Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-07-16 / 645. szám
Julius 16. BÉRMUNKA*? i\\i:n-o,\na,\ IRTA: 12557 SZÁMÚ TAG. A TERMELŐ HADSEREG gg SORSA. Chicagóban napról napra növekedik azon családok száma, kik képtelenek lakbéreiket fizetni s igy hetekkel, hónapokkal vannak hátralékban, amig a háztulajdonos kilakoltatást kér ellenük. A lakók és háztulajdonosok ügyes-bajos dolgait intéző törvénytestület múlt havi kimutatá- i sa szerint több mint 30| családot kénytelenek naponta kilakoltat- j ni, akik a rettenetes mukaélküli- i ség folytán képtelenek a házbért megfizetni. A legnagyobb része ezeknek a kilakoltatott családoknak olcsó, rozoga épületekber laktak, amelyek inkább istálló nak, mjnt lakóháznak felelnének meg. A kimutatás szerint a legnagyobb része a kilakoltatott családoknak 8 dollártól havi 25 dollárig fizettek lakbérükért s a mai rettenetes állapotokban még azt sem tudják fizetni, mer nerr lakbérre, de még betevő falatra sem jut. S a lelketlen háztulajdonosok rettenetes tömege lepi meg naponta a biróságokat, követelik [ a fizetésképtelen lakók azonnali eltávolítását. Hogy hová lesznek ezen kilakoltatot családok, senki sem tudja s senkisem törődik velük. A múlt év elején, amikor már igen sok volt a kilakoltatni • való bérrabszolga, a “jószivü’ biró urak az öregebb családtagokat a County poor farmra küldték őket, ahol reggeltől estig irtózatos nehezen kell nekik dolgozni azért, amit megesznek í' | amiért ott lakhatnak. Ezek a helyek is már régen megteltek a hajléktalanná vált munkás családokkal s csak akkor jut egy-egy családnak helye, ha valamely csa Iád megunva a “jó” bánásmódot a rettenetes kosztot s megszökik a telepről. Siralmas a látvány, amint meglepett apák, kiaszott anyák, a tuberkulózistól agyon- sanyargaott gyermekek vonulnak fel a biró elé s térden állva kö nyörögnek a lelketlen bírónak, í hogy ne lakoltassa ki őket, min den centet megfizetnek amint munkához jutnak s a ravasz biró a mai társadalom legalacsonyabb intézményének szolgája a törvényre hivatkozva, kiadja a ren deletet, hogy 5 napon belül ki kell, hogy költözzenek a lakásból .ellenkező esetben karhata- : lommal rakatják ki őket az utcára. Ez a munkásosztály jutalma, j mert felépítette a mai társadal- ! mat anélkül ,hogy saját magát is körülsáncolta volna az ipari szer- í vezet védbástyájával. Nem törődött saját helyzetével, ma a szemétdombra, az utcára, a könyöt adományra taszítja őt az a tár- 1 sadalom, melynek ő az eltartója ő a megteremtője. MÉGIS VAN PROSPERITÁS South Temple, Pa., szövőtelepén junius 1-től kezdve behozták az éjjel-napali munkaidőt. Az éjjeli munkások heti 94 órát dolgoznak (hej de sok sissor bili szeretne ott dolgozni) fizetésük heti 18 dollártól 25 dollárig terjed. A tizenhárom és fél óraj munkaidő alatt nincs egy percnyi szünet sem. A rettenetesen meggyorsított speed up rendszer mellett nincs egy percnyi idejük, hogy valamit haraphassanak. A kapitalista úgy gondolkozik, he e nyomorúságos bér mellett még; ebédidőt is ad a munkásainak, akkor azoknak nem lesz elegendő a 18 s 25 dolláros kereset s még többet fqgnak követelni, igy inkább az ebédidőt szünteti meg, minthogy több profitról lemondjon. Sok*kal jobban tennék, ha a munkásnak, amikor a gyárba be- iép az ajtónál álló watchman s száját kötné be, hogy a gyárban tartózkodása alatt ne is ihasson. Beszélgetni már úgy sem beszélgethet, mert ha egy társával csak egy pillanatig szóba áll, már a munka elszaladt előfe s jobb ha veszi sátorfáját s helyét átadja egy másik bérrabszolgának, mert őt mint nem megfelelőt úgyis el bocsájtják. Miért ne volna ez igy jó? A kapitalistának óriási hasznot hajt, a munkás megelégedett tehát hadd nyúzzák le a bőrét teljesen. Ma már nincs munkás, aki nem tudná, vagy ösmerné a szervezkedés szükségességét. De mert meghunyászkodó, lusta, ignorant, inkább a kapitalista jármában töri össze hátgerincéi — mintsem szervezkedne az IWW- ba, hogy végre mint ember éljen a természetadta kincsek birtokában . ÉPPEN JÓKOR. . Amikor már a munkásosztály óriási tömegének nincs egy centje sem, amikor már nadrágján is csak azért vannak a zsebek, hogy a kezét tegye bele, akkor lépnek sztrájkba New Yorkban a po- cketbook csináló munkások, — mert a bossok 25 százalékos bérlevágást eszközöltek, hivatkozva a rossz kereskedelmi viszonyokra. Inkább arra hivatkoztak volna, hogy az iparok urai fölöslegessé tették ezen ipart, mert már alaposan megcsökkent azoknak a száma, akiknek ma még pocketbookra szükségük van, — nem azért mert a munkások szer vezkedésük által eltörülték volna a bérrendszert, hanem mert a kizsákmányoló osztály megfosztott bennünket minden munkaalka lomtól ,mely által pénzre a mai társadalom istenére tehetnének szert. • A VASÚTI MÁGNÁSOK KÉT KÖVETELÉSE. Az Egyesült Államok vasút bárói egy kérvénnyel járultak az Egyesült Államok belügyminisztériumához, melyben kérvényezik, hogy a vasúti viteldijat a teherszállításnál emeljék fel tizenöt százalékkal, ugyanakkor, amikoi ezt teszik, munkásaik fizetését szállítják le tiz százalékkal, azzal a megjegyzéssel, hogy ez által több munkást alkalmazhatnak s több munkát adhatnak ki. A bér leszálütást egyelőre csak a legalacsonyabban fizetett munkások a napszámos munkások részére eszközölték, mivel a vasúti munkások nagyobb része szervezetükön keresztüli szerződés köti a munkaadókat, melyet úgy játszanak ki a munkaadók, hogy heti 2, 3, 4, helyenként 5 napos munkaidőt adnak a union munkásoknak s nagyon sok esetben tiz, tizenöt napos fizetésnélküli: vakációval éheztetik ki őket. A vasúti munkások szervezeteinek tisztviselői büszkén verik a mellüket, hogy ők vivták ki, hogy a vasúti munkások több mint a felét nem dobták a munkanélküliek táborába, hanem 2, 3, 4 napokat dolgoztatnak velük. Itt is mint minden más unionban megegyeztek a bossokkal, hogy ha, csak 2 napot is dolgoztassák a union tagjait, mert a munkanélküli vasúti munkás nem képes a union tisztviselők hatalmas fizetését biztosítani s igy inkább a munkán éheznek, csak a tisztvi selők, a havi tagsági dij biztosítva legyen. A vasúti mágnások a teherszállítás tizenöt százalékos emelése, munkásaik bérének tízszázalékos redukálása 25 nÁr lékos profitemelést jelent azoknak, akik a vasúton csak kényelmesen utaznak, de annak kezelésében csak a profit zsebrevágását intézik. Majd ha a vasúti munkások felébrednek tunya közömbösségükből s iparilag az IWW-ban szervezkednek, akkor nem fogják őket sem a union vezérek, sem a vasúti mágnások kényük- kedvük szerint nyúzni. MORATÓRIUM VAGY MOR- TIFÍKÁLÁS. (Folytatás a 2-ik oldalról) toknak az orosz munkásság le verésére. Nincs más ut, mely szerint hathatós segítséget tudnánk adni más ország küzdő rpunkásainak, mint a gazdasági szervezeteken keresztül, mely elég erős lesz megállítani az egész ország iparát s szállítási eszközeit, ha azokat más ország munkásai harcainak leverésére akarják felhasználni. Minden háború s minden forradalomnak a sikere attól függ hogy a harcolók kapnak-e elegendő muníciót, élelmet s ha a munkásság nem lesz képes megállítani az amerikai ipart s szállítást, akkor Amerika egyedül képes volna leverni bármely európai ország munkás forradalmat s meg is teszi, ha a munkásság nem képes azt megakadályozni. Ezen nagyon fontos kérdésben igyekezni kell a munkásokat egy táborba tömöríteni, hogy képes legyen önönmagát valamint más ország munkásait is megvédeni, midőn a harcok megkezdődnek s erre egyetlen ut a gazdasági egység, mert mindnyájunknak egy a gazdasági érdeke s a szerint képesek vagyunk megegyezni és tömörülni. Ezen egységes szervezet kiépítéséhez nagyban hozzájárult a június 1 4-én tartott tömeggyü- lés, ahol a Proletarian, Marxian és Szocialista pártok szónokai elismerték hogy az 1WW az egyetlen gazdasági szervezet, ---mely az amerikai munkásságot helyes irányban szervezi gazdaságilag, felszólították a munkásságot ,hogy lépjenek be az I. W. W.-ba váljanak harcos tagjaivá. Az lWW-ba minden forradalmi munkás beléphet, tekintet nél kül arra, hogy milyen munkás po litikai pártnak a tagja de mint gazdasági szervezetnek lehet jó harcosa, amellett, hogy a pártját is szolgálja ha csak nem akarja, hogy a párt, s melyhez tartozik dominálja az lWW-t. Az IWW nem zár ki senkit azért, mert politikai pártot is helyesel, vagy valamelyiknek aktiv tagja és éppen ezért egyetlen gazdasági szervezet mely a forradalmi munkásságot egyesíteni képes forradalmi lp«ri szervezetben. A munkásság egységes szervezését eddig leginkább csak az hátráltatta, hogy a sok munkás pártok mindegyike csak akkor lett volna hajlandó az IWW-t elismerni és támogatni, ha a felett kontrolt gyakorolhat, ami teljesen lehetetlen mivel több mint tiz munkáspárt van jelenleg és mindegyike úgy sem dominálhatná az egyetlen s leghelyesebb az, hogy a pártok mondjanak le azon törekvésükről, ismerjék el, támogassák a munkás ság egységes forradalmi gazdasági szervezetét anélkül hogy azt dominálni akarnák. Remélve, hogy a fokozódó nyomorúság s a társadalmi forradalmak közeledése azt hamaro san megfogja szülni s gazdasági alapon egységesíteni fogjuk a harcos forradalmi munkásságot, akkor előre biztosítva lesz a győzelem s a világot kizsákmányoló kapitalizmus, nem kap több moratóriumot. t Vi. AZ IWW LAPJAI. BÉRMUNKÁS, magyarnyelvű hetilap. Egy évre $2 ; egyes szím ára 5 cent. Megjelenik New York, Box 17, Sta. Y INDUSTRIAL SOLIDARITY, angol- nyelvű hetilap, as I. W. W. hivatalos közlönye. Egy évre $2, egyes szám ára 5 cent. Megjelenik 55.5 West Lake Street, Chicago, 111. INDUSTRIAL WORKER, angűlnyelvü hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. — Megjelenik Seattle, . Wash., Box 1857. IL PROLETARIO. olasz hetilap. Egy évre $2 ; egyes szán- ára 5 cent. Megjelenik Brooklyn, N. Y., Eox 24, Sta. i. GOLDS TRUZENIKA, orosz havi folyóirat. Egy évre $1; egyes szám- 15 cent. Megjelenik 555 W. Lakr Street, Chicago. 111. TIE VAPAUTEEN, finn havi folyóirat. 32 oldalas; $1.75 egy évre; egyes szám 15 cent; májusi és decemberi példány 48 oldal, 25 c. Megjelenik 555 W. Lake Sr., Chicago. 11L INDUSTRIALISTI, finn napilap. Egy évre $4.30, fél évre $2.30. három hónapra $1.50. Egyes szám 5 cent. Megjelenik Duluth. Minn., Bax 446. JEBNA VELKA UNIE, csehszlovák hetilap. Egy évre $2; egyes szám 5 cent. Megjelenik 11314 Revere Ave., Cleveland. Ohio. SOLIDARIDAD. spanyol félhavi lap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York City. N. Y. Bo* ??., Station D. j f * 9 » * . OKCiai. D--~ T I ■ ■mil IIII1B
