Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-11-12 / 661. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS November 12. A “Bérmunkás” húsz évi fenáliása óta mindig a munkásosztály érdekét szolgálta Az IWW szervezethez tar-j tozó magyar nyelvű munkások, arra a megállapodásra j jöttek, hogy ha meg akarják ismertetni a magyar munkásokkal, az IWW harcos szervezetét, mely arra van hivató va,'hogy eltörülje a bérrendszert s megteremtse az ipari demokráciát, akkor haladék-' talanul szükséges; egy ma-! gyár nyelvű lap kiadása, mely 1911 november 12- én mint Bérmunkás, meg is jelent. A Bérmunkás lap az első j számtól kezdve, mostanáig, mindig a munkásosztály érdekét szolgálta. E lapnak szerkesztői, iró j gárdája és lapbizottsága féléi-! met és megalkuvást nem ismerve, hai*coltak 20 éven ke- f resztül a kapitalista osztály j tévtanai és. ama kegyetlen ga-! rázdálkodása ellen. Hónapról-hónapra, évről- évre bekopogtatott a Bérmunkás lap ezer és ezer magyar munkás családnak a házába, j Ellátta őket, bel és külország! ; munka hírekkel. Tudósításokat hozott, bérlevágásokról, sztrájkokról és minden mun- j kás megmozdulásról. Továbbá j fölhívta a munkásosztály fi-1 gyeimét a szervezkedés szükségességére. Mert csak közös összetartással biztos a harc. Tanította a magyar munkásokat arra, hogy mint emberekhez méltóan gondolkodjanak és cselekedjenek. Nevelte őket arra, hogy a munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke a földön mindaddig, mig éhség és nélkülözés talá!ható a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mind addig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. A Bérmunkás lap harciassága miatt, nem egyszer szem- osztállyal. A legnagyobb iil- betalálta magát a kapitalista döztetésnek, a világháborúból szült hisztéria hozta létre. 1 Akkori időben lapunkat a Bér | munkást több Ízben betiltották, de az osztályharcnak ed- zet katonái újból és újból kiadták azt, mindig más és más j néven. A kapitalista osztály akkori időben eszeveszetten kapkodott, mert a munkásosztály megmozdulások őket készület lenül találta. Ugyanis, amikor a munkások megelégedtek rét j tenetes vérontással, mit a ka- ‘ pitalista kabzsisága hozta lét- j re. A munkásosztály kérdőre j yonta az uralkodó osztályt j eme véróntásért s forradalommal válaszolt. Mozgott az j egész világ munkásai. Meg, volt bennük az akarat cselek-1 vésre, de hiányzott belőlük a j helyes szervezkedés és neve-1 lés. Kitört a forradalom, Or?sz, Fin, Litván, Német, Magyar,; Olasz, Török országokban. Lá I zadások voltak Szerbia, Bulgária, Romániában. Itt Amerikában és a világrész más országában sztrájkkal válaszoltak a munkások. Ingot az imperialista osztály.. Trón-trón után hullott. Orosz, német, osztrák-magyar, török és most utólag a spanyol trón hullott. Oroszországban a bolshevi- kiek voltak az elsők, kik fel- állitották a munkás kormányt. Németország munkásai orosz példát követték, s több helyen a munkások kezükbe vették az ipari kontrolt. Magyarországon., is fölállították a munkás kormányt, Olaszországban több helyen a munkások átvették a gyárakat. Ezeket a forradalmi híreket mind hozta a Bérmunkás lap* (akkori Felszabadulás néven ismert). De egyúttal rá világítót, hogy a forradalmi országokba a munkások nem lesznek képesek a kontrolt a kezükben megtartani, a munkás többség szervezetlensége, nevelés és a vezérekben vakon hit bizalom miatt. A munkás vezérek csak arra valók, hogy a munkásosztályon élősködjön s ha az ő érdekük igy kívánja el is árulja. A győzelem a munkásosztály részéről csak úgy lehet győztes, hogy ha mint osztály szervezkedik és neveli önmagát; mint az IWW szervezet hirdet. A vezérekben hit bizalom csak kárára van a munkás osztályra. A munkás vezérek marakodásra az állásért, hogy melyik párt jusson a hatalomra, az arra készteti a munkásokat, hogy széttagolva harcoljanak. Széttagolás követ keztében gyöngítik soraikat. Ezáltal alkalmat adnak a reakciósoknak, hogy fölüssék a fejüket. Ami be is következett. A munkás vezérek marakodása a hatalomért s a többségben levő munkások szervezetlenségét felhasználta a ravasz kapitalista osztály s egész erő vei neki feküdt a munkás kormányok letörésére. Ami sikerült is neki. Elbuktak a kommun országok. Csak egyedül Oroszország nagy nehezen bir ta magát föntartani. A levert országokban a kapitalista osztály kegyetlen terrort vezetett be. Barbári módra kinozták a forradalom harcosait. Börtönbe vetették őket s ott kegyetlenül kinozták. Levágták egyenként kezüket, lábukat, kiszúrták a szemüket. Testüket púposra verték, fejüket beverték s igy hagyták őket lassan kiszenvedni. Sőt többeket arra kényszeritették, hogy saját maguk ássák meg a sirt s azután élve eltemették őket. így hullottak el harcosaink a legjobbak ezer és ezer. Miért? Mert megmerték mondani a kapitalista osztálynak, hogy most már nektek is kell dolgozni. így vélte a kapitalista osztály örökre elnyomni a munkás forradalmat. De mint látjuk nem sikerül. A kapitalista osztály a forradalom letörésével csak az életét meghosszab biíotta. De a végpusztulástól nem tudja magát megmenteni. A világ háború után bekövetkezett nyomor és szenvedés^ a munkások oldaláról uj forradalmárokat szült. De most sokkal többet. A munkások üldöztetések nemcsak a kommun országokra kiterjedt. Kiterjedt a világ összes kapitalista országokra. És úgy az Egyesült Államokra is. Ezrével börtönbe vetették ama országnak harcos munkásait. Csak egyedül Chicagónak a börtöneiben volt 166 a szervezethez tartozó fogoly. Közte a Bérmunkás lap volt szerkesztője, néhai Rothfisher Károly, kit az osztály bíróság 20 évi börtönbüntetésre ítélt. Vele együtt volt a börtönben több magyar harcos is. Mig a Bérmunkás lap szerkesztőjét s annak írógárdáját börtönbe vetették, mert írásaikon keresztül fölvették a harcot a kapitalista osztállyal szembe s a munkásosztály érdekét szolgálták — addig mit tettek más lapok. Olvashattuk az isteni kapitalista újságokban, hogy a világ kapitalistái mily öröm mámorban úszik, hogy sikerült nekik letörni a munkás kormányokat s elnyomni a munkásokat. Egyúttal dicshimnuszokat zengedeztek a szak- szervezeti áruló vezérei kitűnő szolgálatért, mit tettek a kapitalista osztálynak. Nemcsak a kapitalista osztály örült a magyar kommun bukásán, örült a német és a magyar szocialista párt vezérei is. Hogy most ők jutnak a hatalomra. Sikerült is nekik. Pár napig képesek voltak magukat föntartani s aztán beadták a derekát. A szocialista párt formai összetétele miatt, képtelenek voltak magukat föntartani és fölvenni a harcot a modern kapitalista osztály- lyal szembe. Azóta holdban van a magyar szocialista párt uralom, s vele együtt holt pontra jutott a német szocialista párt uralom is. Itt Amerikában akkoriban egy magyar polgári napilap nagyban örült a magyar kommun bukásán s arra az alkalomra egy extra újságot kiadott, mely vörös téntával hozta hiriil, hogy megbukott a magyar kommun s a rend helyreállt és minden a legjobb lesz ezek után. Ez az újság a “Szabadság” volt. A magyar szervezetlen és öntudatlan munkások hittek a polgári újságoknak. És sóhajtva várták a magyar kommun bukását. Amikor bekövetkezett, .kiadták az örömmámort. “Hogy most már vége a vörösöknek”. Egy ilyen vörös téntával megirt “Szabadság” újságot, a kezembe nyomta egy munkás, ki nem volt hive a szervezkedésnek,~ hogy olvassam el. Nem szólt semmit. De az arcáról az öröm mámort lelehetett olvasni. Nem tudta az a munkás, hogy a saját kárán örült. Ma 13 éve a forradalom bukások után, megfordult a kocka, Bekövetkezett a világ krízis,.,.^. munkások rettenetes nyornorban élnek. Tanult a munkásosztály saját kárán. Megtanulta azt az egyet, hogy fölismerte a kapitalista osztályt. Hogy ama osztály- nak csak addig van szüksége a munkásokra,, mig profitot présel belőlük. Ha nincs szükség neki a munkásokra, akkor kidobja őket az utcára, hogy ott pusztuljanak. Rájöttek a munkások arra, hogy a forradalom bukás bekövetkezik a munkásság szervezetlensége, helytelen nevelés és a vezérekben vakon hit bizalom miatt. Ugyanaz a munkás ki 13 évvel ezelőtt a kezembe adta a vörösténtával megirt Szabadság újságot, máma, miután akkor sem volt hive a szervez kedésnek és ma sem, nem sokra haladt. Azt az ajánlatott teszi, hogy össze kell törni a gépeket, mert azok okozzák a gyors termelést, s az által I kitaszítják a munkás millióit a munkából. Az ilyen kijelentésre mosoly húzódik az ajkamra. Hogy valaki 1931 éviben ilyen kijelentést tegyen. Hiszen azt tették a munkások Angliában az 1600-as években És mi célt értek el vele. Egyet összetörtek, másikat helyibe felállítottak. De mily őrültség volna ily cselekvés a munkái soktól, hogy ha a gépeket ősz- szetörnék. A gépbe emberek tudományukat belefektették, hogy azáltal könnyítsenek a munkások robotján Hogv ma. a gép gyorstermelése miatt a munkások milliói az utcára lesznek dobva, az nem a gépnek a hibája, hanem a munkásoké. Mert nem a saját célra használja azt föl, hanem oda adja a kapitalista osztálynak, hogy azon profitot hará- esoljon össze. Ez a munkás, ki akkoriban sem olvasta a Bérmunkás lapot, 13 év múlva sem jutott sokra. Tudja, hogy valami nincs rendjén. De miért van az igy azt nem tudja. A többi munkások, akik akkoriban ellene voltak a magyar kommunnak, máma radikális rendszert akarnak. Sokan közülük Oroszországba készülődnek. Ezek a munkások, valamennyien 50 [ év körül vagy azon felül van. | Ezektől a munkásoktól jogosan kérdezhetem, hogy menynyiben segítették az orosz for- ! radalmat, hogy maguknak í nyugdi jat akarnak biztosítani | öreg napjaira, az orosz munkások bőrén, ki Vérzet, éhezet és szenvedett a forradalomért. Egy ilyen Oroszországba való menési hirdetés nem | egyéb mind becsapás a mun- ! kásokon, a vörös köntösbe bujt munkásvezérek oldaláról. Úgy látszik, hogy sok munkás még mindig nem tanult eleget a sok becsapások után. Oroszországnak nem öregekre van szüksége, hanem erős férfiakra, kik segítenének az ipart fölépiteni. Az amerikai gyorstermelés miatt, az isteni munkások már 40 éves korukban, már nem bírják a munkát fölvenni a I fiatal munkással s munkaképtelenné válik. És sokan közölök az “Old Home”-ba valók ! már nem Oroszországba. Ezek a munkások, kik otthon tétlenül ülnek és évek óta várják, mikor kerül rájuk sor, (Folytatás a 12-ik oldalon)
