Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-07-22 / 646. szám

Julius 23. BÉRMUNKÁS 7. oldal 1NNEN-ONNAN írta: 12557. számú Wobbly. A MUNKANÉLKÜLISÉG ÁLDOZATA. Youngstown Ohioban Szabó Ferene nevű munkás ember az feletti elkeseredésében, hogy már több mint két esztendeje munkanélkülü- van s mivel bur- dos gazdája kiadta útját, elke­seredésében agyonlőtte biu'dos- gazdáját s mikor a rendőrök el akarták fogni, agyonlőtte ma­gát is. A mai társadalmi rend- j szer áldozata Szabó, akivel egye temben százával vannak az Egyesült Államokban, akik hoz- | zá hasonlóan cselekszenek, akik 40-50 esztendőn keresztül húz­ták a kizsákmányolás jármát s j öregségükre az utca, a kitaga- dottság jut osztályrészül,. Ahe­lyett, ,hogy szervezkednénk, az elkeseredettség a gyilkosságra, rablásra, öngyilkosságra kár- j hoztatja őket. Inkább másokat gyilkolnak a ,saját életüket ont­ják, minthogy szervezkednének, és megszüntetnék a nyomor va­lódi okát a kapitalizmust. A CHICAGÓI BANKBUKÁSOK A PÉNZMÁGNÁSOK HATAL­MÁT ERŐSÍTI. Junius hónapja Chicagóban a bankbukások hónapjának le­het nevezni. Ezen hónapban 29 kisebb bankot és egy hatalmas nagy bankot zártak le. E 29 kisebb bankok, melyek szétszór­va a város részeiben a munká­sok s kisebb üzletemberek pén­zével mondottak búcsút az üz­leti világnak. Érdekes, hogy e bankbukások éppen akkor tör­téntek, amikor a chicagói nagy kapitalista . lapok az első olda­lukon vastag hetükkel hirdették a chicagói bankok megbízható­ságát s dicséreteket zengedeztek azok vezetőségeinek. E dicséret elhangzása után 48 órára Chi­cago egyik hatalmas bankja, melyet még a polgárháború, ide­jén alakítottak s Foreman Bros. név alatt volt ismeretes minden­ki legnagyobb meglepetésére megszűnt létezni. Foreman Bros. a harmadik hatalmas bank volt Chicagóban s 190 millió dollár betéttel bukott meg. Foreman testvérek nem azon bankárok közül való akik nem adnak sem­mit az emberi becsületre s igy bukásukat saját maguknak ká­rára könyvelték el s a megbu­kott bankot a 190 milliós kár­térítéssel együtt átadták a First Nationfd' Banknak, amely az üzleti világban egy igen jó sakk húzás volt s nem a Foremann testvéreknek az emberi becsü­lete, amint azt a kapitalista la­pok napokon át hirdették, mert amint a First National Bank a Foremans Bros bankot átvette a First National vagyona 600 millió dollárról 800 millió dol­lárra emelkedett s igy az üzleti világban óriási anyagi haszonra tettek szert. A polgári lapokon keresztül úgy akarták feltün­tetni, hogy a First National a betevők pénzét sietett biztosí­tani az által, hogy átvette a Foremann Bank roncsait. Ezen úgynevezett Mergert követő na­pon hat kisebb bank maradt zárva, a rákövetkező napon pe­dig 13 bankot zártak be, me­lyek közül 12 a Bain Banks név alatt voltak ismeretesek. Az ezt követő napon az összes chi­cagói polgári lapok nagy be­tűkkel hirdeték a bankok biz^ tosságát s felszólították a bete­vőket, hogy nincs mitől tarta­mok mert elmúlt a veszély, — sőt hírneves politikusok, bank- igazgatók órák hosszat szóno­koltak a bankokba sereglett tö­megnek, hogy ne vegyék ki a pénzeiket, mert biztosítva van­nak stb. stb. s a következő na­pon 6 más bankot zártak be s azóta is nem múlik el nap, — hogy egy - két kisebb-nagyobb bankot ne zárnának be Chicago valamely részében s mindezt a hatalmas nagy bankok teszik s nem a rossz munkanélküliség, a mint azt a pblgári lapok a mun­kásokkal elhitetik. Ulionis állam törvényhozó testületé előtt fekszik a hatal­mas bankok ama törvényjavas­lata, hogy részükre engedélyez- tesséék a város s az állam kü­lönböző részeiben fiókokat ál­lítani. Ennek a javaslatnak a háta mögött áll a First National Bank, — melynek igazgatósági j tagjaiban a világ egyik leghatal­masabb pénzemberei állanak, — mint Charles (í. Daves az Egye­sült Államok volt helyettes el­nöke, ma Amerika nagykövete .Londonban, a világ egyik pénz­ügyi központjából úgyszólván állandóan utazik London és New York, Chicago között. Ez alkalommal is, amikor Dawes megérkezett, megérkezésének 24 órai elteltével ~bekövetkezett a Foremans bank bukása, melyet más 29 kisebb bank követett. A Chas. G. Dawesek, a Melvin, ! A. Taylorok, a Sámuel Insullok e hatalmas nagy pénzügyi mág­nások felfalják a kisebb banko­kat s hogy megmutassák, hogy nekik igazuk van s kényszerít­sék az Illinois állami törvény- hozást, saját javukra megcsi­nálják a bankbukásokat, a be- csukásra kényszerítik a kisebb bankokat, mert azoktól meg- I tagadják a további hitelezést. Chicago 3 hatalmas bankjában ma több pénz fekszik, mint bár­mikor ezelőtt s e három bankot a fenti 3 úri ember kontrollálja, 1 akiknek hatalma nemcsak Chi- cagora terjed ki, hanem az ösz- szes környékbeli és a westi ál­lamokra, akinek egy tollvonása millió és millió munkás ember keserves keresetét emészti fel. Milliókat juttatnak hajlékta­lanná, de ez előttük eltörpül, a4 ő (vágyaik a New Yorki Wall Streettel a Chicagói La Salle Street! tőzsdével kontrol­lálni Amerika pénzügyi viszo­nyait, hajléktalanság, nyomor, szenvedés nem akadályozza meg őket. Kivetkőzött fenevadak ezek s nem emberek. De nemcsak Chicagót vagy Illinois államot érte ez a föld­rengéshez hasonló katasztrófa hiszen az Egyesült Államok szerte az 1931-es év első hat hó­napjában 596 bankot zártak be közel négyszáz millió dolláros veszteséggel s ha vizsgálata alá esszük, azt látjuk, hogy a vesz­teség azokat az államokat érte a legsúlyosabban, amelyekben az ipari munkások zöme huuzódik meg. A bukkások terén Illinois állam vzet 93 bankbukással s közel 100 millió dollár veszteség­gel. Utánna Pennsylvania 43 bank, 65 millió dolár veszteség­gel, sorrendben következnek Ohio, Indiana, Missisipi,, New Jersey, Michigan, Iowa, New York, ,Kansas, ,California. És csak olyan államok, mint New Mexico, Wyoming, Arizona. — Connecticut, Vermont, Delawa­re, Maryland, Maine stb. népte- len államok szabadulnak csak I meg részben, nem egészében a pénz. tőke zsarnok karmai alól, akiket csak a munkásosztály szervezkedése fogja megtanítani móresre. A millió és millió mun kanélküli munkás s a még dol­gozók a keserves keresetüktől megíosztottaknak ideje volna már, ha nem az Ígért messiást várnák, hanem szervezkednének abba a szervezetbe, mely meg­alakulása óta kíméletlen harcot folytat a kizsákmányoló osz­tály ellen, amely szervezet évti­zedekkel ezelőtt megjósolta a kis üzletemberek, a kis iparosok sorsát s rámutatott a gépek ro­hamos fejlődésének következ­ményeire, figyelmeztette a mun kásosztályt a szervezkedés he­lyességére s az elavult szakszer­vezetek s ósdi reform vagy a forradalmi köntösbe bujtatott politikai pártok káros hatásá­ra ajánlja a munkásosztálynak az Egy Nagy Szervezetet az IWW-t s a munkásosztály egyet len megváltója a forradalmi ipari szervezetbeni tömörülés, mely által véget vethet a ki­zsákmányoló osztálynak s vele együtt a mai rothadt társadalmi rendszernek s eltörülve a bér­rendszert, átveszik az iparok igazgatását, a termelést és szét­osztást, kötelet vagy munkás- zubbonyt húznak azokra, akik ma a termelő bérrabszolgákon élősködnek, akik a mai társa­dalmi rendszerbén a munkás ke­serves keresetéből megtakarított néhány centet Csáki szalmája módjára pazarolják. Be az IWW-ba, ez az egyet­len ut a muunkásosztály felsza»- badulásához. ^MENNYIBE KERÜL Á HÁ­BORÚS ŐRÜLET ÉVENKÉNT ÉS PERCENKÉNT? Mi virágzik ma legjobban? Az angol rotary Cluboknak Llandudnohan a walesi ismert ; írdőhelyen tartott rendes évi konferenciája a többi között behatóan foglalkozott az általá­nos leszerelés problémájával — Lord Lytton kijelentette meg­nyitó beszédébenn hogy a vi­lág ma fegyverkezésre évenként 900 millió fontot azaz percen­ként 1500 fontot költ. Delisle Burns tanár hosszabb előadás­ban hangoztatta, hogy az. Egye­sült Államok kétszáz legkivá­lóbb vegyésze kizáróan újabb mérges gázok ésnvegyi háború céljairta szolgáló mérgek előál­lításán dolgozik s Anglia is évi 200.000 fontot költ a vegyi há­ború előkészítésére. Az államok 1914-ben mint kezdők indultak a vegyi háború terén, de azóta rájöttek a titoktartás előnyeire és most egyik kormány sem tud ja, hogy milyen bombákat, re­pülőképeket és mérges gázokat fog a többi a legközelebbi há­borúban használni. Ennek kö­vetkeztében ma semmi sem vi­rágzik annyira, mint a népszö­vetség tagjainak kölcsönös kémkedése. I BRIDGEPORT FIGYELEM! Az IWW magyar ajkú tagjai 1931. aug. 22-én Oszkár Jakab féle jelenleg Petrick gyönyörű fekvésű virágos kertjében a Sylvan Ave 609 sz. alatt nagy­szabású gulyáskirándulást ren­deznek .Útirány: A vasút állo­másnál vegyék a R. jelzésű vil­lamost és a Sylvan Ave lesaáll- ni néhány perees áéta után el­érik a virághházat és besétálnak a helyszínre vagy a Sylvan Ave Buszai Plazától. Azok kik a he­lyet nem ismerik, jöjjenek 318. Spruce St. alatti .helyiségünkhez és nnnian lesznek elszállítva autóóval. ízletes gulyásról, va­lamint hűsítő italokról gondos­kodva lesz. A zenét a közked­velt Hajdú János zenekara szol­gáltatja .Belépti dij tetszés sze­rint .A bridgeporti munkásság szives megjelenését, várja a Rendezőség. Szerkesztői Üzenetek V I ----------0---------­M. D. New York, N. Y. A vers átírására nem vállalkozhatunk és úgy, ahogy vau, közlésre nem megfelelő. írásából látjuk, hogy átérzi és megérti az osz­tályharcot, miért nem próbál­kozik munkás tudósítások Írá­sával. (T. N. Cleveland. A Magyar Nyomdász Unió sztrájkja az Amerikai Magyar Népszava el­len több mint egy évig tartott. Pontos információt kaphat ott, Clevelandon az Uj Előre által kizárt unió nyomdászoktól. — Berkó annak idején ugyanazon ,okból zárta ki a nyomdász unió tagjait, mint most az Uj Előre, azzal a klüönbséggel, hogy nem felére, hanem csak heti tiz dollárral akarta levágni a szedők bérét. A béri le vágás ellen akkor az Uj Előre pieke- telésre buzdította a nyomdászo­kat, azóta annyira lesülyedt a lejtőn, hogy tiltó paranccsal szándékszik megvédelmezni a saját scebjeit. Ha (innék szán­déka van az Uj Előre clevelan­di scab nyomdáját picketelni, jelentse be szándékát, a unió I tagjainál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom