Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-02-26 / 626. szám
T-ik oldal. BÉRMUNKÁS Február 26. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) r. •>-.;» • " HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetést árak: Égj évre...............$2.00 Félévre ..... 1.00 Egyes szám ára . . 5c Csomagos rendelésnél 3c Subscription Hates: One Tear .... $2.00 Six Months .... 1.00 Single Copy . . t . 5c Bundle Orders ... 3c Make Money Order for Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. 0. Box 17, Station Y, New York, N. Y. Szerkesztőség és kiadóki vatal: S47 E. 72nd St. New York, N. Y. Entered as second-class matter November 19 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Bérmunkás bélyeg A súlyos gazdasági válság, mely immár több mint egy éve tart és kevés kilátás van arra, hogy jobb legyen, arra kényszeritett bennünket is, hogy ismételten lapunk olvasó táborához és munkástársainkhoz forduljunk. Azt munkástársaink is tudják, hogy a Bérmunkás sohasem rendelkezett nagyobb ösz- szegekkel, mert minden centet, minden időben propagandára fordított, hogy azokon keresztül is elvigye az ipari szervezkedést hivó szavát a bérrabszolgákhoz. Az egyre súlyosbodó gazdasági válság a Bérmunkást ismét szorult helyzetbe juttatta. Valamit tenni kell, mert most, mikor mindenki zúgolódik, mikor mindenki elégedetlen, most van a legnagyobb szükség arra, hogy a Bérmunkás minden héten pontosan eljusson mindenkihez. A Bérmunkás Szervező és Lapbizottságának is az a törekvése, mikor elhatározta azt, hogy lapunk további pontos megjelentetésére Bérmunkás bélyegeket bocsájt ki, hogy azt eljuttathassuk mindazokhoz, kik bár nem dolgoznak, agitálhassanak és segítséget szerezzenek a Bérmunkás pontos megjelentetésére. Tudatában vagyunk annak, hogy az IWW •harcos katonái, kik az iparokban dolgoznak, és az iparok bérrabszolgáit 1 szervezik, nemcsak hogy megértik helyzetünket, de a leg- messzebbmenőleg akcióba lépnek és viszik a Bérmunkás bélyeget a bérmunkásokhoz, hogy az Ipari Unionizmus magyar nyelven megjelenő lapját mi a jövőben is minden héten pontosan megjelentethessük.-----------0----------Amerika enni ad Az élelem és egyébb közszükségleti cikkek óriási halmaza a raktárakban, magtárakban, a gyárak és üzletek tele vannak kész ártikkal az egész Egyesült Államok területén olyannyira, hogy a munkára való felvétel hosszú időre még lehetetlenség. Cubából, hol a legtöbb cukrot termelik, legújabban a termelők kiadták a rendeletet, hogy a cukor termés egy részét el kell pusztítani. Az élelmiszerek nagy részét, mint krumpli és más fajta zöldséget a termőföldeken hagyják elrothadni, a gyümölcsöt pedig a fán, mert az uralkodó osztály igy akarja. Sok olyan gyümölcs, mely a piacon érik meg, útközben a tengerbe dobják. Ilyen taktikához folyamodik a kapitalizmusnak e pokoli rendszere. Ha vizsgáljuk, önkéntelenül is azt gondoljuk: ki a felelős mindezért? Talán egyes egyének, kik ezt végrehajtják? Nem! Maga a rendszer. Nem érdemtelen megjegyezni itt, hogy mikor ilyen borzasztó pusztításokat végeznek, az emberek millióinak nincs betevő falatja és az egész Egyesült Államok területén a bread line-okban ezrével állnak az embereik csak azért, hogy egy darabka kenyeret adjanak. Ugyanakkor az amerikai vörös kereszt egyesület kinyújtja “segítő kezét” a nyomorgó millióknak. Ennek az amerikai vörös kereszt intézménynek a nagyasszonya egy 5 tagú családnak 5 dollár értékű élelmet ad egy hónapra, hogy nagylelkűségét a kapitalizmusnak megmutassa. Ez az élelem a következőképp oszlik meg: Dollár értékben: 36 font liszt.............................—.90 24 font bab....................... .70 12 font rizs ........................ .33 2 font kávé ...................... .30 24 font dara ................... —.55 Zl gallon cukorszörp . . —.35 Zsir és szalonna ............. 1.75 Sütőpor ................................ —. 1 0 Ezt a segítséget kapják a farmerok a délen, kiknek egy részét az árvíz tett tönkre, másik részét a szárazság és mindkettőt végül a modern kapitalizmus egyik építménye: a bankok, melyek megmaradt pár dollárjukat vitte el. Ma, Hogy éhséglázadásba kezdtek njár, nagy kegyesen adnak nekik egy pár szem babot. Ha átnézzük a fenti kimutatást, jogosan kérdezhetjük: ez az a nagy jutalom?" 2-----------o-----------Szlovénszkói munkásmozgalmi helyzet A szlovenszkói munkáshelyzet a proletá- riátus történelmének abba a stádiumába került .amelyben gazdaságilag teljesen lerongyolódva ácsorog a bezárt gyárkapuk előtt. Szlovenszkóról hurcolkodik a kapitalizmus Jugoszláviába vagy más államokba, gépekkel együtt tovább áll, a gyárakat teljesen leszerelve és az itteni dolgozó tömegeket a bizonytalanság, a nincstelenség kegyetlen karjaiba taszitják. Belesodródott a munkásság ebbe az átkozott helyzetbe, minthogy csakis a kapitalizmus martaléka lehetett akkor, amidőn szétforgácsolva, öntudatlanul szenvedi kálváriájának kínjait. A szlovenszkói munkásosztály hasonlít ahhoz az emberhez, aki a földhöz van láncolva és aki mégis szomjazza megcsonkított életében a célt. Aki öntudatos akarna lenni, de aki mindenhonnan csalódottan vánszorog tovább. Csehszlovákiában egy tucatnál jóval több párt van, amelyekbe a munkásságot különböző ígéretekkel csalogatták be. Ezekben a pártokban volt a szlovenszkói munkásság hosszú időn át, de most, miután a legtöbb munkanélkül maradt, elvesztette a bizalmát mindegyik iránt, mert egyik sem váltotta be Ígéretét. Egyik párt ajtójától a másik párt helyiségéig vándorol, hogy egy kis idő múlva azt is faképnél hagyja. Arra a kérdésre, hogy mit keresnek ők. régi szervezett munkások a soviniszta pártokban, azzal felelnek, hogy hát a kommunista pártban éppen olyan bitangságot követtek el velük szemben, mint más pártban. Ott éppen úgy befizette a pártpénzt, mint máshol. A különbség csupán az, hogy mig ott Oroszországgal ámitgatták, addig a más pártban soviniszta maszlagokkal kecsegtetik sorsa megkönnyebbülése felől. A legtöbb munkanélküli azonban nincs bent egy pártban sem, mert nincs olyan pénzbeli helyzete, hogy tömni tudná a politikai szélhámosok zsebeit. De minden munkás szivében ott ég a tűz, a titkos láng, a lappangó forradalmiság, amit maga a nyomor szült meg nála és amelyet a reakcióval nem elnyomni, hanem azt még csak növelni lehet. Ha az itteni munkásság Oroszországról, vagy valamilyen forradalomról hall, keserű káromkodásban tör ki, hogy bár itt lenne már valami forradalom. Mi az oka tehát annak, hogy a csehszlovákiai munkásság még messze van az igazi forradalomtól? A csehszlovákiai politikai élet olyan változatos, hogy ennek a váltakozó életnek pártok esnek áldozatul és pártok teremtődnek, amelyekben uj arcú fékerek szélhámoskodnak. Ez a változatos élet magával sodorja a munkásságot, mert hiszen a munkásságon piócáskodik az összes párt. Mindezek a pártok uj programmal lépnek a politika arénájára és teszik lehetetlenné azt, hogy a munkások egy közös eszmét bírjanak. És egyetlen egy párt sincs olyan, amelyik a munkásságnak egy helyes irányt mutatna a mai társadalom káoszában. De még ba volna is valamelyik pártnak helyes programmja, azt nem fejtené ki a munkásság előtt, mert a legtöbb partban alias nélküli hivatalnokok szélhámoskodnak, akik a kapitalistáktól is támogatást kapnak és akik a munkások által tartatják el maguké.* Az egyik ok tehát az, hogy eddig még nincs itt egy olyan párt, amely minden politikai jelszót félre dobva, tömöritené a munkásságot és nevelné a forradalomra. Mi azonban csehszlovákiai IWW-isták rendületlenül hisszük azt, hogy lesz még ilyen szervezet Csehszlovákiában. A kapitalizmus azonban itt, hogy biztosabb talajon álljon, mindenféle hűhót rendez az egész Szlovenszkón. Alig egy pár hónapja vitték Maszaryk bácsit “körútra” Szlovenszkón, hogy a maszlagoknak egy stílusú formájával tüntesse ki magát a magán- tulajdon őr ebe: a kormány. Voltam egy ilyen Maszaryk bácsi által meglátogatott városban, ahol a munkások rebesgetve remélték az “atyuskától" a jobb sorsot. Az egész környék népét egybe csőditették, akik előtt megjelent az “elnök ur” és kegyes üdvözlő szavakat mondott nekik. Mikor beszédében a szlovenszkói gyárak üzembe helyezéséről szólt egy pár szót: mozgás futott át a tömegen, mintha legalább is már holnap megindulnának a gyárak. Íme Csehszlovákiában ilyen és hasonló maszlagokkal áltat a kapitalizmus. Ezenkívül még egy óriási veszedelem fenyegeti a proletáriátust itten, amely felülmúl minden politikai szélhámosságot és Ígérgetéseket. Egy piszkos, utálatos mozgalom ez, a dolgozók legnagyobb veszedelme, a fasciz- mus. Ez a förtelmes mozgalom annál is inkább jobban terjed, mert a csehszlovákiai viszonyok tág teret nyújtanak neki ehhez. Mindennél veszedelmesebb ez a mozgalom, mert ez munkát keres a munkanélkülieknek, támogatást kap úgy az itteni, mint az amerikai kapitalizmustól. (Amerikai dollárokon épültek itten az u. n. Y. M. C. A.-k, amelyek az ifjúságba “keresztényi hitet” öntögetik). Ez az aljas mozgalom — amelyet, ba analizálunk, a saját tantételeivel esik széjjel, — oly erős arányban fejlődik, Hogy Csehországban már csak azokat a munkásokat alkalmazzák, akik a “fekete ingesek" gárdájához tartozik. Ettől a véres mozgalomtól kell megmen- ; teni a munkásságot és kivonni a karmaikból i a proletár áldozatokat, mert a társadalomnak eme rákfenéi a kapitalizmus legbiztosabb harcosai, akik Mussolini átkozott államát akarják megteremteni. Szüksége van a csehszlovákiai proletáriátus- nak egy felfokozott aktuális forradalmi aktivitásra, hogy a fascista és opportunista pasz- szivitást lerázza a dolgozó tömegekről! Erkölcsi szüksége van a munkásosztálynak egy helyes eszmére, mert fontos probléma az, hogy milyen mértékben szűrődik át a prole- tárius tudata a kapitalizmusból az ipari szervezkedés szükségességére. Válasszatok a kapitalizmus és az ipari szervezkedés között Szlovenszkói munkások. Blistyán Sándor.