Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-07-09 / 644. szám
2. oldal. BÉRMUNKÁS Julius 9. CHICAGÓI HÍREK LÁTOGATÁS A BÉRMUNKÁS ELŐFIZETŐINÉL Az elmúlt vasárnap Sz. műn- kástárssal útra indultunk, hogy meglátogatjuk a Bérmunkás előfizetőit. Utunknak két célja volt, az egyik, hogy a lejárt előfizetést megújítsuk, a másik pedig, hogy információt szerezzünk a viszonyokat illetőleg. Vasárnap lévén és meleg, munkástársaink nagy részét nem találtuk otthon, mert aki csak teheti, igyekszik menekülni a nagy város fullasztó levegőjétől ki a szabadba, hogy legalább a levegőt fertőzetlen élvezhessék, ha már minden egyéb szükségleti cikk megfertőzve jut el hozzánk. Az otthon találtakkal beszélgetést folytattunk közérdekű témákról és az alábbiakban kivonatosan jajirra vetjük a szerzett tapasztalatainkat. Az első látogatást egyik öreg’ szenvedőnél tettük, ki olvasója lapunknak az első szám megjelenése óta. Hosszabb ideje, hogy volt szerencsénk találkozni és a2 idő haladására egyébb elfoglaltságunk következtében esak ilyen kor gondolunk, amikor régi ismerőseinkkel találkozunk. Küzdelmekkel teli évek, sőt évtizedek múltak el és ezen robotban eltöltött évek után még a jelenben is csak éppen hogy tengődünk. A jelen igazságtalan társadalmi rendszerben nincs meg a lehetőség a munkásosztály tagjainak, hogy függetlenítsék magukat, hanem huzni kell az igát, — ha van lehetőség, amig bírjuk .... aztán pedig éhen pusztulhatunk. Ezen munkástársunk évek óta dolgozik egy helyen, azonban az utóbbi hónapokban csak minden második hétre jut némi keresethez .Felnőtt munkabíró gyermekei vannak, de mind munkanél- kül. Bár az anyagiakban szűkén vannak, azért nem várta be, — hogy felszólítsuk előfizetése megújítására és az előfizetési dijón kívül egy dollárt a lap javára, egyet pedig a kentucky-i bányászsztrájkból kifolyólag börtönben szenvedő munkástársaink védelmére felülfizetett. Egy másik helyre kopogtattunk be, ki fél évvel ezelőtt fizetett elő lapunkra és: úgy találja, hogy a Bérmunkás mindenekfe- lett megérdemli a támogatást. Nagyon ajánlatos, hogy a munkásság ilyen lapot olvasson, mert ma sokkal nagyobb szükség van rá, mint bármikor a múltban. A viszonyok napról-napra rosszabbá válnak. Családos ember vagyok és az épület iparban voltam foglalkoztatva, amióta az Egyesült Államokban vagyok. Ahogy úgy, még mindig megkerestem a legszükségesebbet, — most azonban a végső ponton állok .Csak szórványosan dolgozok itt-ott néhány napot és bármennyire tudom, hogy a Bérmunkásnak nagy szüksége van anyagiakra, képtelen vagyok a ; jelenben megujitani előfizetésemet. Hogy egyáltalán van lehetőség, küldjék a lapot és mihelyt egy pár dollárhoz jutok, megújítom előfizetésemet. Utunk South Chicagón visz keresztül és a meglátogatandó helyen őszbe csavarodott kérges tenyerű munkástársunk fogad. — Beszélgetésünk hamarjában a viszonyokra terelődött. Másfél évtizedet töltöttem el a y. S. Corp. south chicagói telepén — mondja, és az életenergiám legnagyobb részét elemésztette az embert ölő robot. A hajcsárrendszer már tűrhetetlenné vált és kénytelen voltam más hely után nézni. Most már öt éve dolgozom a Wisconsin Steel Co itteni telepén, de a kizsákmányolás itten sem marad a másik mögött. A hely változtatással nem, menekülhetünk a kizsákmányolás elől. Két évtizedes munkám minden nélkülözhető centjét befektettem e viskóba és ma — mivel hetenként csak két napot dolgozom, gyermekeim is munkanélküf. vannak ,ugy állok, hogy elveszi tem, mert nem bírom a reá vett kölcsönt fizetni. Ahallottak után reménytelenül bár, de mégis megemlítettük hogy előfizetése lejárt. Hát kérem —mondja ha meg kell azt éheznem, hát megéhezem, de azt a két dollárt megfizetem! A laptól megválni semmi körül-' mények között nem tudnék. Tudom, hogy a Bérmunkás egyetlen bevételi forrása az előfizetési összeg, és ha az utolsót adom oda, akkor is megfizetem. Jobb viszonyokat nem várhatunk és a Bérmunkás megjelenését biztosi- Bérmunkás megjelenését biztosítani kell. Jóleső érzéssel távoztunk. — Nagyon ajánlatos volna, ha a fenti szavakat megszívlelnék ama előfizetőink, akik aránylag még ma is jobb viszonyok között vannak, mint a fenti munkástársunk. Vannak egynéhányan itt Chicagóban is, akik többszöri felszólításra is csak Ígérettel engedik útra a Bérmunkás lekezelőj ét. Pedig tudniok kellene, hogy az egész Amerikában a Bérmunkás lapkezelői az egyedüliek, akik minden haszonrészesedés nélkül, kizárólag meggyőződésüktől vezérelve áldozzák idejüket • és a? azzal járó költségeket. Több előfizetőnket látogattuk meg a nap folyamán és bár utunk — részben a viszonyok, részben pedig előfizetőink hanyagsága folytan az anyagi térért kivánni valót hagy, tapasztala tokkal meggazdagodva fejeztük be a nap befejeztével. Z. Olvasd a Bérmunkást CHICAGO CSŐD ELŐTT ÁLL Nagy gondot okoz Chicago uj polgármesterének a város ügyeinek intézése. A választási kampány idején Ígéretet tett, hegy megválasztása esetén a város hitelképességét három hónapon belül helyreállítja. Három hónapi működése után azonban a kilátások nem valami biztatók. 15 ezer tanító két hónap óta nem kapott fizetést és most á2 iskolaév végeztével követelik azt. A rendőrség, tűzoltóság, utcaseprők és egyébb városi alkalma- j zottak szintén azon a ponton vannak, hogy fizetés nélkül kell dolgozniuk, mert a város bevétele elégtelen azok fedezésére. A város fő bevételi forrása az adókból lévén, azonban az adófizetők több okból adót nem fizetnek .A főok természetesen az, ipari tétlenség, melynek következményeként minden a dögrováson van. A társadalom az iparokon alapszik és amikor az ipari termelés szünetel, a kereskedelem sem virágozhat. Ezrekre rúg azoknak a száma, akik az utóbbi három évben adót nem fizettek, mely összeg milliókat képvisel. A városi adókönyvek szerint az 1928 évi adóhátralék 30 százalék, az 1929 évi 42-es és az 1930—31 teljesen fizetetlen. A bankokból ezideig 231 millió dollár kölcsönt vett fel a város az adóból befizetendő összegre, ezzel a saját hitelüket veszélyeztet- tik . A város fizetésképtelenségét természetesen nem a politikusok, hanem első sorban az alkalmazottak érzik meg. Már ezideig több mint háromezer veszítette el az alkalmaztatást, a megmaradtak pedig két heti vakációt kapnak fizetés nélkül. A városi alkalmazottak teljesen szervezetlenek .kivéve egy kis töredéket, mint pl. az utcaseprők és a sani- tari districtnél alkalmazott “szak munkások, akik az AFofL-be vannak szétszervezve. A United Mine Workers áruló vezéreinek kérelmére küldötte a kormányzó a szuronyos banditákat a Kentucky-i sztrájk vérbe- fojtására. (Folytatás az 1 -ső oldalról.) aztán már kora regei ott állnak a bányászok hozzátartozói a “time office” előtt, hogy megkapják a néhány centet érő vásárlási lisztát, ami megmaradt a bányászok fizetésére, amiből vehetnek néhány font lisztet vagy babot. Mert először jönnek a levonások, lövő anyag, kórházi dij, kovács munka, házbér, csak ezután jöhetne számításba az élelmezési és ruházatra felhasználandó ösz- szeg, ha ugyan jutna rá. A bányák gondozása el van hanyagolva. Ezek a bányák benyúlnak 2- től 4 mértföldnyire a hegyoldalban. A motorkezelők állandóan ! panaszkodtak, még a sztrájk előtt ,hogy nem láthatnak előre még 50 lábnyira sem a nagy por felhő miatt. Egy közeli rohanást várni lehet, ha nem lesznek kellő intézkedések megtéve annak elhárítására. A legutóbbi robbanás 1928-ban volt amikor 8 bányász fulladt be a bányatüzbe a kompánia lelketlen kapzsisága folytán .Akkor mindjárt volt téve óvintézkedés, de azóta sem és habár a bányászó kjól tudják, hogy mi vár reájuk, nem tehet- . tek jelentést, mert azonnali el- bocsájtásban részesültek. Két bánya egység van a 30 és 31 és v ezek egyikében volt a legnagyobb fizetési skála, 4 dollár naponta, 1 0-től 1 6 órai munkáért. A levonások után megmaradt napi 3 dollár körül a bányászoknak . Axnásik unitban az úgynevezett tonnage szisztém van, — ahol, ha egy fizetésre megmaradt a bányászoknak 1 5 dollár körül, azt már türhetőnek nevezték, a 8 és több taggal rendelkező bányászcsaládok részére. Legjobb Unió tagok. Dacára ezeknek az állapotoknak és a legalacsonyabb megélhetési viszonyoknak a Black Mountain környékén ebben a kerületben 12 év óta feltörő lázadásban éltek a Kentucky-i bányászok. A legjobb unió tagok, amit csak elképzelni lehet. Több szőr nagy harcot kezdtek, de minden alkalommal elgáncsolták azt a unió vezetők, akik mindenkor a bányabárók érdekét képviselték. Az elárult harcok képezték ezeknek a bányászoknak a beszéd tárgyát és most a levont következtetésekkel léptek a nagy küzdelembe. Bizonyos, —— hogy ezt a harcot nem lesz oly könnyű az unió vezéreknek leszerelni és helytelen irányba vezetni, mert a harcokban tamíít'k Iáig a bányászok, hogy mit re- j gyenek a jelenben. Az IWW 220-as bányaipari szervezete növekszik a harcban. Az ipari unionizmus sürgős bevonulása a bányaiparba mindenki által elismert egyetlen se- gitség a tarthatatlan helyzet meg oldására. Az IWW mint ennek a unionizmusnak az egyetlen képviselője, magyarázatát adja a 220-as ipari szervezet rohamos növekedésének ezen a környéken. Hogy hogyan jönnek össze a centek, amivel a beállási dij | első részletét összegyűjtik ezek a »harcos bányászok, annak leirása egy történet, amit más alkalomra hagyok. Most befejezem azzal, hogy végre egész bizonyos, hogy az ipari unionizmus állandóan megalapoztatok azáltal, hogy a bányászati iparban is elfoglalta méltó helyét. Azok a munkássk, akik a föld mélyének sötétjében robotolnak, mindig a legelszántabb harcosai voltak a unionizmusnak. Ők tovább fogják vinni a harcot a győzelem felé.