Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-07-16 / 645. szám

Julius 16. BÉRMUNKÁS 3. oldal. DETROITI HÍREK CHICAGÓI HÍREK JÓ ÚJSÁG A JÓLELKÜ FORI>. — A SZENT PROFIT VÉDELME. — A POWER TRUST SEGÉDJEI. — BÁLVÁNY IMÁDÓK. — NA­GYOBB A NYOMOR, — KEVESEBB A SEGÉLY. — DIPLOMÁS JEZSUITÁK. I Ford nagyon jó ember, a vá­rosnak 5 millió dollár kölcsönt adott. Én nem tudtam volna két dolfárt sem adni, sőt több mint 300.000 család van itten, akik nem adtak volna, mivel nem is igen volt nekik maguknak sem inkább a várostól várják sokan hogy segélyezze a családját, attó a várostól, mely Fordókhoz fo lyamodik kölcsönért s millióka halmoz fel kölcsönökben egy év év alatt több mint 18 millió de­ficitet csinál. De azért most már Fordot tisz telni kell, mert Ford jó ember, még arról a tunnelról sem szabad beszélgetni, mely után nem haj­landó adót fizetni, nem szabad megsérteni, akkor nem ad több kölcsönt a városnak; Igaz, most' is azt várják tőle, mint az egyszeri nagybácsitól, aki nagyon gazdag volt s egy sze­gény unokatestvére elment hozzá kölcsönt kérni, mivel tudta, hogy nagyon nehezen húzhat ki egy pár dollárt, hát elbeszélte, hogy milyen nagy nyomorban van a családja. Nincs cipő, ruha, nincr mit enni, az asszony beteg, mire a nagybácsi becsengeti az inasai és ráparancsol, hogy dobja ki ezt az embert, mert meghasad á szive, ha még tovább beszél • nyomorúságáról. Fordot is megsértette a jelen­legi városi adminisztráció, mivel a 2 millió dolláros tunnelja után még adót is akartak tőle, most már fognak hallgatni' tovább aZ egész incidensről. Az állami számvizsgáló bízott ságnak nem sikerült az American az üzleti könyveit kézhez kapni, hogy azokat megvizsgálja. Mái Telephon és Telegraph Co.-nak több hónapja folyik a harc, mely abból indult ki, hogy az A. T. & T. Co. több mint 30 millió dol­lár jövedelmet elsmírolt s nem akar adót fizetni utáhna. A társaság által készitett ki­mutatásban .melyet az államnak átszolgáltatta,k, 104 különböző társaság szerepel, mely minden egyes a A. T. & T. Go. tulajdona csak más és más név alatt, me­lyet még az állami ellenőrző bi­zottság sem tudott, hogy azokat is az A. T. & T. uralja. Ez a tény is megmutatja, hogy) az állam sokkal gyengébb, mint egy ilyen nagy trtist, igy nem ú tudja az állam ellenőrizni a trus- töket, csak az a hivatása, hogy megvédje a profitot, mely szent és sérthetetlen. Ezt bizonyítja az a jelentés js; melyet a Gáz és Villany társasá gok közös gyűlése elé terjeszteti R. A. Smith állami geológus. A jelentés ismerteti, hogy Mt. Plea­sant környékén gazdag természe­tes gázforrások vannak, egyszei smint figyelmezteti a gázkompá niát ,hogy ezt minél hamarább használják ki. Az állami költségeken végzet) kutatások eredményeképpen, a | nagy kompániák összevásárolják az ilyen helyeket s később szenet, - olajat, vasat, gázt bányásznak ki, melyet aztán nekünk drágár kell megvenni s ők horribilis pro fitot csinálnak, azonban még a jövedelmi adót is letagadják. — Nagyon érdekes képet láttunk a napokban az egyik Detroiti lapban, a képen Michael, J. Gal­lagher detroiti püspök térdel egy nagy kő előtt, az ember ilyen nagy hőségben nagyon könnyen aranyborjúnak képzelheti azt e nagy követ és csekély négyezer évre visszamenőleg látja a val­lást s azoknak különböző bálvá­nyait. Tudjuk, hogy a katholikus pap­ság kitudja magyarázni, hogy a püspök ur nem azt a követ imád­ta, mely előtt térdelt, de mégií csak furcsa, hogy a hatalmas is­ten áldását kéri egy darab szé­pen kifaragott kőre. Hát nem? A legérdekesebb az egész do­logban, hogy azt a templomot, melynek a sarokköve előtt térde­pel a püspök ur, Theodor F.Mac Manus család épitteti a saját por­tájukon, a két évvel .ezelőtt el­halálozott fiuk Hugó emlékére. Mivel nem igen lehetett a fiuk tiszteletére felszenteltetni, igy szt Hugóról nevezték el a templo­mot. Magyarországnak legtöbb katholikus temploma valamelyik nagy gróf vagy, herceg tulajdo­nán, s valamelyik elhunyt rokon­nak a tiszteletére épült. De még ez megérthető, hi­szen 5—600 évvel ezelőtt épít­tetett inkább a saját tiszteletére az uralkodó oszály, mint az Isten tiszteletére. De most már 1931 évet írnak. Mégis a Mac Manus család templomot épit a fiuk tiszteletére s Gallagher püspök ! letérdel a sarokkő előtt. BANKBUKÁSOK A város polgármestere vala­mint a segélybizottság feje, Mr. Dolan, úgy látják s a fejlemé­nyek úgy bizonyítják, hogy a té­len még több család fog segélyre szorulni, mint a múlt télen, mégis a városi tanács felére akarja le­vágni a segély alapra kiutalható összeget. Jelenleg 32,000 család van a segélylistán s a mennyiség állandóan szaporodik egy hét alatt, 212 családot kellett" újab­ban felvenni s a téli hónapok alatt rohamos emelkedés várha­tó. A segélybizottság azt állítja, hogy nagyon is szükséges a se­gély, melyet jelenleg kiutalnak s a nyomorúságtól mentik meg azt a 32 ezer családot, a városi ta­Az utóbbi három hónapban Chicagóban harmincnégy bank szűnt meg elszedni a dollárokat azoktól, akiknek még volt lehe­tőségük arra, hogy bankba is te­gyenek. Közülünk legtöbben — különösen az utóbbi egy-két év­ben csak azért mentek a bank­ba, hogy érdeklődjenek, hogy nem-e lehetne még valamelyes kölcsönt kapni. Voltak azonban, akiknek volt a “jobb” idők ma­radványaiból néhány megtakarí­tott dollárjuk, azok bizony most megszabadultak a gondtól, hogy hogyan költsék azt el. A bankbukások természetes következményei a jelenben dulc rossz gazdasági viszonyoknak. A bankban elhelyezett összegeket azok — az utóbbi évtizedben sokkal nagyobb mértékben, min) bármikor a múltban — oly in­gatlanokra kölcsönözték ki, me­lyeknek értéke az utóbbi három évben állandó esésnek volt ki­téve. Ezenkívül a kétes üzleti vállalkozások, melyek,ha esetleg sikerülnek, nagy profitot hoznak, a bankoknak, a betevők között nagyon sok munkás családnak Í3 azon reményét oszlatta el, hogy a néhány dollár tnég egy ideig megmenti az éhségtől. Voltak azonban a károsultak között na­gyon sokan olyanok, akik azt hit­ték, hogy a bankban levő pénzük örök időkre biztosítja részükre s fügetlenséget és igy nincs szűk ségük a munkásmozgalomra. Amily szomorúak a történtek egyesekre, annál értékesebb ta nulságot nyújtanak az összeség. nek. Ismételten rá kell mutat­4) nunk azon tényre, hogy az indi­viduális boldogulás ideje elmúlt Nem biztosíték a létezéshez ma már az sem, ha egy életen át mindentől visszavonulva takarit-1 gátjuk a dollárokat, mert éppen oly kockázatos annak a bankban tartása, mint értékpapirokba valc befektetése. Minden esetben má­sokra van bízva annak kezelése és az a "más”, mivel nem a sa­játját kockáztatja, könnyelműen bánik vele. Az embernek természeti ösz­töne, hogy takaritsonmeg vala­mit, hogy balsors esetén tudjon önmagán segiteni. Erre a jelen rendszerben szükség is van, mert betegség, vagy munkanélküliség' esetén nincs kire támaszkodnunk. De káros felfogás az, hogy min­dent mellőzni, csupán ezen cél­nak élni. A jelen rendszerben nincs biztosíték az egyéni boldo­gulásra. A bizonytalanság üldöz­ni fog és menekvésre csak egy ut van: SZERVEZET. —-' Mehnél előbb szervezkedünk, annál kö­zelebb jutunk a jelen rehdszer- megdöntéséhez és azon társadal­mi rendszer megvalósitásához, ahol nem lesz szükség bankbeté­tekre a nyomor elleni biztosítás­ra ,hanem nVunkánk teljes gyü­mölcsét élvezhetjük! nács nem is azt vitatja, hogy szükséges-e 'vágy nem, hanem rámutat arra a tényre, hogy a vá­ros óriási arányban eladósodik, igy nem teheti, hogy a nyomor­gókat segítse. Két rossz közül vá laszthat, a város bármelyiket is csinálja, pusztulás fenyegeti, — mert nem lesz elég bátor azt ki­mondani ,hogy a Ford, Crysler, Dodge, meg a többi gyárak tart­sák el azokat a munkásokat,, kik­ből hasznot hajtottak, akiket — mint a citromot — kifacsartak s most a város nyakára küldik őkel miután ők nem alkalmazhatják profitjaik növesztésére. Az egész rendszer saját sirját ássa, nekünk csak az utolsó lö­kést kell megtenni s felépiteni az Ipari Szervézetet, mely a terme­lést és szétosztást irányítja aj( Ipari demokrácia rendszerében, University of Michigan (álla­mi Egyetem) 2686 diplomát adott ki a junius 22-iki nagy pa­rádén. Az ember egy ezer évvel vissza képzelte magát, mikor ezt a sok fekete csuhást látta marsol- ni, akik a felsőbb tudománynak minden ágát tanulták, sokan el is képzelik magukról, hogy a leg­modernebb tudományoknak a tudorai lettek. Ugyanakkor még a szerzetes Tendek által 800 év­vel ezelőtti szokásba hozott csu­hákba bújnak s imával nyitják, imával zárják az ünnepélyt. Ugyanis 800 évvel ezelőtt csak a szerzeteseknek volt sza­bad magasabb iskolát fenntarta­ni. ök formálták át a tudományt s ezek között vezető szerepet ját­szott a jezsuita szerzetes rend, mely Magyarországon is karmai között tartotta a vezető szerepet játszó embereket. Ezek között legnevezetesebb Apponyi Albert, akit kétszínűségéért s mivel a je­zsuitáktól nyerte kiképzését, — gyakran jezsuita melléknévvel tiszteltek. Midőn ezt a 2 ezer diplomás csuhást láttam felvonulni, apap m,időn nagyképüsködve az Isten áldását kérte ezen tanulókra, — meggyőződtem, hogy csak a mun kás ellensége lesz ezen diplomás jezsuitáknak 99%-a. Egyetlenegy pont volt, ami a 800 éves szokásokat s szellemet megcáfolta, az L, D. Coffman, a Minnesottai egyetem elnökének a beszéde, melyben kiemeli, hogy megépítettük a modern gépeket, de nem bírjuk azt kontrollálni. Most, midőn a raktárak telve vannak, milliók éheznek, nyomo­rognak az emberiség tehetetlenül vezér nélkül, terv nélkül néz sor­sának elébe. S ezen végzett ta­nulóktól várja a gazdasági krizis megoldását. Ezektől a jezsuiták* tói .Sokáig kellene várni. Vi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom