Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-09-17 / 653. szám

6. oldal BÉRMUNKÁS Szeptember 17. INNEN-ONNAN THE DEVELOPMENT OF CAPITALISM IRTA: 12557 SZÁMÚ TAG. By DAN HORSLEY. “What effect, did these com­modities have upon the Indian handicraft worker? Machine- made {roods of Manchester could undersell the Indian weaver and thousands of them died of star­vation because they were no lon­ger needed in production. The .world was patterned after the inmg# of Britain, and today you cannot go anywhere, but what you have to seek out a master to whom you are forced to sell your labor power in order to exist. ‘‘Ai first Britain tried to keep the control of machine pro­duction and aspired to be the “workshop of'the world”, but her dream was shattered by eco­nomic laws, over which she had ■no power. England began to make .machines and shipped them to all parts of the world. With this development a chan­ge came into all countries, and these m turn also developed a class system wherein worker and capitalist were pitted against one another. “‘Under feudalism the main source of production was the land, but under capitalism, it’ conjures up a new society from out of the ground.’ Under this form of feudal government ma­ny boundaries existed between estates which often demanded payment of money (called a toll) before anything could pass through. Now modern in­dustry demanded minerals coal, lead, etc, .and the production of these into finished commodities. Nature placed these -minerals not in one place, bnt scattered them all over, putting’ coal in one locality, and iron in the ot­her, so that if the capitalist wished to manufacture steel he would <ha.ve to bring one or the other closer together. These raw .materials enter into the pro­ductive process pf making com­modities. The main thing for the capitalist is to produce at lowest cost. Now if he had to pay tolls for every bit of mineral it would cost him a good deal. “<S© the centralize ownership and power, feudal restrictions had to tie swept aside. This was done by a violent war and capi­talism got the power to exploit the mineral wealth without pay­ment to another class. “At first the aristocracy re­belled against this development they did not like the dirty coal mines, the smoky factories, be­cause it spoiled the beauty of the country; but soon they we­re to lie relieved of that idea, when they drew their dividens. “As Marx wrote, ‘They pick­ed the golden apples that fell from the tree industry.’ “Within the developing sys­tem of capitalism, struggles took place among the capitalist themselves. Each new invention spelled the doom of the smaller capitalist, because now they could not afford to buy them. It took huge amounts of money to keep going in bussiness. “Joint stock companies came into existence period of time de­veloped into huge combines which you have today. Each new merger lessened the number of capitalists and enlarged the number of workers. “Capitalists did not get their dividents from land alone, but through the exploitation of wa­ge labor. “Can the capitalist keep their system in a stationery form and control it, my friend? ‘The bourgeoisie cannot exist without constantly revolutionising the instruments and the relations of production and all the social relations of conservation, in an unaltered form of the old mo­des of production, was on the contrary the first condition for all earlier classes. Constant re­volution in production, uninter­rupted disturbance of all social conditions, everlasting uncertain ty and agitation distinguish the bourgeois epoch from all earlier ones. All fixed, fast frozen rela­tions, with their train of ancient and venerable prejudices and opinions, are swept away; all new formed ones become anti­quated before they can ossify. All that is solid melts into air, all that is holy is profaned, and man is at last compelled to face with sober senses his real con­ditions of life and his relations witli his kind.’ “All fixed relations have dis­appeared. What were they? — Feudal guilds, handicraft, manu­facturing (i. e. “hand made” from the Latin Manu) and man is at last compelled to realize his position with his kind. The class struggle became a reality. It took the skill of the worker out of his hands and made him a slave to the machine. Under capitalism the worker does not belong to any one person any more, lie he longs to the capita­list class.” (Continued) FELHÍVÁS. Értesítjük az amerikai mun­kást á rsa k at, hogy Toledo Ohio- ban 2116 Front Btreeten Munkás Otthont alakítottunk, azon mun­kástársak. akiket a sors Toledo öhioba hoz. keressék fel a Mun­kás Otthont, ahol szives fogadta­tásban fognak részesülni. T>evél- beli megkereséssel forduljanak a Munkás Otthon egyesület tit­kárjához: Linkers Tamás 2445 Wood fort Str. bármilyen kérdé­sekre ő szívesen ad felvilágosi- tást a nnuikástársaknak, aki le­vélben fordul hozzá információ­ért. Tisztelettel A házbizottság. A Bo tleg’gerek királya. Al Cap lie az Egyesült Álla mok bo legger szövetségének feje a C ieagoi Tribune hasáb­jain s áh Iá ban véve az. ameri­kai lapok in jobban hirdetett egyén, m t az Egyesült Álla­mok elnöl vagy J. P. Morgan, az Egyesi Államok pénz kirá­lya. Capc i arról nevezetes, — hogy ő r éje azon szindikátus­nak, ame az egész Egyesült Ál­lamokat ltja titkos sörrel, pá­linkával. polgári lapok szerint „a szövet kiterjed az egész or­szágra s részben Canadára is. E bootleg a* vezért már hóna­pok óta, sőt évek óta szerették volna valamilyen uton-módon Chicagóba hozni s törvény elé állítani. Két esztendővel ezelőtt a Chi­cagói Tribune-on keresztül meg­indították ellene a hajszát s en­nek az indító oka nem abban rejlett, hogy Capone elárasztotta az Egyesült Államokat tiltott italokkal, hanem sokkalta mesz- szebbmenő okai vannak. Ugyanis Capone dúsgazdag ember lévén s igy a Chicagói Federated Cha­rity Society részére minden hó­napban tízezer dollárt adomá­nyozott Chicago szegényeinek a segélyezésére. Egyszer aztán eszébe jutott Caponenak, hogy megtudja, hogy mit is tesz, kit is segélyez a Federated Charity az ö tízezer dollárjából s kérdést intézett az igazgatósághoz, akik kereken megtagadták a felvilágosítást. Erre Capone megtagadta a 10 ezer dollár havi támogatást s ő maga nyittatott egy szállodát, ahol az elmúlt tél elejétől min­dennap kétezer munkanélküli munkásnak adnak éjjeli szállást, reggelit ,ebédet és vacsorát s mindez Caponenak állítása sze­rint havi hatezer dollárjába ke­rül. Amikor ezen szamaritánusi munkáját megkezdte, nagyon ne­hezére esett a Chicagói Tribüné­nek, akinek tulajdonosa Mc Cor- mick, egyszersmind igazgatója a Federated Charity Society-nek is, ahol kikopott bankárok, pa­pok a gemblizésben kifosztott dámák dusás honoráriumok mel­lett töltenek be mindenféle né­ven nevezendő állásokat. Capo­ne állítása Szerint a Federated Charity Society a havonkénti 10 ezer és azonfelüli adakozásokból évente több mint 50 millió dol­lárt vesz be s ebből egy cent sem jut azon alapra, melyre tényleg s zánva, adva volt. A tessék-lás- sék kedvéért a Federated Chari­ty Society újság, de kiváltkép­pen a Chicagói Tribune utján többszörösen hangoztatják, hogy havonta hány ezer azoknak a 'száma, akiket a mai nehéz vi­szonyok közt támogatnak. Ca­pone tízezer dollárjának támoga­tásától esett el a Federated Cha­rity s igy minden eszközzel meg- inditotta ellene a hajszát, mely hajsza Caponet Chicagóba idézte s ma nap-nap után olvashatjuk, hogy Capone a börtönbe kerül, mert megrövidítette az államot a bevételi adó eltussolásánál. Ca­ponet a napokban kellett volna Wilkerson szövetségi bírónak a Tribune által már előre megje­lölt két és félévi börtönre Ítélni, azonban az Ítélet. kihirdetése előtt Capone felebbezést nyúj­tott be s nem bűnösnek vallotta magát s Wilkerson biró e hatal­mas bandita király előtt megha­jolva egy és félhónapi halasztást adott neki ügyének illetve ártat­lanságának bizonyítására. Egyet el kell ismerni, hogy Capone bár mily uton-módon szerzi is va­gyonát, abból egy részt vissza­szolgáltat az éhező munkanélkü­liek segélyezésére. De vannak itt Chicagóban na­gyon sokan, akik még nagyobb tolvajok, mint Capone, Samuel Insull a nagy Traction mágnás, aki tízezrével zsákmányolja ki a bérrabszolgákat, akinek milliói után sokkalta kevesebb bevételi adó folyik az. Egyesült Államok pénztárába, mint nagyon sok más nálánál kisebb tolvajnak s ez az ur az elmúlt télen pénztár­noka volt a Governor által kine­vezett munkanélküli segély bi­zottságnak, amely bizottság a még dolgozó munkások fizetésé­ből kényszeritett ki 5 millió dol­lárt, melyhez Mr. Insull kerek egy ezer dollárral járult hozzá. Ez a többszörös milliomos mun- kásnyuzó minden bántódás nél­kül csaphatja be munkásait, az államot s mindenkit, aki neki írt­jában van. S ez igy lesz, Capone, Insull, Mellon, Morgan mind egy kaptafára készültek s mind a mai társadalom élősdiei, akik el­len a munkásosztálynak szerve­zett ereje kell, hogy érvényesül­jön. Prosperitás van a sz.ivarcsináló társaságok részére, amely iparban is napról ■napra tökéletesebbek lesznek a munkásokat felszabadító gépek. Az American Cigar Company az Egyesült Államok szerte 30 ki- sebb-nagyobb telepet zárt be s azok munkásait, az éhség s nél­külözésben hagyták, nem törőd­ve azzal, hogy mi fog velük tör­ténni, hiszen ez nem az, ő dol­guk. Az American Cigar Comp, a világ leghatalmasabb szivar­gyára, amelyben ma a munkások csak négy napot, dolgoznak s a négy nap alatt 4 és fél millió szi­vart gyártanak. Ebben az egy gyárban sokkalta többet, mint ezelőtt szerteszórt 30 telepein, de nemcsak a telepeitől szaba­dult meg a társaság, hanem a munkásaitól is, mert a négy és fél millió szivart gyártó gépek kezeléseihez, és előbbi munkásai­nak csak egyötödrészét alkal­mazza. Ebben az iparban is vár­hatja a munkásosztály a prospe­ritást. A kizsákmányoló osztály szervezi, tökéletesíti, összponto- sitja iparát. A munkásosztály széttagolt,an. szervezetlenül, meg alázkodva tűr, szenved, éhezik, mert igy mondják neki a papok, a gyávák, a politikusok. JUNIORS COLUMN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom