Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-02-05 / 623. szám

bérmunkás Február 5. JUNIOR COLUMN j » | THE STORY OF EGYPT By DANIEL HORSLEY. (continued) Division of interest created a division of property. The tribal member soon was in a state of subjection and became the slave to a master. Then oppression continued the work wich war had began. The priests announ­ced the divine decrees and the armies executed them. — The people were reduced to servitu­de, The discovery 4of gold and emeralds in the adjoining hills resulted in these dark recesses being filled with chained slaves and savage overseers. All the mineral work was done by the^ slaves. This system of supplying the wants of a privileged class was on the basis of this slave system. Hydraulics, irrigation, building of dams,-the pyramids, development of agriculture, labo­ratories opened, discoveries in the making of glass mosaics, and many other changes, arose which added wealth of the few. “The empire consisted of three states: the monarch, the army and the church. There was in theory no limit to the power of the king. His authority was de­rived directly from the gods. He was called the son, he was the head of the religion and the state; he commanded the army and led it to war. But in reality his power was conttolled and reduced to a mere pageantry by a parlament of priests. He was elected by the military class, but as soon as he was crowned, he was initiated in the mysteries and subjected to the severe discipline of the “holy order.“The hand of superstition was a dominant fac­tor and what a power it has wielded through the centuries of history. The last stage of barbarism was known in Egypt. We see in their records the art of Writing. It was picture writing, called hieroglypics. Champollion, the I younger son of the renowned French savant, who discovered the key and first translated hier- i oglyphics, says, “One seeks in vain in all Egypt for traces of the infancy of writing. The grea­ter part of existing edifices upon the ancient soil appear to be not first essays, but a renaissance of the art of civilization that has been interpreted by an invasion of barbarians interior to the year- 2000 before the Cristian era.” The inscriptions have been ! found on the entrance to tombs and obelisks and in the tombs, papyrus has been found explain- ting the pictures, and the history of the individual buried there. SHE WENT TO CHURCH By BETTY SZEKELY.) (continued) “Yes, Lena said she gave him money every month? oh it was outrageous. Her husband found out and. ...” Eilen quickly tur­ned around to observe two elder­ly women with their heads close together, but their’voices ringing out clearly like the Westminster Chimes. Scandal — Gossip the latest in the village. Eilen turned on her heels and was off when from somewhere someone men­tioned her name. The people gathered about, each in their own individual circle, thus Eilen didn’t know where the sound c§me from. — Then too, she didn’t mean to eavesdrop but curiosity aroused her too. "That prig. She.^ought to be ashamed to come here in that dress she wore all week, with that baby smile, looking like a saint. I coud have smashed her face Such nerve — she. . . . Eileen couldn’t stand no more. H er face was burning from shame. People -stared at her flushed checksandtthe two | little streams flowing down them. It struck them funny because they were laughing. ”Qh, it is funny. Yfes, it is funny”, she said over and over. "Just about set foot out of the House of Worship, there they all Were so eager to hear of the latest scandals and bad news of people, probably stories made up of innocent people. Cursing and talking behind peoples back. Let them curse, gossip, talk of their own fellow men.... they can do it. Why not? They confess.” At this she started to laugh his- l^rically. “And oh mother”, she said as she told of her adventure as she called it. “There's one thing i regret.” "What’s that Eily? Lena Me Lonne asked. ”My two precious pennies in his purse.” "But dear, 1 don’t mind, I would have given a few more pennies to it, if 1 would have known it would have such an ending. This was a good lesson — much more valuable than those two pennies and many others put to it. "And mother”, Eileen said flinging a light kiss on her fore­head. ’’Don't you ever say that I have never gone to church; be­cause "have.” (The End. A chicagói juniorsok előadása Január 24-én zajlott le az IWW-ba tömörült ifjú munkások előadással egybekötött táncmu­latsága az IWW 1618 Madison Street-i helyiségében. Az érdeklődők oly nagy szám­ban jelentek meg, hogy a terem kicsinek bizonyult azok befoga­dására. Az előadás pont 8 óra­kor vette kezdetét és a szereplők valamennyien a Junior Wobblik sorából kerültek ki. A műsoron 24-en voltak és amit nyújtottak, az a közö.nség minden várakozá­sát felülmúlta. Úgy a magánszá­mok, mint a csoport jelenetek annyira tökéletesek voltak, hogy a közönség közül soknak öröm könny csillogott a szemében. De nem is fukarkodott a közönség az ovációval, mert nagyon ritkán kapnak szereplők annyi tapsot, mint a Juniorok kaptak. A sze­replők mindegyike megérdemelné hogy külön-külön foglalkozzunk velük, azonban nagy számuknál fogva lehetetlenség lapunk szűk terén érdemlegesen méltatni te­hetségüket. A magyar Juniorok közül fel­léptek a következők: William Privratzky szavalat, Edward Privratzky hegedűszóló, Rose Horváth szavalat, Peter Hengs- perger Jr. szavalat és énekszám, Iréné Zára szavalat és Julia Tu- rucz a négyes jelenetnek egyik szereplője. A rendezés fáradságos és em­berfeletti türelmet igénylő mun­kájáért az elismerés D. Horszky munkástársat illeti, aki egyben irányitója is a Juniorsok iskolá­jának, mely minden vasárnap délután tartja előadásait a fenti helyiségben. Megemlítésre méltó; hogy az előadás hirdetésére egyetlen cen­tet sem költöttek, hanem az agi- tációt a Juniorsok élő szóval vé­gezték. A jövedelem megközelíti a 1 50 dollárt, mely az iskola fen- tartását szolgálja. Tudósító. ------------o——-----­COMMENT In the story by Betty Székely Eilen went to church for the first time but found that the people were no better because of it. The lesson we can learn from this story is that those who do not go to church can be just as good (even better) than those who do go. Many people really go to church because it is an old cus­tom. Of course, the IWW does not care whether or not people go to church so long as it does not interfere with the organizing of the workers as a class to better their material conditions. Incidentally Betty Székely won the prize book for the month of January. ANNA ZSAMAR: We have received your article which will be published next week. Jr. Ed. Csatlakozz az IWW.-lio/' Jól sikerült mulatság Pittsburghban Minden tekintetben szépen si­került mulatságot rendeztek a Pittsburghi IWW magyar tagjai január 24-én, az International Szociálist Lyceumban a “Bér­munkás” megjelenésének támo­gatására. A jó ízletes hurka, kol­bász vacsora mellett egy olyan rendkivüli programúiban is ré­szesült a megjelent közönség, — amely igazán sokáig emlékezetes lesz. Ezen mulatságon megjelent a coraopolisi magyar fúvós zene­kar, amely 26 tagból áll és Zu- rocsik János zenetanár vezetése mellett a Marsaillest játszotta el, mint a programm első számát. Olyan lelkesedést és tapsvihart váltott ki a közönség részéről, --­amely percekig ünnepelte a nagy­szerű zenekart. A második szám egy egyveleg volt, amelyet a ze­nekar szép harmóniában adott elő, azután egy indulót játszott, amelyért a közönség újra szűnni nem akaró tapssal jutalmazta meg őket. A programmunk következő száma Bálint Juliska közkedvelt énekesnő volt. Gyönyörű két dalt énekelt, Borovits Emma zongora- kísérete mellett. etao A kedves szoprano hangjával teljesen elragadtatta a közönsé­get, amelyért meleg újrázásban részesült. Ezután az Összhang dalkör lépett fel két dallal, bi­zonyítva az IWW-val való rokon- szenvét. Utanna megint a coraopolisi zenekar több számmal és ezzel az estély programmja befejezést nyert. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Coraopolisi magyar zene­kar rövid 8 hónapi működése alatt csodálatos zenei kiképzés­ben részesült, amelyért első sor­ban is Zurocsik zenetanárt illeti meg a dicséret, aki elsőrendű ze­nei tudásával és kitartó szívósság­gal képezte ki a zenekart köz­kedveltté. Nem volna teljes a tudósítá­sunk, hogyha nem említenénk meg mindazoknak a neveit is, akik ezen mulatság sikere érde­kében munkálkodtak. Első sorban a vacsora előkészítési munkát Gatnarek, Lelko, Kleckner, Kris- tofik munkástársak, Varga és Kucher munkástársnők végezték. Továbbá a mulatság többi funk­cióit Kucher, Matis, Chuba, Fe­kete, Varga, Kutasy és Benedik munkástársak végezték. A virágárusítás körül Miss Back és Miss Mihályi szorgalmas- kodott, mig a sorsolást Gyön- gyösy Istvánná intézte szép ered­ménnyel. Vacsorához a süteményeket Kucher, Chuba, Varga munkás­társnők ajándékozták. Ezek után még meg kell említenünk Rá- óczy Lajos cigányzenekarát is, aki kora reggeli órákig húzta a szebbnél szebb csárdásokat a ví­gan mulató táncosoknak. ÉRTESÍTÉS. A központi titkár betegsége folytán a beérkezett levelekre néhány napi késéssel válaszolha­tunk csak. 6-ik oldav

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom