Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-12-26 / 667. szám

December 26. BÉRMUNKÁS 3 oldal INNEN ONNAN IRTA: 12557. Számú TAG Hallgat a kapitalista sajtó. Nagyon mélyen hallgat a polgári sajtó a hétről-hétre megismétlődő bankbukásokról Az utóbbi időben, mintha már igazán azt kellene hinni, hogy tényleg javul a helyzet, mert már nincs több bank bukás s igy most már csak jóra fordul­hat minden. Ezzel szemben nézzük csak, mi történik az egész országban. Kezdjük e'1 Chicagóban. Itt ebben a vá­rosban, ahol a rendőrség a kormányzóval az ügyészséggel egyetemben, éjjelt nappallá téve “űzik a városból” a kis tolvajokat, a csempészeket,- a gamblereket s minden fajta krukkot, csak a legnagyobb krukkot az Insullokat, a Tal­lérokat, Litsingerek stb. nagy tolvajokat, akik a munkásosz­tály nyakán élősködnek, eze­ket nem láthatják meg.' Hogyis látnák meg ezeket, amikor még a kisebbeket sem veszik észre, mint amilyenek a bankigazgatók, akik a rájuk bízott pénzeket elspekulálják a munkások gyomrától elvont centeket elherdálják. Ezek azok, akik arra tanítottak ben minket, hogy “save for a rainy day” és ma, amikor a zivatar a legnagyobb a munkásosz­tályra nézve, akkor az orrunk előtt csukják be a megtakarí­tott centjeink kapuit. Ezeket az urakat futni engedi a tör­vény. Oscar Nelson, á bankvizs­gáló bizottság főnöke, október 17-iki kelettel a következő bankbukásokat jelenti Illinois államban: Chicago: a South West Trust and Savings Bank kétmillió és ötszázezer dollár­ral, a West Side Atlas Natio­nal Bank egymillió ötszázezer dollárral, a West Side Trust and Savings Bank 11 millió dclárral. La Salle és Kewanee 111.-ban szintén becsukták a bankokat, ezekről nem adnak kimutatást, hogy mily össze­geket vittek magukkal a kasz sza rabló bankárok. Illinois Állam után Penn­sylvania következik, ahol szin tén alaposan bántak a banká­rok a munkások pénzével. Egy nap alatt három Állami bankot csuktak be. Ezek kö­zött van a Manhneim Trust Co. az Olney Bank and Trust] Co. és a Jefferson Title and Trust Co. Ezen három bank 45 millió dollártól szabadítot­ta meg azon egyéneket, akik rájuk bizták pénzüket, hogy azt hármas kamat mellett őrizetbe vegyék. Pittsburgh, Pa-ban a százhúsz esztendő­vel ezelőtt alakult Bank of Pittsburgh 50 millió dollárral mondott búcsút üzlet feleinek a betevőknek. Ezen banknak a bukását nyolc kisebb bank csukása követte. A Merchant Savings and Trust Co. egy-i millió kétszázezer dollárral, a Pittsburgh American Bank and Trust Co. is közöttük, i , melynek ügyfelei kizárólago­san munkások voltak. Rövide- sen a nyolc bank bukása után a Third National Bank of Pittsburgh csukta be ajtaját. Amikor a hatalmas Bank of Pittsburgh omladozott An­dy Mellon, az Egyesült Álla­mok pénzügyminisztere Pitts- burghban tartózkodott s a Bank igazgatósága könyörgött neki, hogy mentse meg a ban­kot a bukástól s vegyék azt át í s idővel mindent jóvá tesznek. Andy erre azt mondta, hogy “miért vegyük mi át az önök bankjának roncsait, hiszen úgy is megkapjuk annak bete­vőit s nekünk ezekre s nem az önök roncsaira van szüksé­günk” Nem volt-e igaza An- Mynek? Nem bolond gyerek : ő. Nem bizony, Kivált amióta pénzügyminisztere az Egye­sült Államoknak, őkéimét már a harmadik elnök szolgálja. Harding elnöksége alatt ke­rült a job-ba s onnan sem Coolidge, sem Hoover nem voltak képesek kitessékelni. Andy nem azt csinálja, amit Hoover szeretne, hanem Hoo- vernek kell úgy táncolni, aho­gyan Andy fütyül. A dollár lett az ur az országban. An- dynek pedig abból sok van. De nem csak az ipari álla­mokban látjuk a bankbuká­sokat, meglátogatja az a far­merek által lakott városokat is. Saint,Paul, Min.-ban októ­ber első hetében négy bankot csuktak be és pedig a Farmers State Bank of Hanley Falls, Farmers State Bank of Acho a Cottonwood State Bank of Minn, és a First State Bank qf Clearwater. E négy bank egy és fél millió dollártól mentette meg a betevőket, akiknek túlnyomó része szegény farme rekből állott, akik keservesen összehozott s szégyenletes áron eladott termékeikért ka­pott összegből félre tettek né hány dollárt arra az időre, amire őket a bankárok és po­litikusok annyiszor figyelmez­tették, hogy “save for a rainy day”. CHICAGÓIAK FIGYELMÉBE A TUDÁS HATALOM! A Bérmunkás Otthonban minden vasárnap délután tudományos elő­adás van. Az előadások tárgyát min­den esetben oly társadalmi kérdések boncolgatása képezi, melyeket a munkásság nagy százalékának kevés alkalma van ismerni. Jelenjen meg ezen tudományos előadásokon. A Bérmunkás Otthon cime: 1961 N. HalSted St. MINDENNEMŰ ANYAGI TÁMO­GATÁS A KENTUCKY.! BÁNYÁ­SZOK VÉDELMÉRE AZ ALÁBBI CÍMRE KÜLDENDŐ: GENERAL DEFENSE COMMITTEE, 555 W. LAKE ST., CHICAGO, ILL. I. Internacionálé 1864 szeptember végén an­gol, francia, "német, olasz, len­gyel stb. munkásmozgalmak képviselői Londonban megala­kítják a Nemzetközi Munkás­szövetséget vagy I. Internacio- nálét. Az alakuló közgyűlésen Marx is résztvett, aki csakha­mar szellemi irányitója lesz a mozgalomnak. ő irta a nemzetközi munkás szövetség első üzenetét (ina- guraladresse) ugyancsak ö ál­lította össze a szövetség alap­szabályait. Az internacionálé vetette meg az alapját a tulajdon­képpeni proletártömeg moz­galomnak ő kezdett a kizsák­mányolás minden területén szakszervezeteket alakítani és I ahol szervezett osztályharcos munkásmozgalom nem volt oda kiküldte a maga agitáto^ kait és mogalmat kezdeménye­zett. Komoly tömegharcokat és demonstrációkat vezetett le a I munkásvédelem, a háború és j a földreform kérdésében. 4z internacionálé székhelye London volt. A világszervezet j élén a főtanács állott, aki a szigorú centralizációt igyeke­zett megerősíteni az Interna- cionálé sok frakciója felett. Az internacionálé ellentét­ben a Kommunista szövetség­gel már legális mozgalom volt. Történelmi jelentőségű ak­ciói közül megemlítendő. A chartista mozgalom irá­nyítása ez a mozgalom egy kispolgári és proletár harci koalíció volt a választó jogért annak a kiharcolásáért Angliá ban és ezt a harcot az inter- pacionálé vezetése alatt igen eredményesén ügyszólván tel­jes sikerrel vívták ki az angol munkások. Megjegyzendő, hogy ma ]már a választó jogért való küz ! delem a proletariátusnak el­avult'érdemtelen reakciós jel­szó, amelynek semmi jelentő­ssége nincs a proletár osztály­harc számára. De abban az időben még nem volt ebben a ! kérdésben a munkásmozga­lomnak semmi tapasztalata és igy maga Marx is propagálta és célszerűnek találta a vá­lasztójogi küzdelmet. Csak akkor amidőn a mun­kásosztály kiharcolta a válasz­tójogot és tapasztalta annak a jelentéktelenségét az osztály harcban akkor lehetett csak elvetni a forradalmi marxis­táknak ezt a jelszót. A párisi kommun végrehaj­tása is a internacionálé hatal­mas történelmi jelentőségű ak­ciói közé tartozik. Ennek in­kább demonstrativ szempont­ból van jelentősége. Meg kel­lett buknia, mert csak egy városra korlátozódott nem pedig az egész világra, továb- ibá nem a kapitalizmus hal-; doklása időszakában, hanem a fejlődésnek a kezdetén kelet­kezett. Az Iternacionálén belül ugyanazon frakciók megvol­tak mint a szövetségen belül. Azonban két főirányzat harca jellemezte az interna- cionálét az uralkodó marxiz­mus és a bakuninizmus egy­másközti harca a vezetés meg szerzéséért. A bakuninizmus tagadta az államot a termelő- eszközök társadalmasítása he­lyett autonom termelő csopor­tok összmüködését a politikai hafc elvetésével a szindikaliz- mus alapján. A bakuninizmus kifejezte a kispolgáhság és a lumpen pro- letáriátus ideológiáját és cél­kitűzéseit. Bakuninéknak több ország munkásmozgalma állt a befo­lyásuk alatt igy francia, olasz, spányol, svájci mozgalom is, i marxék, hogy a bakuninista .befolyást megsemmisítsék a legszigorúbban centralizálták az Internacionálét és igy meg­fosztva a helyi szervezeteket az önrendelkezési jogától akarták az uralkodó marxista befolyást érvényesíteni. Bakuninék erre egy külön frakciót szerveztek az inter- nacionáléban belül külön ve­zetőséggel az úgynevezett Alliance Internacionálét. mire a hivatalos Internacionálé őket kizárta. A bakuninista mozgalom kizárása oly érzékenyen érin­tette az Internacionálét, hogy teljesen legyöngült elvesztette ,a jelentőségét, harci erejét és felbomlott. K. sz. 437. AZ IWW LAPJAI INDUTRIAL WORKER, angolnyel- vü hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik 555 West Lake St., Chicago, 111. IL PROLETÁRIG, olasz hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik Brooklyn, N. Y., Box 24, Sta. I. GOLOS TRUZENIKA, orosz havi folyóirat. Egy évre $1; egyel szám 15 cent. Megjelenik 555 W. Lake Street, Chicago, 111. BÉRMUNKÁS, magyarnyelvű heti­lap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik Cleveland, O. Box 3912 S. S. Sta. TIE VAPAUTEEN, finn h^vi folyó­irat, 32 oldalas; $1.75 egy évre; egyes szám 15 cent; májusi és decemberi példány 48 oldal, 25c Megjelenik 555 W. Lake Street, Chicago, III. INDUSTRIALIST!, finn napilap. Egy évre $4.50, fél évre $2.50, három hónapra $1.50. Egyes szám 5 cent. Megjelenik Duluth, Minn., Box 446. JEDNA VELKA UNIE, csehszlovák hetilap. Egy évre $2; egyes szám 5 cent. Megjelenik 11314 ReVere Ave., Cleveland, Ohio. SOLIDAR1DAD, spanyol félhavi lap. E*gy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York City, N. Y. Box 32, Station D. Legyen ott a városában tartandó Nép Gyűlésen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom