszerre elhallgatott és jóságos kék szemének meleg tekintete, belemerült a kályha tüzének lobogó lángjába. Abban a percben talán arra gondolhatott, hogy a magyar paraszt is örvend az enyhe télnek.. Mert a magyar paraszt folyton remeg a földért, mely neki kenyeret ad. Félti a szárazságtól, jégtől, a zord téltől. Jobban félti, mint a kié: mint maga a földesur. Mint ahogyan fenti soraimban is említettem, én nem szeretem a politikát. Mert ami baj, szerencsétlenség zudul a népre, én azt mind a politikának tudom be. De a politika elöl, bármenynyire is szeretnék, nem tudok menekülni. Mihelyst kezembe veszem az újságot, ott látom vastag betűkkel a főlapon “Japán Kínával háborút kezd.” — “Csehország is mozgósít.” Évek óta folyton csak háború. Szegény, kis ferde szemű, sárga arcú japámkinai katonák! Kiket háborúba kerget az önkény és a zsarnokság. Szegény cseh katonák, kiknek parancs szóra a lövészárokba kell vonulni ismét. F.bben a percben úgy áll a világ sora, hogy egy pár diplomata szavára kitörhet újra a háború. A becsületes munka, nem lehet nagy bajok békés megoldása — jöjjön a háború! A magyar paraszt valamikor féltette a földjét, ma már nem félti, mert nincsen mit. Azt a keveset isv elvették tőle ami volt. Szegény kis kínai katonák harcba szállnak, hogy életükkel védjék meg azokat a rizsföldekét, mely a féregnél is nyomorultabb megélhetést ad nekik. A magyar, a német, a francia paraszt nem vethet és nem arathat, mert a parlagon levő földeken tilalom fa állja útjukat. Pedig de szűkén vannak a kenyérnek ! A gyárak kapui előtt és a szántóföldeken mindenütt ott látjuk a tilalom fát. Európában éppúgy mint Amerikában. Volna mit túrni, de nem szabad! Annyira megszokott téma ma már a munkanélküliség és a munkásság rossz helyzete, hogy többé már nem is kellene róla Írni. A sok beszédnek, már csak a végső leszámolás adhatná meg a befejező részt. El kellene venni a tilalom fát az útból! Hadd támadna igazi élet a magyar, a német, a francia ugaron. El kellene venni az erőszakkal felállított tilalom fát, hadd csendülne boldog zsolozsma a dolgozók ajkán. Mert most csak sirni lehet neki!:! Brooks Elsie. Mooney az alábbi levelét Mrs. Mary Mooney, Saint Joseph Hospital, San Francisco, Cal. címezve Tom Mooney, San Quentin egyik cellájában irta. Tudom, hogy tudatában vagy annak, hogy szivem mélységes fájdalommal telve annak hírére, hogy kórházban fekszel. Az elmúlt két hét rettenetes fárasztó munkája, amelyet az elmúlt tizenöt esztendőben végzett fáradhatatlan és keserves munkád nyolcvan esztendőn felüli idegrendszeredet alaposan megviselte. A szenvedés nehézségeit fölülmúlva küzdöttél, hősies bátorságodról nem is szólva, amelyért a világ szemében tündökölsz. A te anyai szereteted, a te hűséged, amellyel kiszabadításom érdekében fáradoztál a világ milliónyi munkásságának szivébe vésve vagy. Időd előrehaladottsága dacára sohasem hagytál el amikor érdekemben cselekvésre szólított sarkalt az ösztön. Fiad érdekében harcolni a hatalmas túlerővel szemben. Szivem gyönyörűségében foglalva azokért a sok és fontos megbízásokért, melyeket érdekemben végeztél. A te megbecsiilhetetlenséged, amely oly nagyszerűen van benned összefoglalva csak a legközelebbi barátaink tudatában él. Az elmúlt néhány hét fejleményei, amelyben a te sürgős kérel- 1 medre Walker polgármester, aki San Franciscoba jött, hogy ügye met képviselje, azzal a bátorsággal, ahogyan azt ő végrehajtotta mindkettőtök fáradságát a dicsőség koronázza. Ügyemnek megmérhetetlen előbbre viteléért elsősorban azon jeles tulajdonságodnak köszönhető, amely téged felruház. Tudatában vagyok szívós kitartásodnak, melyet életemen keresztül, de kiváltképen az elmúlt tizenöt esztendőben érdekemben végeztél és szenvedtél. Mindenféle kegyetlen időkben éjjel és nappal érdekemben vesződtél, tűrtél, semmi sem volt terhedre. Két hetenkénti látogatásod San Quentin börtönéből az elmúlt tizenöt esztendőben elmaradhatatlan volt s mint egy megszokott pontossággal illeszkedett be rab életembe. Ezek a látogatások gyöngítették azon fájdalmakat, melyeket a mérges kígyók tizenöt esztendővel ezelőtt testembe eresztett fulánkjai okoztak. Ma december 8-ika boldog napra kell, hogy emlékeztessen téged vissza. Ma 49 éve, amikor a világra hoztál. Sokszor tükröződik agyamba és elképzelem a boldog apát, aki büszkén tekintett reád és első szülött gyermekedre. A legnagyobb reményem és kívánságom, hogy mi keresztül élhessük ezt a küzdelmet s egymás társaságában boldogan, szabadon tölt hessük el napjainkat. Jól tudom azt, hogy nem fogadnád el s én sem tenném meg, hogy e vipera társasággal megalkudjak elvemben és becsületemben ennek elérésére. Légy a legjobb vigasztalásban édes anyám azért a nagyszerű bátorságért, hősiességért, amelyen keresztül mentél az elmúlt esztendőkben, győzedelmeskedni fogsz. A legnagyobb szeretettel irántad vagyok szerető fiad Tom Mooney, San Quentin, Cal. 31921 AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK SZENÁTUSA MOONEY ÜGY AKTÁIT KÖVETELI A betiltott adatok azonnali kiadását egyhangúlag követelik Hoover elnöktől. Az Egyesült Államok szenátusának elmúlt heti ülésén egyhangúlag követelték Wicker- sham bizottság Mooney ügyében hozott vizsgálatának jelentését, amelyet a nyilvánosság számára érthető okoknál fogva megtagad tak. Tom Mooney védelmi bizottsága 1931 Junius 30-ika óta azon fáradozik, hogy a bizottság Tom Mooney és Billings ügyében hozott jelentését beszerezhesse. Ezen ügynek adatait New York város két kiváló ügyvédje végezte s egy hatszáz oladalas könyv formájában állították ösz- sze s mivel a Wickersham bizottság nem tudott felette dűlőre jutni, ennélfogva a Fehér Ház páncélos szekrényében fekszik s féltve őrzik, hogy ezen ügy adatai, amelyet ma már minden gon dolkodó ember ösmer nyilvánosságra ne jusson. Az Egyesült Államok bohockodó politikusai egymásután használják ki az .osztályharc eme áldozatainak szenvedését saját önző céljaikra. A nagy hii hóban már mi is azt hittük, hogv már megunták a bohóc Walker, Walsh, Kenyon, Costigan társaság Mooney és Billings rettenetes helyzetét játékszerül használni politikai céljaik elérésére. De ugylátszik, hogy Fickert California állam volt ügyészének háta mögött sokalta nagyobb hatalom áll mint a fent emlitett politikusok hatalma, akik csak neveik fitog- tatása és politikai előnyeik érdekében használják ki ezen ügyet. Mindezekért teljes egészében a munkásosztály felelős. Szervezet lenségük folytán bátorságot adnak ezen fékereknek, hogy Tom Mooney és az osztályharc többi áldozatait megcsufolják. Egyetlen egy útja van a munkásosztálynak, hogy az osztályharc összes áldozatait megkímélje ezen hiénáktól s ez a szervezkedés, s pedig ipari alapon az Egy Nagy Szervezetbe az IWW ba. Ha ezt teszi akkor nemcsak az osztályharc áldozatait szabadíthatja ki, hanem felszabadíthatja önön magát a mai rettenetes társadalmi rendszer alól is. melyben nyomor, szenvedés börtön jut osztályrészül az osztályharc bátor harcosainak. OlvasdaBérmunkástÜ i UJ TALÁLMÁNY Alig múlik el nap, hogy valami ujjal ne találkoznánk, a haladás, a technika terén. Egy-egy gyár belső képe, berendezése rövid pár év leforgása alatt teljesen átalakul olyannyira, hogy a termelésben feleslegessé vált és elbocsájtott munkás, sokszor nem ismer rá saját department- jére, mikor a kényszer vakáció leteltével oda vissza kerül. Szédületes gyorsasággal halad, alakul át minden körülöttünk s úgyszólván alig tudunk a haladással lépést tartani. Az átlagos ember igazán semmi kifogásolni valót sem talált a telefon és távirat műveleteinek lebonyolítása körül. És mégis alig két évvel ezelőtt bejelentették a televisiont. Annak gyakorlatba vitelét helyezték kilátásba a közel jövőben. Amerika sürgöny szolgálata, úgyszólván perces kiszámítással dolgozott. Gyorsasága páratlan és kifogástalan volt. És mégis azt olvassuk az újságokban, hogy U. S. mind három táviró trösztje, egyszerre jelentette be, hogy az eddigi érintkezési eszközök valamennyiét felülmúló találmányt ültet gyakorlatba: a távirógépet. A távirógép hasonlít a rendes Írógéphez. Szerkezete egy és ugyanaz, azzal a különbséggel, hogy elektromos árammal van felszerelve. Mint a telefont, úgy vezetik be, irodákba és otthonokba. Számokkal látják el. Előnyösebb használhatósága abban domborodik ki a telefon és telegráf fölött, hogy az összekapcsolt ügyfeleknek nem kell beszélniük. írással intézhetik el ügyeiket. Az összekapcsolt felek közül a cselekvő, lekopogja mon dani valóját a távirógépen és az Írás automatikusan Íródik, a szomszéd épületben, vagy az ország legtávolabbi részén. Valaki távol lehet irodájából yagy otthonából, de az üzenetet felveszi a távirógép és hazatérve papirrakopogva el olvashatja. Az újságírás terén, a nagy lap vállalatoknak is óriási előnyére szolgál. A főszerkesztő urakat még nagyobb kényelemhez juttatja. Kényelmes otthonaikból, mértföldes távolságokból az irodától kopogtathatják le a cikkeket. Reporterek, kiküldött tudósítók, helyszíni tudósításokat Írhatnak a szerkesztőségben felszerelt gépen ezer mértföldes távolságból. Egyenlőre, mint praktikus találmányt, kevesen fogják használni privát házakban, mert a bejelentés szerint borsos árakat szabtak a társulatok. És alig hiszem, hogy a Bérmunkás szerkesztőségét ilyenfajta írógéppel szerelnénk fel a közel jövőben. Pedig jó volna. Mert például most^ is ahelyett, hogy borítékba tenném ezen cikket, hogy postán küldjem, már az uj találmány segítségével az elejét ki is szedhette volna a szedő. A mai rendszerben, minden uj találmánynak haszonélvezői a tőkések. Úgy ennek is. (rr)
