Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-11-28 / 663. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS November 28. Válasz az Uj Előrében megjelent aljas förmedvényre és hazugságra LOS ANGELESI LEVÉL Az Uj Előre nov. 17-iki számában Kocsis János aláírásával egy cikk jelent meg, mely a személyemmel foglalkozik. Minden betűje hazugság és rágalom. Sőt az a rima saját magát vágja meg cikkével, aki felült az álkommunista vezéreknek, akiknek ágyasa lett. Persze, egy csöppet sem lepődtem meg, mert egy karakter nélküli és elziillött bottleg- ger, aki mindenre kapható. Éppen úgy, mint vezértársai a szellemi leprások, kiknél minden eladó az elvtől kezdve. Kocsis öcsén, én nem 1929 tavaszán láttam önt Fairmont- on, hanem 1930-ban. Már ez is azt bizonyítja, hogy a feje csak azért van, hogy legyen hová tenni a kalapját, hogy ne kelljen a kezében tartani. Ön cikkében azt állítja, hogy járt velem, szóval, kalauzolt s nem volt eredmény. Igaz, eredmény nem volt nagy és pedig azért nem volt, mert ön volt velem. Amikor látták az ön személyét, be sem engedtek bennünket. Azt pedig én csak az év tavaszán tudtam meg az ottlétemkor, amikor ugyanazon helyeken jártam. Mindenütt előfizettek a Bérmunkásra és elmagyarázták, hogy ők azt hitték, hogy a lapot csak szemfényvesztésnek visszük, azt hitték, hogy célunk pálinkaeladás, ismerve az Ön foglalkozását. Mielőtt én Fairmontot elhagytam volna, ön kivette az IWW tagsági kártyát nálam, ön egy hazug bestia, amikor azt írja, hogy nem nevelőmun- kát végeztem, hanem csak a kommunista pártot gyaláztam. Ott, íthol arra szükség volt, bemutattam a kommunizmussal fékerkedők munkáját. A kommunizmussal az IWW-ban találkozunk és pedig én annak vagyok a hive és tagja is, mint egyike a legforradalmibb munkásmozgalomnak, amely az általános bérmunkások ügyét képviseli, melyet nem a vezérek, hanem a tagság irányit. Azonban az év tavaszán újból arra vitt az utam, amikor önt Richeyville Pa.-ban találtam, de ön elbújt előlem, nem akart velem találkozni, háromszor kellett lakására mennem, amig mégis a késő esti órákban sikerült a pálinkaüsttől leforrázott személyével találkoznom és három órán keresztül folyt a vita, amelyhez ön csak kérdéseket intézett, amire mindig megkapta a kielégítő választ, amint tényekkel bizonyítottam és mint bűnös kutya, az asztalra nyomta azt a pettyes arcát és sem ön, sem pedig az elvtársai nem kérdeztek semmit és helyeselték az IWW fölfogását. Többen arról informáltak, hogy a M. Bts. és Önképző Szervezet vezérei önt arra bűz ditották, hogy a Bts. Szövetség Richville-i osztályát belülről robbantsa föl, amelyre ön szívesen vállalkozott, jie nem sikerült. Azonban az én szervezői körutamról megirt jelentéseim a legőszintébbek és a legeredetibbek, mivel máris bebizonyult az N. M. U. kom- mi és fékszervezet vezérei által vezetett bányászsztrájk eredménytelensége. Az álkommunisták vezérei vezettek-e egyetlen sztrájkot valahol, a melyet el nem adtak? És még azt Írja, hogy én, mint a Bérmunkás ügynöke vagyok itt Ez igaz, de azt tudatosan elhallgatja, hogy én azon munkát, amit a Bérmunkás érdekében megtettem, nem fizetésért, hanem meggyőződésből tettem. És azt is jelzi hazug förmedvényében, hogy ön nem fizetett elő a Bérmunkásra. Persze, hogy nem, mert a Bérmunkás 2 dollárba kerül, mig az Uj Előre szennykapcát küldik, ha nem is fizet, mert a sztrájkolok és osztályhar foglyai nevében gyűjtött pénzeken tartják fönn az Uj Előre pelenkájukat. Közel van az idő, amikor a munkásság ki fog ábrándulni és el fogja seperni az egész kommi és féker kommunista nevet bitorló, mindenre kapható aljas bandát a föld szinéről és közös sírban — az Uj Elő- rével együtt — lesztek eltemetve. Te is velük együtt, kis szürke. Sztana György Válasz Láni Mátyás lelkipásztor cikkére, mely a “Califor- niai Magyarságában jelent meg Sokan vannak a kapitalisták között, akik fölcsapnak a munkások “megváltóinak” Most egyszerre Láni Mátyás plébános csapott föl “megváltónak”, hogy ő majd fölszabadítja a munkásságot. Egyet azonban megsúgok: a munkásság nem hisz a Lániakban. Voltak már Lánihoz haszonló papok, akik szemfényvesztők és kártyások voltak, dorbézol- tak, de a munkásságot csak kifosztásra használták. Ez a Láni, éppen úgy, mint a többi pap, egy dollárért árulja a mennyei boldogságot, alább nem adja, de drágábban igen. A dollár a Láni megváltója, a dollár az ö menyországa, mert dollárért mindent megvehet. Petőfi is megmondta: “Ahol egy pap megszólal, ott az igazság keresztre van feszítve”. Ez a Láni nagyszerűen megtanulta, hogyau kell a jámbor birkákat megnyirni, de vajmi keveset tanult a történelemből. Olvassa csak el Magyar- ország történelmét, mindjárt jobban hozzászólhat a társadalom intézéséhez, ha nem egyoldalúan értelmezi azt. Micsoda harcok folytak már a 895-ös években, amikor is a nép már akkor föl akarta magát szabadítani a kizsákmányolás alól és ezt a harcot 300 éven át folytatták. De mindig voltak árulók, akik eladták a nép fölszabadító harcát, épp úgy, mint napjainkban is. Nézzük a mai társadalmat, amely a vajdaságból alakult ki idők folyamán. Alig változott a helyzet, csak az eszközök változtak. És hogyan tudja elképzelni Láni plébános, hogy ebből a mai káosztól kivergődünk. Hivatkozunk csak a rideg valóságra. Ha valaki az erdőből egy fát akar kivágni, nem fölül kezdi az ágakon, hanem alul vágja ki a teljes fát. így vagyunk a mai társadalommal is. Csakis úgy pusztíthatjuk el a legkönnyebben, ha az egészet pusztítjuk el egyszerre. Ki kell vágni a gyökerét, hogy abból soha többé ki ne nőjjön egy ágacska se. A mai rettenetes helyzetben a munkásságot tanítani, nevelni kell, hogy a jövő társadalmát öntudatosan átvegye, tovább fejlessze azt, mindörökre megalapozza. Az lesz aztán az igazi munkástársadalom. Ott nem lesz ur meg szolga, mindannyian egyformák leszünk. A föld mindnyájunkká lesz, mert az nem fejlődött egyes emberek részére. De mit látunk ma. A föld tömegével önti ki termését, de csak néhány ember asztalára. Ez a rideg valóság. Ezt kell megváltoztatni a munkásságnak, ha a nyomortól meg akar szabadulni. Koldulással és foltoz- gatással csak ezt a mai rossz társadalom életét nyújtjuk ki. A harcnak mindaddig folyni kell, mig a munkásság saját magát föl nem szabadítja a rabló uralom alól és kezükbe veszik a földet, a bányát, a termelőeszközöket, hogy közösen minden élő ember egyfor- már élvezze azt. Ez lesz az a társadalom, hol nem lesz éhség és nyomor az emberek milliói között. Erre tanítja az IWW a munkásságot 26 éven keresztül. Los Angeles, Cal. G. Bakos “Adj többet, mint eddig adtál” Ezt a jól hangzó mondatot irta a clevelandi Community Fund gyűjtő bizottsága zászlajára a most folyamatban levő kampányában. Hogy mennyiben érint ez minket, munkásokat, arról nem kell sokat Írnunk. Ma még annak sem vagyunk már kitéve, hogy a munkahelyünkön a heti envelopban találjunk az ada kozásra szóló fölhívást. Kik vannak még munkaalkalmon? Olyan kevés ezeknek a száma, hogy a fölállított gyűjtési összeg kilencvenkilenc százalékban nem a munkások zsebéből fog előkerülni, ha előkerül. Itt inkább arról szeretnénk néhány képet rajzolni, hogy kik részesülhetnek a Community Fund “áldásos” támogatásában. Egy ötgyermekes festő és papirozó munkás esetéről tudunk, aki a 40 évet túlhaladta és közel egy esztendeje hiába kínálta föl munkaerejét, nem vette azt igénybe egyetlen munkáltató sem; pedig több lesz közülök, akinek a neve ott lesz a “nyomor” enyhítésére adott adakozók között. Ez a munkás a kölcsönvett 15 dollárral vett egy tiz esztendős (ezt mór Írni sem kellene) jól kiszolgált Ford-ot, hogy megpróbáljon egyedül vállalni munkát. Talán akadt is munkája, de annak elvégzése után a “háziúr” kénytelen volt kijelenteni, hogy csak akkor tud fizetni, ha a lakást kiadta és a lakótól pénzt (!) kap. Ez a helyzet a most már “vállalkozó” munkást eljuttatta a Community Fund segélyt osztó bizottságához. Meghallgatták a nyomor panaszát, fölvették az adatokat s a valódiság megállapítására az ügyet kiutalták az illetékes bizottságnak, mely rövidesen megvizsgálta a család helyzetét és a jelentése kapcsán az igazgatóság úgy határozott, hogy mig a kérvényező “Ford”-dal rendelkezik, nem támogathatja. Tessék a 10 esztendős Ford-ot előbb eladni. Egy másik eset, amelyről szintén a munkástársaink nyertek személyes bizonyságot. Egy háromgyermekes munkás- nya, akinek férje a tüdőbeteg gek kórházában van, kereste föl a Community Found-ot támogatásért. A kiküldött bizottság jelentése után arról értesítették a munkásasszonyt, hogy a bizottság talált a lakásában egy varrógépet (ezt öt esztendővel ezelőtt 3.50-ért vásárolta a kisgyermekes anya) és azt értékesítse — igy ők nem támogathatják. Elég, azt hisszük, a polgári jótékonykodás rendszeréből ez a két eset, anélkül, hogy azokhoz kommentárt fűznénk. Akik ezekből sem látják, hogy az nem a munkások érdekében van, azok nem érdemelnek mást, mint hogy ilyen intézmények vezetői elvegyék az utolsó párnájukat is. Öntudatos munkás SZERVEZKEDIK. Munkaalkalmat teremt magának, mely megélhetését biztosítja. A jótékonyság bárki adja is azt, künyör- adomány, ami nem lehet célja egészséges, szervezett munkásnak. Clevelandi proletár, ne te- kintgess sóvárgó szemekkel se a jótékony intézetekre, se . a városi tanács üléseire, de szervezkedj az IWW ipari szervezetébe, amely egyedül alkalmas arra, hogy a mai rendszert minden nyomorával megszüntesse és helyébe a munkások közös társadalmát megteremtse. BÉRMUNKÁS Kiadóhivatala Box 3912 S.S. Sta. Cleveland, O Mellékelve küldök EGY dől lárt, kérem annak ellenében Jubileumi Kedvezmény érteimé ben a Bérmukás-t részemre kül deni. Név: .................................................... Lakás: Város:................ Állam:............... (Vágja ki ezen szelvényt és az EGY dollárral együtt küldje be.) A kedvezmény régi és uj olvasóknak
