Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-07-09 / 644. szám
4. oldal. BÉRMUNKÁS Julius 9. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési Arak: Subscription Rates: Eg-y évre .... $2.00 One Year .... $75 CO Félévre....................1.0A Six Months .... 1.00 Egyes szám ára . . 5o, Bundle Orders . . ... 3c Csomagos rendelésnél 3c Single Copy .... 5c Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. 0. Box 17, Station Y, Szerk. és kiadóhivatal: 131 E. 87 St., New York, N. Y. Entered as second class matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD. TÖMEGTERMELÉS MELLETT - TÖMEGNYOMOR Az 1776-os év fordulópontot jelent az emberiség történelmében, nemcsak azért, mert akkor kiáltotta ki az Egyesült Államok függetlenségét, vagy más ilyen politikai esemény miatt, amelyet oly naggyá felfújnak a történelem lapjain. A prostituált történészek még ma sem akarják ezt fordulópontnak elismerni, pedig már any- nyira kibontakozott, hogy az egész világra, mint- egy szörnyeteg ránehezedik. Ez a fordulópont Wilkinson által a Watt gőzgépeket használhatóvá tevő cilinderek megszerkesztése volt, mely időtől kezdve 1 0, 100, 1000 lóerőt préseltek össze egy-egy gőzgépben, felhasználták közlekedési eszközök és szerszámgépek hajtására. Azóta mindig szaporodott a gépekben összevont erő, mindig nagyobb mértékben lett az ember szolgálatába állítva, oly mértékben, hogy kevesebb idő alatt képes az ember a létszükségletét előállítani. . . Ez a hámba fogott óriás, melynek az erejét több száz lóerejéhez számítják, az Amerika és Európa közötti viziutat 60 napról 5 napra redukálta. Egy-egy ipari cikknek az előállítását, egy század részidőre leszállította, mint az autó kocsik gyártása esetében, pl. míg pár évtizeddel ezelőtt egy automobil előállításához 1200 óra volt szükséges, azt ma 1 40 óra alatt elkészítik. Ez az arány az ipar minden ágában létrejött s napról-napra csökken a termelésre fordított időmennyiség. Az emberiség közösen teivezte ezt az óriást, valamint a legmodernebb automata szerszámgépet is több száz embernek az agya fundálta ki, mivel a régebbi találmányok, felfedezések, kísérletezések nyomán született minden ulabb találmány. Egy modern automatában több ezer évnek, több ezer embernek a felfedezései vannak összefoglalva. Tehát senki absolut — kizárólagos — jogot nem formálhat hozzá. Mégis azt látjuk, hogy ezen óriást, melyet az emberiség közösen tervezett, épített s fejlesztett naggyá, egyesek vették tulajdonukba, saját profitjuk, kolosszális vagyonuk felhalmozására. Nekünk, akiknek éppen olyan öröklési jogunk van ezen tökéletesített termelési szerszámokhoz, közlekedési eszközökhöz csak akkor engedik meg azoknak a használatát, ha ők a bitorlók abból nagy hasznot látnak. Az emberiség közösen megteremtette a modern automatákat, megmérhetetlen erőt fogott igába azok hajtására, mely megköny- nyebbitette a termelést, megcsinálja a munkát az ember helyett. De ez helyett, hogy ezen automatákat a saját könnyebbségére használná, megengedi, hogy ügyesek mint elnyomó eszközt használják fel az emberiség többsége ellen. Midőn az ember még csak egy-két lovat, vagy ökröt tudott igába fogni, megfeszített munka mellett sem volt képes nagy felesleget előállítani .mégis nagyobb biztonságban volt a megélhetése, — mint ma, — mikor több millió lóerőt képes igába fogni a legtökéletesebb automaták hajtására s azok-segítségével egy néhány hónap alatt kitermeli az egész évi szükségletét, sőt óriási felesleg halmozódik fel minden szükségleti cikkből. A géptechnika tudománya óriássá kifejlődött, mellyel szemben a társadalmi tudomány még csak gyermekcipőben jár. Oly erőtlen, hogy nem bir megbirkózni ezen óriással. A tömeg nem gondol még védekezésre sem, holott már is ketségbeejtő a helyzete. Ez az óriás, melyet megteremtettünk, nagygyá fejlesztettünk, fojtogat bennünket. Elveszi a kenyerünket, ruhánkat, szerszámainkat, melynek a kitermelésére mi életre hívtuk, de a fölötte való ellenőrzést átadtuk •Bgpeseknek, akik azt ellenünk használják fel. Nagy ereje van ennek az óriásnak, mert a munkásság minden dgjiglét ^dakölcsönzi, hogy még hatalmasabbá tegye azt egyesek előGYÜMÖLCSSZEDÉS - UJJLENYOMAT----------------------\ A hatalmas arany Nyugat, — California — ahol a munkások járják az utcát, vasutakat és országutakat munka után. Ki gyalog, vagy rozoga autókon családjaikkal együtt vándorolnak munka után, most, hogy a gyümölcsszedést megkezdik, mit: ott hagynak veszni. Túlsók munka- nélküli várja a munkát éhesen, rongyosan. De munka nincs, — nem is lesz, mert ebben az esetben is úgy, mint már több éveken át, még a természeti műveletet is kijátszák a gyümölcskac- názók a saját számukra. 8 dollár a sárga barack árá tonnánként, amiért nem érdemes leszedni a fájáról még a javát és a közepesét sem. Itt megemlíteni való a múlt évi baracktermés, akiikor az összes kicsiny, nagy és közepes együttvéve 1 1, tizenegy dollár volt tonnája és ennélfogva kétszeres becsapás történt. Mivel a farmerok a legapraját kezdték szed'ni és a legjava szedetlen ma radt. Ebben az évben csak az első és másodosztályú lesz csak szedve, 1 1 dollár helyett csak 8 dollár lesz az ára tonnánként. Kell ennél nagyobbszabotálás. Most dicsekedhetnének a lapok, hogy California az egész világot elbírná tartani élelemmel, amint azt a háború ideje alatt tetté?;, j Arthur Brisbane-al az élén és most még a lakosságát sem birja eltartani. California nem kivétel. A munkásokat a gyárakból is úgy kiebrudalták és a munkát is úgy felszoritották, hogy 15 százalék munkással 55 százalékra dolgoztatnak. Amint tudjuk, több helyen ujjlenyomatot vesznek a munkásokról. Itt Pittsburgh, Californiában is ez megtörtént í Fizikai vizsgálat és ujjlenyomattal bocsájtják el a hü rabszolgákat a munkákból, még pedig a Contra Costa County sheriff személyes szemlélete alatt. Nem is tudtam volna ezt meg, ha a helyi lap nem Írja azt meg. Én is egy ilyen vizsga és ujjlenyomat alatt keresztülmentem 15 napi munkáért. Január hónapban, — mintha a mai kor rendszere is tudná, hogy a jó érzelmű munkásokból is kriminális munkásokat akar nevelni a szabadság nevében. A “This country this of the himnusztól” úgy látszik nagyon is háttérbe maradtunk érdek szerint a kizsákmányolóinktól. Szépen is nézhet ki a világ gon dolatban. Az éhezők hajléktalanok és rongyokban járnak. A nyomorúságukért a lassú éhhaláí árnyékában még a fenti himnuszt és a “Hazádnak rendületlenül légy hive ó magyar'’-t énekeltetik. A fenti két himnusz már is létjogosultságát veszitette azzal ,hogy már szégyen azt énekeltetni éhes, rongyos, vézna gyerekekkel az iskolákban, hogyha a tanitó vagy tanitónő tisztán tud gondolkozni. Siettessük azt az időt, hogy a jogosultságukat visszanyerjék az Ipari Demokrácia életbelépteté- kor. Ez pedig csak az 1WW Egy Nagy Szervezetén keresztül érhető el. A. Frank. nyére. Az óriás segitségével elvégzett tömegtermelés mellett milliók éheznek, nyomorognak. A tömegnyomor éppen olyan mértékben fokozódik, amilyen mértékben mi nagyobbá tesszük a termelő automatát. Amilyen mértékben leigázzuk az erőt, ahelyett, hogy mi, akik aggyal rendelkezünk, használnánk is azt, melyet odakölcsönzünk, hogy az automatát mozgásba hozzuk, megszerveznénk arra, hogy a saját érdekeinkben, az összemberiség érdekében hoznánk azt mjoz- gásba és nem mint egy ló, vagy ökör, türjük, hogy kidobjanak bennünket is, mint azokat kidobták, a megsemmisülés, elpusztulás biztos ösvényére. • • Ezen óriás fojtogató karmaiból csak egy kivezető ut van, ha nem követjük a ló, ökör s a szamár példáját, akik szép csendesen elpusztulnak, mivel már nincs rájuk szükség, hanem mint gondolkozó lények, —Emberek, megszervezzük az erőnket. Éppen úgy, mint azt az óriást is, több ezer lóerejével mérlegelik, nekünk is több ezer munkásnak a szervezettsége, erejének az összevonása tesz képessé, hogy ezen óriást a saját érdekeink szolgálatára lefoglalni és felhasználni tudjuk. Itt nem segít imádság, nem segít jajgatás, rimánkodás vagy politizálás, itt csak nyers erő számit. Ezen óriásnak nincs szive, — nincs érzéki szerve, vagy gondolkozó agya, hogy ahhoz appellál- nánk. Ennek csak ereje van, melyet mi adunk neki. Ennek az erőnek a részünkre való megszervezése, észszerű felhasználása által ezt az óriást szolgánkká tehetjük. A nyomor és nélkülözés helyett jólétet, bőséget teremtethetünk vele, csak akarnunk kell. Embereknek kell lennünk, nem szabad a sorsunkba úgy belenyugodni, mint a ló és a többi állatok, melyeket a gépek feleslegessé tettek. Ezt akarja az IWW. Ezt a szükséges erőt akarjuk összegyűjteni, mely lefoglalja ezt az óriást, kiveszi elnyomóink kezeiből és az összemberiség szolgálatába állítja. Ellenőrzi, kormányozza, fejleszti, hogy mindig több és több munkát végezzen el az ember helyett, de ne egyesek érdekében, hanem az összemberiség érdekében. Aki gondolkozó munkás — velünk tart, — aki belenyugszik sorsába, mint az állat, — elpusztul, mint a pusztuló félben levő ló s más igavonó» melyeiket az automaták szüksegtelenne tesznek. Vi.. .
