Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-04-09 / 682. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS Április 9. SZEMELVÉNYEK A POLGÁRI ÚJSÁGOKBÓL EGY régi angol közmondás sze­rint csak két dolog biztos, az adó és a halál. De ugylátszik változnak az idők, mert ma már az adó sem olyan biztos, mint valamikor volt. A kis farmerok, vagy az ipari munkások azon része, akik még nem vesztették el házukat, már évek óta nem képesek adót fi­zetni. Ide sorolhatók még a kis­kereskedők nagyobbik része, va­lamint a kisebb vállalkozók. Az adófizetés olyan óriási módon csökkent, hogy egyes városok a teljes csőd előtt álla­nak. Vannak városok, a hol a tanítók már féléve nem kaptak fizetést. Maga a szövetségi kor­mány több mint ezer millió dol­lárral többet fizetett ki az el­múlt évben, mint amennyi be­folyt adó alakjában. Ez pedig nagy baj a tőkés kormánynak. A kis- farmok és az ipari mun­kások viskóinak százezreit, adó hátralék miatt dobra ütni, ve­szedelmes kísérlet volna ma. A tőkés kormány, ismerve a mun­kásság hangulatát a mai vál­ságos helyzetben, ezt nem meri megtenni. De, hogy azt a sok milliós városi, állami és szö­vetségi hivatalnokokat (naplo- pók) eltarthassa, ismét az adó­préshez nyúlt. Ez a legújabb a forgalmi adó lesz, amit aztán a munkás milliók fognak fizet­ni, nem közvetlenül, de közvet­ve.Erre aztán maguk a kis bur- zsujok is felszisszentek és min­denütt tiltakoznak a kormány túlkapásai ellen. Igaz, hogy ezt legtöbbször csak "a munkások félrevezetésére teszik. A polgári lapok vezércikkei­ből meglehet állapítani, hogy az általuk egekig magasztalt rendszer a dögrovásra jutott, mert közel állnak a teljes csőd­höz. Ezt állapította meg a kö­zépnyugat 17 államának 50 kül­döttje, akik Chicagóban jöttek össze tanácskozni és megoldani, hogy hogyan lehet fából vaska­rikát csinálni. Többek között a következőket állapították meg: Az Egyesült Államok la­kosainak összbevétele 1929- évben 90 ezer millió dollár volt, 1932-ben nem lesz több mint 30 ezer millió. Ezzel szemben az adók, (városi, állami, szövetségi) 1913-évben ketezer millió, ,1931-ben 11 ezer millió és 932-évben eléri a 13 ezer mil­liót. Vagyis, ha a tervezett adó­reformot végre hajtják, úgy 1932 évben minden dollár jö­vedelem után 40 cent lesz az adó, 1931-ben csak 22 cent volt, mig 1913 évben 6 és fél cent volt az adó minden dollár jö­vedelem után. Majd igy folytatják a meg­állapításukat, amit mi, már ré­gen tudunk: A munkások bevétele az utolsó márom évben 49 szá­zalékkal csökkent. Ugyanezen idő alatt a kormány hivatal­nokok fizetése 14 százalékkal emelkedett. A küldöttek további siránko­zása nem érdekel bennünket. Ma már minden munkásnak be kell látni, hogy ez a rendszer teljesen érett a pusztulásra, hogy a tőkés osztály betöltötte hivatását. Most csak a munkásokon a sor, mert a munkásságnak is van egy társadalmi hivatása, a mi nem más, mint eltörölni a bérrendszert. * KINEK volt igaza, Darwinnak vagy Bryan-nak? Ezt akarta eldönteni Louise Nankivell evan gelista prédikátornő azon szent előadáson, amit nem rég tartott az egyik lélekmentő állomáson (missió.) A szent prédikátornő, kézzel foghatóan akarta bebizonyitani a hívőknek, hogy Darwin téve­dett. A bizonyíték egy meglán­colt nőstény majom volt, amely a prédikátornő mellett foglalt helyett. A darwini elmélet meg­semmisítése ilyen formán tör­tént. A prédikátornő megkér­dezte a hallgatóságot: “Kedves testvéreim, a ki elhiszi, hogy ilyen majomtól származott, (a megláncolt majomra mutatva) emelje fel a kezét?” Mivel jó hívők voltak mind, senki nem emelte fel a kezét és igy meg lett állapítva, hogy Darwin té­vedett. Erre a majom hatalmas bukfenceket vetett a levegőben nem kis örömére a gyereksereg­nek, a kik hangos hurrázásban törtek ki. Hogy aztán teljesen kivégez­zék a fejlődéstant, két prédiká­ló a következő szent éneket énekelte. “Fejlődésben nem hiszek, ez nekem boldogság, Őseim nem éltek fán, nekem ez megnyugvás. Fogadjuk el szó szerint, a mit mond a szentirás, Isten teremtett minket, csak ez az igazság. Isten a teremtőm, a majmot gyűlölöm, A majommal rokon nem volt semmi ősöm. De már erre a majmot telje­sen elhagyta a türelme, sértő­dötten ugrott le a székről és olyan dühös ugrálásba kezdett, hogy csak nem megzavarta a hívők áj tatosságát. Az egyik prédikátor nyakon csípte a ki­tagadott rokont és kivezette a teremből, mert az ilyen monkey businest nem tűrik meg mások- részéről. Kifelé menve a majom kisasz- szony a közönségre bámulva el­fintorította az orrát és mintha csak azt akarta volna mondani Darwin, Bryan, vagy Darrow csak kismiskák voltak, hanen Barnum, oh, az egy nagy ember volt. (Tőle ered az a mondás hogy “minden percben születik egy sucker.) * GIFFORD Pinchot, Pensylva- nia kormányzója élesen kikelt .... Ilyen és hasonló sok-sok apróságból tevődnek össze a nagy dolgok, nagy események. Egy Bethlehem Steel rabszol­gája, 5 gyermek apja, panasz­kodik a foremanjánál, hogy egy nap hetenkénti bérből képtelen megélni. Munkabére 35 cent óránként. A munka nap most már csak 6-7 óra naponta. (Tes­sék kiszámítani egy heti jöve­delmet.) A rabszolga foremanja utasít­ja a páciensét a wellfare depart- menthez s innen meg a wellfare associationhoz. Itt a munkás új­ból elpanaszolja a baját ési a sok huzavona, vizsgálat, kérdések stb. után a wellfare association vissza küldi a munkást a Beth­lehem Steel munkaközvetítő irodájába, ahol a munkás — sa­ját nagy csodálkozására kap is munkát 25 centes órabérrel! Ez is a bérlevágásnak egyik for­mája, s a szervezetlenségnek természetes következménye. * De nem lehet szervezkedni, nincs idő a szervezkedésre, na­gyon éhesek, rongyosak va­gyunk már -—■ kórusban szólal­egy gyűlésen a központi kor- nány ellen. Gyávasággal vádol­ja őket, mert nem merik a nagy tőkét és a sokszoros milliomom sokat alaposan megadóztatni és az igy begyült pénzből munka- nélküli segélyt fizetni. Ugylátszik, a kormányzó ur egy platformra került a társa­dalmi biztosítást követelő párt­tal, a mely párt a legforradal­mibb pártnak tette meg magát. Még megérjük, hogy a párt a kormányzót jelöli a közeli vá­lasztásra elnöknek.. Nos, mi a külömbség, ha őt jelölné a párt. Neki is lenne annyi eshetősége elnöknek lenni, mint Foster elv­társnak. Igaz, hogy a köpenyeg- forgatásban még messze jár Fosterhoz, de majd meg tanul­ja ezt is. V. J. nak meg az indifferens hangok. Tanulság: a légy is védekezik ha valaki vagy valami az élete ellen tör, csak az) ember volna olyan gyámoltalan teremtés, aki kenyér, méz, vaj kamrájában éhen képes meghalni?! * De ne búsuljunk a már “meg­szervezett” Civic Liga minden­féle-fajta igazságtalanságnak véget fog vetni majd. Leszállittatja a villany árát, a tüzbiztositási költséget, bete­kint az adókivetések titkaiba, utána néz majd, hogy a jóté­konysági egyletek “igazságo­san” osszák széjjel a morzsákat stb. stb ........ csak a kizsákmá­nyolás “titkait” hagyják titok­nak, mert evvel a kérdéssel foglalkozni, nem amerikai do­log ám, a kizjsákmányolás ter­mészetes folyománya a '“mi” civilizációnknak, enélkül lehe­tetlen a civilizáció.... Hja, az­ért jártak a papok húsz eszten­deig az iskolába, az orvosok az egyetemre, a kereskedők a ke­reskedelmibe, hogy mind ezt megtudják mondani és le nem mászni a munkásnak a hátáról és a Civic Liga ezeknek az ele­meknek a szervezete, de mi ke­resni valója van benne egy bér­munkásnak? * így fest kicsiben egy gazda­sági dráma, lejátszva politikai színtéren. Tudósitó Az IWW magyar cso­portja és a Modern Szín­kör 1932 április hó 9-én, szombaton este 8 órakor a Bérmunkás Otthonban 1961 N. Halsted St. Chi­cago, 111. TUDOMÁNYOS ÉS MŰSO­ROS ELŐADÁST RENDEZ Belépő dij ezúttal nincs Mindenkit szívesen lá­tunk ezen estélyünkön. NYILVÁNOS NÉPGYÜLÉS East Chicagóban, rendezi a Vi­lág Ipari Munkásainak Szer­vezete, 1932 április hó 10-én, vasárnap délután 3 órakor a Szabó Hallban, 705 Chicago Ave Tárgy: Az ipari szervezke­dés elkerülhetetlensége. Előadók Chicagóból. Minden munkást és munkás­nőt meghívunk. Belépő dij nincs PROLETÁR ANYÁKNAK A Bérmunkás számára irta: EGRI LAJOS Pénzisten a gőgös, igyen beszél: Enyém a föld, a viz, a lég, Enyém a csodák kincses háza, Enyém a mély, enyém a magas. Enyém a rét s enyém a havas, Enyém a Múlt, Jelen s a Jövő. Enyém a pöröly a vasattörő, Enyém az Ember álma, vágya, Enyém férfia, asszonya, lánya. Enyém a csók forró hője, Uj rabszolga hadnak eredője. Ha tetszik a testük, széllyel vágom, És a földet vele megtrágyázom. Gőgös Pénzisten igyen beszél . . . Halljátok Páriák, mind, aki csak él!! Áldott a méh, amely most elvetél, És áldott a magtalan. Oh Anya, ha szülsz, lázadót szülj nekünk, Kegyetlent, vasinut, bátrat; Ha megalkuvók vagyunk, törje le életünk, Törje le életünk, zúzzon halálra S testünkön keresztül rontson barikádra Pénzisten ellen — s ha kell: ellenünk. Oh Anya, ha szülsz, lázadót szülj nekünk. Bethlehemi apróságok

Next

/
Oldalképek
Tartalom