Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-12-12 / 665. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS December 12. CLEVELANDI HÍREK Segítsük a védelmi bizottságot a munkástársaink védelmében A MUNKA UTÁN Frank ide figyelj, mert ez | neked és a hozzád hasonló : csaholóknak szól. A műnkén semmi, ebédköz- ■ ben pedig csak pár perc van közös sérelmeink megbeszélé­sére és ezt a kevés időt is ál­landóan zavarja a te papagály szerűen betanult oktalan köz­be szólásaid. El kell ismerni, hogy náladnál az Uj Előre cél­jainak megfelelőbb sejtet még keresve se találhattak volna a vezér urak. A szerepedhez szükséges két fő erény: a tu­datlanság és a hiúság kifogás­talanul ki van benned fejlőd- ve. Egy tökéletes példánya vagy annak a munkás típus­nak, amely bálványok nélkül nem élhet és anélkül, hogy né­ha saját énjét is, habár csak a képzelet szárnyán a bálvá­nyozott hősök közé ne emelje. Necrologiát rólad Írni még nem akarok, de ennyit kellett, hogy eláruljak, mert máskép nem lehetne megérteni azt az álláspontot, melyet a munkás- mozgalommal szembe elfog­lalsz. Én, amikor bekerültem köz- zétek dolgozni, megállapítot­tam, hogy vannak sérelmek amiket közös megértéssel or­vosolni lehet, anélkül, hogy bárki is az elbocsájtás vészé-j lyének tenné ki magát. Aján-| lottam egy társas összejövetel! formát, ahol megbeszélnénk közösen az orvosláshoz szük­séges eljárás részleteit. A je­lenlevők legtöbbje helyeselte és nem láttak benne keresztül vihetetlent, amig te, a munkás emberek legnagyobb átkát, az egymás iránt érzett bizalmat­lanságot fel nem keltetted elő­ször azáltal, hogy engemet vá­doltál meg azzal, hogy én IWW ügyet akarok a dolog­ból csinálni és amikor eziránt a gyanút eloszlattam, egy má- j sik gyanú okkal léptél fel,! munkástársaidat az árulás j gyanújával illetted. A munka-1 sok szégyenteljes versenye a; munkán táplálja a bizalmat­lanságot egyik a másika iránt, j ami éleszti az árulás gyanú­ját és semmi sincs könnyebb mint ezt a gyanút növelni az egymással szemben versenyző munkások között. Én nemcsak hiszem, de tudom, hogy te ezt tudatlanul végzed és ugyanez a tudatlanság visz az IWW rágalmazásában is a szélső­ségbe. Kétséget kizárólag megálla­pítást nyert, hogy nemcsak a szervezetek közötti külömb- ségekről nincs fogalmad, de általában a munkás mozgalom ról magáról sincs meg azon elemi ismereted ami elkerül­hetetlenül szükséges ahhoz, hogy a felmerült ügyekhez ér­telmesen hozzá szólhass. Ez, ami késztet engem arra, hogy lapunkon keresztül a munkás j mozgalom abc-jét még tilta­kozásod ellenére is megpró­báljam veled ismertetni. Le­het, hogy a szégyenérzet jó- zanitással fog hatni rád és1 erőt ad ellensúlyozni a vezé-l rek hipnotikus befolyását, ami veszélyesen süni fátyolt borit álomba ringó agyadra. Először is állapítsuk meg. | hogy mi a munkásmozgalom. Honnan ered, hol tart és hova; vezet. A munkásmozgalom nem egyéb mint a termelő munka­erő tulajdonosainak, a mun­kásoknak oly értelemben létre jött közös cselekvése, mely árujuknak úgy a piacon, mint a termelésnél védelmet céloz biztosítani. A munkás szemé­lye elválaszthatatlanul kötve Ivan munka erejéhez. Ahol | igénybe veszik munkaerejét, el kell, hogy tűrjék személyét is, bármily kellemetlen legyen is néha a munkaerő vásárlójá­ra. A gyáros akinek mi jelen-! leg dolgozunk, gépeket árul. A gép eladásánál egy megha­tározott ideig vállal csak fel­tételes felelősséget az áruért, azon túl megszűnt minden kapcsolata az árujával. Nem igy a munkás. Nekünk állan­dóan az árunkkal kell, hogy legyünk. A munkaerőt legyen az fizikai vagy szellemi kisér­nünk kell akkor is, amikor az Most, amikor milliók van­nak éhezésre kárhoztatva és sokmillió munkás alig képes a neki megadott munkaalkalom­mal a legmegszoritottabb meg élhetést megszerezni, — for­dulunk munkástársakhoz tá­mogatásért. Vannak családok, akik Hi­tetlen szobákban dideregve, hiányosan táplálva küzdenek az élettel, gyermekeiknek az életük kezdetén érezniük kell a mai hibás rendszer, munká­sokat sújtó kíméletlen csapá­sait. Lerongyolódott és éhség­től elcsigázott emberek róják az utcákat céltalanul, még la­kásaik sincsen, ahol a tél szi­gora elől magukat meghúz­zák. Nem egy esetben taszít a kétségbeeső helyzetük munkás embereket öngyilkosságba. Raktárak tele vannak jobb­használódik, amiért is minden visszaélés ami a munkaerővel történik személyünkben mint sérelem rakódik le. A sérelem orvoslását célzó közös cselek­vést nevezzük munkásmozga­lomnak. Tehát az eredete a munkásmzogalomnak; a mun­kás sérelme. A következő lap­számban, hol tart a munkás- mozgalom, fogok írni. Joe. JUNIOR COLUMN SUPPLY and DEMAND Evidently the old economic law of supply and demand is still in operation. This law means that when the supply of a commodity is greater than the demand the price is low, while, on the other hand if the demand is greater than the supply, the price is relat­ively higher. The wage cuts engendered by the employers against the working class for the past few years verify the old law. Someone may be prompted to ask what supply and dem­and have to do with wage cuts. Just this: Labor power is a commodity subject to the fluctuations of the labor mar­ket. Too many workers comp eting for jobs force the wages of the employed down to the starvation point. Whenever there is a scar­city of labor power wages automatically ascend. Why? Employers need workers to carry on production to fil or­ders. If wages are unsatisfac­tory to workers in a given industry they can go else­where for employment. Then the employer is in a precar­ious position. However if wages are saiLsfactory and the employer contemplates a wage cut he has to think twice before he does. If he does he will face the threat of a strike which would cause a delay in filling orders-prob- ably losing them, and a few million dollars to boot. Rather than face the inevitable strike he will maintain the subsist­ence level to keep the docile slaves contented. Today the tables are turned About eight million workers are seeking jobs as a result of the “depression.” Wages have been cut in most of the industries for the past few years. Why shouldn’t the em­ployers take. advantage of such an opportunity to rob the stomachs of the people of our class? We aren’t organized to prevent it, are we? Can we control our labor power? We can. There is only one way. We have only one weapon. That is industrial unionism. By organizing into industrial unions we would have power. With power we could reduce our working time thereby re-employing the unemployed. Industrial union­ism is the road that will lead us to industrial freedom. Therefore organize for power. Junior Editor : BÉRMUNKÁS Kiadóhivatala ■ Box 3912 S.S. Sta. Cleveland, O. Mellékelve küldök EGY dol- i lárt, kérem annak ellenében a í • Jubileumi Kedvezmény értelmé- i ben a Bérmukás-t részemre kül- i • deni. i: Név: ..................................................... ■ Lakás: ................................ : Város:................ Állam:.............. | i (Vágja ki ezen szelvényt és az j; EGY dollárral együtt küldje be.) nál-iohb és szebbnél-szebb ru­hákkal. az áruházak gyümölcs és zöldségfélékkel, a husfa- gyasztóházak hússal. A speku­lánsok, hogy a magas árakat fönn tudják tartani, hajórako- mányokat sülyesztenek a ten­gerbe; a farmerek szén he- helyett búzával fütik kályhái­kat: a gyapot-termelést törvé­nyes utón tiltiák be és mi, munkások, akik mindent ter­melünk, éhezünk, fütetlen szo­bákban didergőnk és rongyos ruhában járunk. A bányászok, akik a fűtés­hez szükséges szén kiaknázá­sán nem csak életüket teszik kockára, de azt a legnagyobb mértékben meg is rövidítik és ezért az éheztetés jutalmuk. Ha lázadni mernek, amint azt a Kentucky-i bányászok cselekedték, frame uppolják őket, százszámra tartóztatják le őket és a legsúlyosabb vá­dakat koholják ellenük, ezzel a többi még harcoló munkást akarják megfélemlíteni. A most folyó Kentucky bá­nyászsztrájkban is több, mint száz azoknak a száma, akik frame-uppolva lettek. Ezek ; közül 36 van elsőfokú gyilkos- I sággal vádolva. A munkálta­itok célja, hogy villamosszék be juttassa őket. A valóság az, |hogy nagyobb darab kenyeret | mertek követelni maguk és a családjaik részére. Ez megbocsáthatatlan bűn. Hisz ez a szent profit nagysá­gát nyirbálja meg egy kissé. Ezért lakolni kell, mert a ki­zsákmányoló osztály nfem tűri azt, hogy az ő pénz-istene csór bát szenvedjen, ha kell, meg- ; bosszulja még gyilkosság elő- irányozásával is. A munkásoknak föl kell so- rakozniok az Egyetemes Vé­delmi Bizottság támogatására, akik a bányászok és a többi politikai foglyok ügyeit védik és ugyanakkor nem feledkez­nek meg az osztályharc többi áldozatairól sem. Több munkástársunk van ma is a börtönökben, akik szót mertek emelni a munkások folyton fokozódó kizsákmá­nyolása ellen. Nem szabad, hogy cserben hagyjuk őket, hisz érettünk is harcoltak. Támogassuk az Egyetemes Védelmi Bizottságot minden nélkülözhető centjeinkkel és dollárjainkkal, mert az összes munkásság érdeke, hogy fölis­merjük az “egy mindért, mind egyért” szolidaritás magasz­tos eszme előnyeit, ami kivezet bennünket ebből a tarthatat­lan helyzetből és eljuttat egy jobb rendszerhez, az ipari de­mokráciához. Mindazt az IWW tanítja J. Németh EGY uj előfizetőt szerez­zen a Bérmunkásnak min­den előfizető és akkor mél­tóan vettük ki részünket a Bérmunkás jubileumi ün­nepségéből. Osszuk meg centjeinket az osztályharc foglyaival

Next

/
Oldalképek
Tartalom