Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-08-06 / 648. szám
2. oldal BÉRMUNKÁS Augusztus 6. VILAGKÖRÜLI ELMÉLKEDÉS A GAZDASÁGI VÁLSÁG OKAIRÓL A lapok tele vannak a munka nélküliségi hírekkel, a politikai pártok tőkét csinálnak belőle, — egyik a másikra akarja tolnni a felelősséget s mindegyik- megoldaná a problémát, ha a bársonyszékbe ülhetne. Sőt csak nemrégen a nemzetek ligájának gyűlésén is ez került szóba. Az angol kormány képviselője, aki távolról sem szocia lista .panaszkodik az általános helyzetről és megjegyzi, hogy Európa lakoságának meglehetős része még a legszükségesebb dolgokat sem tudja megvásárol-, ni. Ez pedig úgy került szóba, — hogy lehetne az ipart és kereskedelmet a rendes kerékvágásba helyezni s ugyanakkor a fölösleges cikkeken túladni. Tehát még egy a mai rendszert támogató egyén is belátja, hogy nincs helyén, hogy a bőség mellett a népek nélkülöznek. • Hogy a bőség még nem jelent jólétet, azt legjobban lehet bebizonyítani az itteni amerikai helyzettel, amelyhez legközelebb állunk. Északnyugaton a gabonaraktárak színig meg vannak töltve és ugyanakkor Dakota és Montana vaggonszámfa küldené, ha volna hely, hová tenni őket. California, Oklahoma és Texas államokban az olaj oly dúsan folyik, hogy a meglevő tartályok már mind tele vannak és az olajtrosz tök kénytelenek a folyást szabályozni vagy kárba veszni engedni, mert nincs elegendő tartály. Középnyugaton a huströsztök jégházaiban a hús felhalmozva van és vár a fogyasztó közönségre. Az Atlantic és Pacific tenger partján a konzerv gyárak bőven gondoskodtak a jövő szükségletéről. Lent a délr államokban a gyapot parlagon hever, habár tiz éve az ára olyan olcsó nem volt, mint mostan. Pennsylvania, Ohio, és West Virginia államokban nagy szén- területek érintetlenül vannak, — mert nincs kereslet. És ez megvan más országokban és világrészekben. Kanadában a gabonafölösleg ép oly súlyos, mint itten. Kubában annyi cukor terem, hogy sok helyen a cukornádat le sem vágják s hagyják elpusztulni, pedig sok helyen — köztük Magyarországon is ---- de sok|in szeretnének egy kis cukrot nyalogatni. Mexico az ezüst feleslegen nem tud t uladni és Europóban azért nem adnak ki ezüst pénzt, mert nincs elég és Magyarországon még négy évvel ezelőtt kiadott papírpénz oly hitvány volt, hogy alig nyúlt az ember hozzá, már is széjjelment s sűrűn lehetett látni őket összeragasztva. Lent Délamerikában nevezetesen Brazíliában annyi kávé van felhalmozva, akárcsak az Egyesült Államokban és Kanadában a gabona. Európában a kávé sok helyen mé ma is luxus és különösen vidéki helyeken a parasztok csak különleges alkalommal isznak, mert a kávé mellé még cukor is kell, ami szintén drága. Ez emlékezetembe hozza, némely helyen láttam, hogy asszonyokat elfogta a kávé utáni vágy és akkor csináltak maguknak, — mikor az emberek nem voltak odahaza, elsősorban egynek kevesebb is kell és nehogy a férjem uraim észrevegyék 3 pazarlási fényűzést, mert nehezen jöttek a garasok. Argentiniában lévén nagy állattenyésztő ország, annyi állatbőr vem raktáron, hogy Európában eltudnának látni minden egyént egy lábbelivel s mi falusiak odahaza szöget vertünk a csizmáink talpára, ami persze nehezebbé tette, node ez nem számított, az volt a fő, hogy igy tovább lehet viselni. Az andesi hegyeken túl Chilében a réz, amely a legnagyobb jövedelmet hozza a kormánynak, mint kiviteli termék, a kutyának sem kell. Messze Indiában annyi gummit állítanak elő, hogy a világpiac fuldoklik tőle és egy évtized óta a gumminak nem volt ilyen alacsony ára. Pedig az itteni Firestone gummikerék társaság megvett egy millió aker földet Afrikában a libériái kormánytól, — hogy azt ültesse be gummifákkal és Ford meg Brazíliában vett át óriási területet ugyanazon célból. Ellehet képzelni ,mi lesz, ha ezen két helyen a gumimifák a termelési fokot elérik. Az átlagos gummifának öt év kell, hogy eredményt hozzon. A kis japán félszigetnek a nyers selyemmel van meg a baja és ugv látszik manapság még a gyémánt is bőségben van, amint azt Délafrikából jelentik. Az olvasó észreveheti a fenti sorokból, hogy van mindenből elég és nem állja meg nagyon a helyét az az imádság, amit úgy lelkünkre kötöttek, hogy el ne felejtsük kérni a jó istent, hogy add meg nekünk a mindennapi kenyerünket. Bőség és nélkülözés e két fogalom nem fér össze és talán majd utódaink nevetni fognak rajtunk és barbároknak fognak a történelmi könyvünkben bélyegezni .És megérdemeljük. Nemzetgazdászaink törik a fejüket, de jól tudják, hogy hol van a baj, csak nem akarják azt tudni. A népnek be akarják mesélni, hogy ez természetes valami, hogy ez mindig igy volt s próbálnak felhozni más dolgokat, aj többi között, hogy a külföldi piac nem jó, vagy nagyobb piacra volna szükség és végül biztatják a népet, mint cigány a lovát, hogy legyenek ürelemmel, és hogy minden jobbra fog fordulni. A technika nagy fejlődésének, ami által a gyári termielés nagy lépéseket csinált, tulajdonítják so kan a jelenlegi pangást. De ez csak részben felel meg a valóságnak. A géptechnika Ott, hol egy pap szót emel, az igazság megfeszittetik EGY KENTUCKY-I HARCOS BÁNYÁSZ LEVELE. Á Bőrmunkás olvasóinak beszámoltam már arról, hogy milyen ürügyek t.alatt csináltatnak házkutatást a bányászok lakásaiban, mikor pálinkakeresés ürügye alatt akarják megtudni, hogy kik a radikális munkások. Ismertettem azt, hogy a Bérmunkást is kitiltották erről a vidékről és kihallgatásookra idézték mindazo- kát, kiknek a nevére az IWW magyar nyelvű lapját a Bérmunkást i küldték. A gondolkodó munkásság I előtt mindenkor tudott dolog az, hogy a papság az uralkodó rend szer egyik legerősebb támasza. ! Az itteni nagy bányászharcban I egy újabb bizonyítékát tapasztaltuk ennek junius 28-án. A “mi szeretett katholikus papunk” a templomi szószékről mozgósította az ő kedves bárányait a Bérmunkás újság és annak plvasói ellen. Ez a fekete lelkű lélekkufár azt prédikálta azoknak az agyonsanyargatott bányarabszogáknak, kik ma 12 órai napi munkával sem képe- I sek a legelemibb létszükségletet I sem előteremteni és akiknek véres centjein tartja fenn lomha életét, hogy olyan jó szivü company, mint a U. S. Coal Co nincsen több az Egyesült Államokban, mert ez a Company 1928 óta, nem vágta le a munkabéreket. Hogy mennyire valótlan ez az állítás, azt alább fogom munkástársakkal közölni. Beszédében agyondicsérte a bányatársulatot és hangsúlyozva mondotta, hogy nagyon csodálkozik azon, hogy mégis vannak köztünk oly emberek, akik itt próbálják a szocializmust terjeszteni. Felszólította, az egybegyült bárányokat, hogy óvakodjanak az olyan emberektől és újságoktól, kik a türelmes munkásokat elégedetlenségre ingatják. Beszédének hatása nem maradt meg üres szavaknak, mert azok, kikkel tiz éve együtt turjuk a földet a fekete gyémánt után, messze el- j kerülnek bennünket most. Ezek- j kel az alakokkal azonban bátran I szembe merek állni és megmondani nekik, hogy az, ki minket minket árul el, az a munkás- mozgalom harcos katonáit árulja el, azokat az árulókat az öntudatos # munkásság fogja elitélni. Különben az itteni munkaviszonyokat illetőleg röviden beszámolok róla. Lynch, Ky. egy óriási bányatelep. Még csak a múlt hónap elején 2000 bányász dolgozott s ma már alig 1000 ember junius végére. A Compa- nia több mint 800 bányászt szélnek boesájtott. Nagy részük magányos ember, kik teljesen sietteti a pangások sürüebb elő- fortulását ,de ha tényleg ennek volna tudható, hogy van az, — Hogy ma még a kevéssbé iparilag fejlődött államokban is pangás vara? Az igazi ok a profittermelésben rejlik, vagyis a kizsákmányolásban. Ez pedig csak a bérrendszer megszüntetésével orvosolható, amit az IWW fennállása óta állandóan hirdet s minél jobban halad az idő, annál igazibb nak bizonyul ezen megállapítás. T. nincstelenek, mert a magányos emberek itt duplán lesznek kizsákmányolva. Először a Com- panyától, másodszor pedig a hurdosgazdáfcól. Vannak bur- dosgazdák, kik csak olyan embereket tartanak, kik szeretik a pálinkát, mert a pálinka üzlet óriási profitot hoz nekik és ezek azután távol tartják a magányos embereket a munkásmozgalomtól. Az itteni bánya 8 hónap óta 4—5 napokat dolgozik,, de úgy hallatszik, hogy most csak 3 napokat fog dolgoztatni hetenként. A szenet care számra fizetik. Három tonnás cáréért persze négy tonnát kell felrakni és fizetnek érte 1.28 dollárt. A fizetés . úgy masina mint pick után egyforma. Lejáró kő 4 inch-től 4 sukkig. A nagyobb kőben, ahol egy ember nem képes több mint egy—két kárét megrakni naponta, kap hozzá 1—2 órát (56 cent órabérrel) külön fizíetve. Más mellékes munkákért nem fizetnek. A la- dolóknak az átlagos keresetük nem haladja meg a 3.50—4.— dollárt. A labor munkásoknak 56 cent órabért fizetnek s ezért 12 órát kell dolgozni, de csak 9 óráért fizetnek. A szerencsétlenségek napirenden vannak. Aki háromszor meg sérül, azt a Compania elboesájt- ja a munkából azzal a megjegyzéssel, hogy a Compania nem alkalmazhat olyan embereket, akik nem tudnak magukra vigyázni. Akinek piszkos szene van, lefizetik . A munkásságot mindenféle tekintetben a legrosszabb bánásmódban részesítik. Szervezkedésre még csak gondolni sem igen lehet, mert a bányák tele vannak rakva spiclikkel. A bányákon kívül a rendőrök terrorizálják a népet, különösen most hogy Harlan körül a tűrhetetlen rossz viszonyok miatt a kiéhezett proletárok fellázadtak. Az itteni rendőrséget megduplázták és gépfegyverekkel felszerelve készenlétben állanak, bogy a munkásság legcsekélyebb megmozdulására puskagolyóval válaszoljanak és a szent prifitot megvédelmezzék. Azt ajánlom munkástestvére- im, hogy ne várjuk, míg puskával és gépfegyverekkel kényszerítenek bennünket a szervezkedésre, hanem szervezkedjünk azonnal a Világ Ipari munkásainak Szervezetébe, az IWW-ba, mert nincs más igazi munkásszervezet a föld kerekségén, — mely bennünket az igazi felsza- ; baduláshoz vezethetne. Dobjatok félre minden hazug humbug uj- . ságot, rendeljétek meg és olvassátok a Bérmunkások lapját, a Bérmunkást.
