Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-12-12 / 665. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS December 12, Az olvasók köréből ______ ____ m E rovatban minden oly közérdekű dolgo-t készséggel közlünk, mely. a- munkásosztály érdekét szolgálja. Kérjük a leveleket teljes név és cim aláírásával ellátni, amit azonban a levélíró kérelmére esetleg mellőzünk vagy csak kezdőbetű jelzéssel látjuk el. Szerk. Chicago, 111. nov. 25 Igen tisztelt elv-társam ! Élvezettel; olvastam eddig megjelent cikksorozatát, amelyekben az ál-kommunistákat olyan szellemes logikával szokta ostorával suhintani. Én már 1923 óta harcolok ezek ellen a niémandok ellen, a munkásmozgalom legnagyobb csalói ellen. Végre fizikai állapotom és a korom, no meg a felnőtt gyermekeim rábeszélésére, megunva a sok her- ce-hurcát, látva a tagság le- thargikus voltát. tudatlanságát, a helyi fakiroktól elszenvedett terrort, rágalmazást és hazudozást, no meg az egésznek a koronáját a legutóbbi IWO. fölvételi iveit, eltökéltem magamat arra a lépésre, hogy ennek a szélhámos ban-; dának legjobb hátat fördita-. nőm — október 20-án bejelentettem kilépésemet. Azt hiszem, elktársam is olvasta az “Ember”-ben csekélységemre vonatkozó cikket, amelyet — ha nem tévedek — barátom és régi elvtársam, Somló Lipót közölt le. Ebben az említett cikkben meg volt vázlatosan írva a közöttem é«! a fékerek — I! B. között váltott levelek másolata és az abban általam követelt" végkielégítés. Sok volna részletekben fölsorolnom mindazokat a rágalmakat; amiben ez a díszes társaság részesített 19241 óta. De lesz rá alkalmam és rövidesen — mert szükségesnek tartom, hogy a munkássajtó utján föltárjam ezeknek a szii letett* vezéreknek a velem és a velem, egy véleményen levő elvtársaimnak,, akik éppen úgy, mint jó magam is, óva intettük- az MBÖSZ. tagságát, hogy mi fog következni, ha meg nem gátolja a tagság ezeknek a himpelléreknek a Bts. ellen folytatott zsebelését. De Wlasits kivételével a többiek bevették az ópiumot és. most a kiöregedett tagok majd mehetnek, ha megbetegednek, a holdhoz segélyért, — mert annyi bizonyos, hogy amig 1 dollár lesz a pénztárban, —! mert most már nem csak Beb- ritsék, hanem a Freiheit féker- jei — kiszedik onnan és ezzel együtt a bőrt a bodyk-ról. A céghez Chicagóban legutóbb a munkásmozgalom salakja: Ernő dé “Lopstein” is csatlakozott. Ez a himpellér a legnagyobb kaliberű szélhámos — csak rosszat mondott Petrásókra. Oroszországról meg éppen azt állította, hogy Anglia pénzelte és segítette a bolse- < vikieket uralomra. Ez a csaló ; 1913-ban Tarczai nagy rábeszélésére, megbízatást nyert, | az akkori “Előre” részére elő-!; fizetőket gyűjteni. És mikor! i a perifériákra ért egy telek-1 hiéna telkeit árusította és hogy a palik jobban bedőljenek, vetített képekkel mutatta be a hallgatóság előtt a flori- | dai telkeken termelt főzeléket | zöldséget, stbbit. Az én refe- [ rá tűm ómra az S. P. Szövetség Végrehajtó Bizottsága megvonta Lopstein úrtól a megbízatást. Itt Chicagóban egy elvtárshoz ment lakni és lám, nemsokára “Lopstein” lett annak az elvtársnak házában a gazda. 1919-ben az IWW-t égig magasztalta, megtagadva régi SLP. működését, azt átkozva kijelentette, ha még netán valahol az IWW szervezet ellen találna agitálni, bárki szembe köpheti. Most az IWW legnagyobb gyalázója. Mint bósz ’’Lopstein” ur a legnagyobb kizsákmányoló és hajcsár volt 1926—1930-ban. (Mért bósz is volt ö!) Mussolinit a legnagyobbnak tartotta és egekig dicsérte. Ilyen ez a “Lopstein” ur. Hogy Chicagóban hánv tag- társ találkozna, aki hajlandó volna a nagy háztakaritásban segédkezet nyújtani, nem tudom. De annyit azonban már most is megállapíthatok, hogy nincs messze az idő. amikor majd Pétráséktól elbolondi- tott és maszlagolt tagok szeméről lehull a hályog. Mert az mégsem tehető föl, hogy az uj cég “application”jában foglalt és csak a tudatlanabb által aláirt ivek hatása ne . mutatkozzon rövidesen. Elvtársam közel járok a 65 esztendőhöz. A munkásmozgalomban megettem életem kenyerének javát, de ennyi csalásra fölszedett aláírásról rajtam kívül sem hiszem, hogy tudna még ember tanúságot tenni. És mindez a kommunizmus köpenyege mögé rejtőzve történik. Hisz az abban foglaltak alapján nemcsak a tagsági jogaikról mondanak le az aláírók, hanem a betegsegély egy negyedére redukált összeggel is beérik. És Galambos doktor szerint “oly szilárd alapokra helyezték a betégsegélyzőt, mint az Illinois Continental Bank” szilárdsága. A doktor is silent partner! őt még megértem.... Mert hát, kérem, ez prakszis. És igy természetesen business is! Én rám rém mód orrolnak. (I should worry!) Az igaz*, I hogy húsz és fél évig fizettem nekik az obulust. Sőt dacára, hogy a Proletarian Party-hoz tartozom, a művészet minden szabályainak alkalmazásával j még pártadókban is megvámoltak 1924 óta. Befizettem summa-summa- rum közel 450 dollárt. Most meg mehetek kereskedni, ha úgy tetszik a kapitalista bírósághoz. Meg kellene mondanom, hogyan gazdálkodik az| Egyesült Államokban magát kommunistának nevező szélhámos társaság és ez a társaság a törvény ellenére is oly adókat hajt be, megrabol mun kásintézményeket, visszaél a Deleje helyezett bizalommal. Betegségre, halálesetre nem; dég, hogy pénzüket elsajátít- j ía, a polgári jótékonyságra [ utalja, ha ugyan ott figyelem be veszik majd őket. És- ezek a kikopott polgár ideológiával megtelitett fickói és senkiháziak mernek tisztes " séges, tisztamultu, mindig ál 5 dozathozatalra kész forradal- márokba belerúgni, nivótlan, í i szocializmussal hadilábon állt- és polgári reformokat hirdeti t rosszul csinált éltlapjukban. Kértem tőlük az engem ; megillető végkielégítést. Meri- j még attól sem riadtak vissza- hogy a vén embert inzultál- ják. Azt ordította felém égj- egyletközi értekezleten egyil- emberük, akit a beképzelt ét : í kivasalt chicagói szamarak a- Kingfishek, már annyira ki- ; kezdtek: “Föl ne jöjjön többé ija Munkás Otthonba, mert ki- tj kaparom a szemeit” s mindezt . azért, mert megmondtam sze- i műkbe a Károlyi-féle chicagói . gyűlés előkészítő értekezletén. . hogy ők “azt hiszik, hogy diplomaták, pedig voltaképen je- ! zsuiták”. Hogy én “elittam a , feleségem keresetét” stb. ’! Eszembe jut a Jóska, Fe- ' hér, meg a Guszti a Máyer Hazudni az tudnak. Én beteg ember vagyok. Dr 1 Galambos szerint érelmeszese- í désben, magas vérnyomásban szenvedek. De mi ez nekik! Ők humánus emberek. Ezt ir- j ták förmedvényükben rólam s , j csak azért nem zártak ki, jmert “koromra és munkásmozgalmi múltamra voltak tekintettel”. ! Parvenük ők! Leziillött ál- ! dozat-szállitók! Ennyit szükségesnek tartottam megírni az “Ember”-ben j megjelent fölhívására. Egy dolgot még: “Bolonddá tettek bennünket 1928-ban, hogy ők megmaradnak a testvéri alapon! És a testvéri alap a csalás legkörmönfontabb for májában mutatkozik be. Vla- sits elvtárs részletesen számolt be róla. Még kiemeltek a múlt hónapban 1500 dollárt a lapnak kölcsön címen, ötezer dollárt a clevelandi fékerharc címen, no és még 1200 dollárt másféle cimeken. De azért éljen a testvéri alap! Mert náluk a jelszó a fő! Herman Loewe P. S. Lopstein most már a cég külső tagjai sorából útban van a belső tagok sorai között való beavatáshoz. Gratulálok a fő-fő mufti uj szerepköréhez! Egy a baj csak, Ernő. Félek, hogy nem jut most majd selyem pazsamára, mint Terre- Haute-ban jutott. Hej, de fene i gyerek voltál te 1926—1930- ig. De büdös volt előtted a proli! De most “anti-fascista, Turul, ILD. Kp (!?) és but not at least, az IWO.-nek is j fő-fő muftijává avanzsáltál! Ez igazán sok tőled; neked is jut most a tőlem eltulajdonított 450 dollárból! H. L. __ Szokásunk ellenére, kommentárt füzünk a fönti cikkhez. Szokatlan hangja és tul- j ságos. személyeskedő tartalma azt parancsolná, hogy a közlését megtagadjuk. Mivel azonban egy olyan munkásember irta, akit negyedszázadon keresztül a politikai pártokban végzett aktivitásában Amerika öntudatos munkássága jól ismer, akitől' éppen az a lap tagadta meg cikkének közlését, amelynek é létre ke!jtésében és fönt adásában neki ’oroszlánrész jutott ki; aki előrehaladott kora és betegsége dacára is becsületes munkával keresi kenyerét, ridegségünkben pillanatra megindulva, sok hibája dacára, helyt adtunk neki. A fentiekben egyszersmint szabályt is állítottunk föl arra, hogy a nyilt-tér rovatunk és szabadsajtó szeretetünk i gyakorlásánál a jóizlés, a forradalmi munkásbecsüfet diktálta etikai szabályt átlépni senkinek sem szabad. Löwy Ármin munkástársunk a politikai pártmozgalomban őszült meg. Ott érte el legnagyobb sikereit (ha ugyan annak nevezhetjük), ott élte élete legkeservesebb csalódása, betegségét messze föliílmu- ló csömörbaj. ÉS mégsem vált konzekvenssé! Mégis csak a | Proletarien Party-ig tudott ; eljutni. i Löwy Ármin itt elpanaszolt | keserve egyébként tükör. Néz- ! zenek bele a párt-politikai ! ópium-szedők. Nézzenek bele azok a korát megközelítő, avagy meghaladott öreg ön- i képzőisták és akkor szedjék iissze erejük maradványát, hogy egy utolsó csapással szé.i- jelzuzzák azt a Maffiát, akik nem ismernek munkásbecsületet, erényt, akik nem tisztelnek kort, akik előtt egyetlen egy cél van: Az önérdek, hogy mint bélpoklosok, mindent fölzabálhassanak. Szerk. ’ “ "" " I MEGHÍVÓ Az IWW Bridgeporti magyar tagjai által 1931’ December hó 19-én, szombatón este 7 órai kezdettel 318 Spruce St. alatti helyiségünkben tartandó, gazdag műsorral szinielő- adással és tánccal egybekötött BÉRMUNKÁS JUBILEUMI ÜNNEPÉLYÉRE Műsor: Á; Bérmunkás 20 éves, harcokkal küzdelmes becsületes munkás érdekeket védő aktivitásának ismertetése, new yorki előadó által. Magán ének számok és szavalatok. -Í0 tagú gyermek énekkar fellépte egy forradalmi dallal az estély kiemelkedő száma. Szirre kerül egy, egy félvonásos színdarab, cinie “Egy szoba, konyha” munkás dráma; a legjobb szereplőkkel, utána tánc Hajdú Jancsi zenéje mellett. Belép- tidij tetszés szerint. Eérjük a munkásság szives megjelenését tisztelettel a rendezőség; PHILADELPHIAIAK AZ OSZTÁLY HARC RABJAIÉRT Az IWW philadelphiai csoportjai 1913 December hó 12-én, szombaton este (saját helyiségükben 332 W. Girard Ave. bejárat az Orianna St. felöl) programmal egybekötött nagy szabású estélyt rendeznek. Az osztályharc bebörtömözöttjei javára, mint minden évben, úgy az idén is megtartjuk ezen estélyünket, sőt annyival is inkább, mivel jóval megszaporodott az ártatlanul börtönbe levő- munkástársaink- száma, 9 Mi akik még kinn vagyunk és talán dolgozunk és kétszeres kötelességünk ezeh estélyen megjelenni, hogy legalább egyszer egy évben karácsonykor nyújtsunk erőt, bizo- íalmat és reményt azoknak, akik miértünk vannak' a börtönben. Munkástársak! Legyünk ott mindannyian decenjber 12-én. A rendezőség.
