Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-08-06 / 648. szám

2. oldal BÉRMUNKÁS Augusztus 6. VILAGKÖRÜLI ELMÉLKEDÉS A GAZ­DASÁGI VÁLSÁG OKAIRÓL A lapok tele vannak a munka nélküliségi hírekkel, a politikai pártok tőkét csinálnak belőle, — egyik a másikra akarja tolnni a felelősséget s mindegyik- megol­daná a problémát, ha a bársony­székbe ülhetne. Sőt csak nemrégen a nemzetek ligájának gyűlésén is ez került szóba. Az angol kormány képvi­selője, aki távolról sem szocia lista .panaszkodik az általános helyzetről és megjegyzi, hogy Európa lakoságának meglehetős része még a legszükségesebb dolgokat sem tudja megvásárol-, ni. Ez pedig úgy került szóba, — hogy lehetne az ipart és keres­kedelmet a rendes kerékvágásba helyezni s ugyanakkor a fölösle­ges cikkeken túladni. Tehát még egy a mai rend­szert támogató egyén is belátja, hogy nincs helyén, hogy a bőség mellett a népek nélkülöznek. • Hogy a bőség még nem jelent jólétet, azt legjobban lehet bebi­zonyítani az itteni amerikai hely­zettel, amelyhez legközelebb állunk. Északnyugaton a gabonaraktá­rak színig meg vannak töltve és ugyanakkor Dakota és Montana vaggonszámfa küldené, ha vol­na hely, hová tenni őket. Cali­fornia, Oklahoma és Texas álla­mokban az olaj oly dúsan folyik, hogy a meglevő tartályok már mind tele vannak és az olajtrosz tök kénytelenek a folyást szabá­lyozni vagy kárba veszni enged­ni, mert nincs elegendő tartály. Középnyugaton a huströsztök jégházaiban a hús felhalmozva van és vár a fogyasztó közönség­re. Az Atlantic és Pacific tenger partján a konzerv gyárak bőven gondoskodtak a jövő szükségle­téről. Lent a délr államokban a gyapot parlagon hever, habár tiz éve az ára olyan olcsó nem volt, mint mostan. Pennsylvania, Ohio, és West Virginia államokban nagy szén- területek érintetlenül vannak, — mert nincs kereslet. És ez megvan más országok­ban és világrészekben. Kanadában a gabonafölösleg ép oly súlyos, mint itten. Kubában annyi cukor terem, hogy sok helyen a cukornádat le sem vágják s hagyják elpusz­tulni, pedig sok helyen — köz­tük Magyarországon is ---- de so­k|in szeretnének egy kis cukrot nyalogatni. Mexico az ezüst feleslegen nem tud t uladni és Europóban azért nem adnak ki ezüst pénzt, mert nincs elég és Magyarországon még négy évvel ezelőtt kiadott papírpénz oly hitvány volt, hogy alig nyúlt az ember hozzá, már is széjjelment s sűrűn lehetett látni őket összeragasztva. Lent Délamerikában nevezete­sen Brazíliában annyi kávé van felhalmozva, akárcsak az Egye­sült Államokban és Kanadában a gabona. Európában a kávé sok helyen mé ma is luxus és különösen vi­déki helyeken a parasztok csak különleges alkalommal isznak, mert a kávé mellé még cukor is kell, ami szintén drága. Ez emlékezetembe hozza, né­mely helyen láttam, hogy asszo­nyokat elfogta a kávé utáni vágy és akkor csináltak maguknak, — mikor az emberek nem voltak odahaza, elsősorban egynek ke­vesebb is kell és nehogy a férjem uraim észrevegyék 3 pazarlási fényűzést, mert nehezen jöttek a garasok. Argentiniában lévén nagy ál­lattenyésztő ország, annyi állat­bőr vem raktáron, hogy Európá­ban eltudnának látni minden egyént egy lábbelivel s mi falu­siak odahaza szöget vertünk a csizmáink talpára, ami persze nehezebbé tette, node ez nem számított, az volt a fő, hogy igy tovább lehet viselni. Az andesi hegyeken túl Chilé­ben a réz, amely a legnagyobb jövedelmet hozza a kormánynak, mint kiviteli termék, a kutyának sem kell. Messze Indiában annyi gummit állítanak elő, hogy a világpiac fuldoklik tőle és egy évtized óta a gumminak nem volt ilyen ala­csony ára. Pedig az itteni Fire­stone gummikerék társaság meg­vett egy millió aker földet Afri­kában a libériái kormánytól, — hogy azt ültesse be gummifákkal és Ford meg Brazíliában vett át óriási területet ugyanazon célból. Ellehet képzelni ,mi lesz, ha ezen két helyen a gumimifák a termelési fokot elérik. Az átla­gos gummifának öt év kell, hogy eredményt hozzon. A kis japán félszigetnek a nyers selyemmel van meg a baja és ugv látszik manapság még a gyémánt is bőségben van, amint azt Délafrikából jelentik. Az olvasó észreveheti a fenti sorokból, hogy van mindenből elég és nem állja meg nagyon a helyét az az imádság, amit úgy lelkünkre kötöttek, hogy el ne felejtsük kérni a jó istent, hogy add meg nekünk a mindennapi kenyerünket. Bőség és nélkülözés e két fo­galom nem fér össze és talán majd utódaink nevetni fognak rajtunk és barbároknak fognak a történelmi könyvünkben bélye­gezni .És megérdemeljük. Nemzetgazdászaink törik a fe­jüket, de jól tudják, hogy hol van a baj, csak nem akarják azt tudni. A népnek be akarják mesélni, hogy ez természetes valami, hogy ez mindig igy volt s próbálnak felhozni más dolgokat, aj többi között, hogy a külföldi piac nem jó, vagy nagyobb piacra volna szükség és végül biztatják a né­pet, mint cigány a lovát, hogy legyenek ürelemmel, és hogy minden jobbra fog fordulni. A technika nagy fejlődésének, ami által a gyári termielés nagy lépéseket csinált, tulajdonítják so kan a jelenlegi pangást. De ez csak részben felel meg a valóságnak. A géptechnika Ott, hol egy pap szót emel, az igazság megfeszittetik EGY KENTUCKY-I HARCOS BÁNYÁSZ LEVELE. Á Bőrmunkás olvasóinak beszámoltam már arról, hogy mi­lyen ürügyek t.alatt csináltatnak házkutatást a bányászok lakásai­ban, mikor pálinkakeresés ürügye alatt akarják megtudni, hogy kik a radikális munkások. Ismertettem azt, hogy a Bérmunkást is kitiltották erről a vidékről és kihallgatásookra idézték mindazo- kát, kiknek a nevére az IWW magyar nyelvű lapját a Bérmunkást i küldték. A gondolkodó munkásság I előtt mindenkor tudott dolog az, hogy a papság az uralkodó rend szer egyik legerősebb támasza. ! Az itteni nagy bányászharcban I egy újabb bizonyítékát tapasz­taltuk ennek junius 28-án. A “mi szeretett katholikus pa­punk” a templomi szószékről mozgósította az ő kedves bárá­nyait a Bérmunkás újság és an­nak plvasói ellen. Ez a fekete lelkű lélekkufár azt prédikálta azoknak az agyonsanyargatott bányarabszogáknak, kik ma 12 órai napi munkával sem képe- I sek a legelemibb létszükségletet I sem előteremteni és akiknek vé­res centjein tartja fenn lomha életét, hogy olyan jó szivü com­pany, mint a U. S. Coal Co nin­csen több az Egyesült Államok­ban, mert ez a Company 1928 óta, nem vágta le a munkabére­ket. Hogy mennyire valótlan ez az állítás, azt alább fogom mun­kástársakkal közölni. Beszédé­ben agyondicsérte a bányatársu­latot és hangsúlyozva mondotta, hogy nagyon csodálkozik azon, hogy mégis vannak köztünk oly emberek, akik itt próbálják a szocializmust terjeszteni. Felszó­lította, az egybegyült bárányo­kat, hogy óvakodjanak az olyan emberektől és újságoktól, kik a türelmes munkásokat elégedet­lenségre ingatják. Beszédének hatása nem maradt meg üres szavaknak, mert azok, kikkel tiz éve együtt turjuk a földet a fekete gyémánt után, messze el- j kerülnek bennünket most. Ezek- j kel az alakokkal azonban bátran I szembe merek állni és megmon­dani nekik, hogy az, ki minket minket árul el, az a munkás- mozgalom harcos katonáit árul­ja el, azokat az árulókat az ön­tudatos # munkásság fogja elitél­ni. Különben az itteni munkavi­szonyokat illetőleg röviden be­számolok róla. Lynch, Ky. egy óriási bányatelep. Még csak a múlt hónap elején 2000 bányász dolgozott s ma már alig 1000 ember junius végére. A Compa- nia több mint 800 bányászt szél­nek boesájtott. Nagy részük ma­gányos ember, kik teljesen sietteti a pangások sürüebb elő- fortulását ,de ha tényleg ennek volna tudható, hogy van az, — Hogy ma még a kevéssbé ipari­lag fejlődött államokban is pan­gás vara? Az igazi ok a profittermelés­ben rejlik, vagyis a kizsákmá­nyolásban. Ez pedig csak a bér­rendszer megszüntetésével orvo­solható, amit az IWW fennállása óta állandóan hirdet s minél job­ban halad az idő, annál igazibb nak bizonyul ezen megállapítás. T. nincstelenek, mert a magányos emberek itt duplán lesznek ki­zsákmányolva. Először a Com- panyától, másodszor pedig a hurdosgazdáfcól. Vannak bur- dosgazdák, kik csak olyan em­bereket tartanak, kik szeretik a pálinkát, mert a pálinka üzlet óriási profitot hoz nekik és ezek azután távol tartják a magányos embereket a munkásmozgalom­tól. Az itteni bánya 8 hónap óta 4—5 napokat dolgozik,, de úgy hallatszik, hogy most csak 3 napokat fog dolgoztatni heten­ként. A szenet care számra fize­tik. Három tonnás cáréért per­sze négy tonnát kell felrakni és fizetnek érte 1.28 dollárt. A fi­zetés . úgy masina mint pick után egyforma. Lejáró kő 4 inch-től 4 sukkig. A nagyobb kőben, ahol egy ember nem ké­pes több mint egy—két kárét megrakni naponta, kap hozzá 1—2 órát (56 cent órabérrel) külön fizíetve. Más mellékes munkákért nem fizetnek. A la- dolóknak az átlagos keresetük nem haladja meg a 3.50—4.— dollárt. A labor munkásoknak 56 cent órabért fizetnek s ezért 12 órát kell dolgozni, de csak 9 óráért fizetnek. A szerencsétlenségek napiren­den vannak. Aki háromszor meg sérül, azt a Compania elboesájt- ja a munkából azzal a megjegy­zéssel, hogy a Compania nem alkalmazhat olyan embereket, akik nem tudnak magukra vi­gyázni. Akinek piszkos szene van, lefizetik . A munkásságot mindenféle te­kintetben a legrosszabb bánás­módban részesítik. Szervezke­désre még csak gondolni sem igen lehet, mert a bányák tele vannak rakva spiclikkel. A bá­nyákon kívül a rendőrök terro­rizálják a népet, különösen most hogy Harlan körül a tűrhetetlen rossz viszonyok miatt a kiéhe­zett proletárok fellázadtak. Az itteni rendőrséget megduplázták és gépfegyverekkel felszerelve készenlétben állanak, bogy a munkásság legcsekélyebb meg­mozdulására puskagolyóval vá­laszoljanak és a szent prifitot megvédelmezzék. Azt ajánlom munkástestvére- im, hogy ne várjuk, míg puská­val és gépfegyverekkel kénysze­rítenek bennünket a szervez­kedésre, hanem szervezkedjünk azonnal a Világ Ipari munkásai­nak Szervezetébe, az IWW-ba, mert nincs más igazi munkás­szervezet a föld kerekségén, — mely bennünket az igazi felsza- ; baduláshoz vezethetne. Dobjatok félre minden hazug humbug uj- . ságot, rendeljétek meg és ol­vassátok a Bérmunkások lap­ját, a Bérmunkást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom