Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-02-05 / 623. szám

1-ik oldal. BÉRMUNKÁS Február 5. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .... $2.00 One Year .... $2.00 Félévre..........................1.00 Six Months .... 1.00 Egyes szám ára . . 5c Single Copy .... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ... 3c Make Money Order for Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. O. Box 17, Station Y, New York, N. Y. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 347 E. 72nd St. New York, N. Y. Entered as second-class matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Akcióra Lapunk más helyén közöljük azt a fontos jelentést, mely az országos szervező kiküldé­sére vonatkozik. Már hosszabb idő óta nem volt az 1WW magyar nyelvű mozgalmának szervezője utón. Anyagiak hiányában bár­mennyire szerettük volna, nem tehettük, — hogy a távolabbi vidékekre is eljusson szó­belileg az ipari unonzmus harci riadója. Most azonban, a Munkás Betegsegélyző Szövetség és az IWW Központi Szervező és Lapbizott­ságának az intézkedése folytán a közeli he­tekben minden magyarlakta telepen ott lesz a szervezőnk. Mindenütt hatalmas népgyü- lések lesznek, ahol a munkanélküliség meg­oldásának nagy kérdése és a magyar beteg- segélyzők ügye fog szóba kerülni. Történelmi időket élünk. Ha a politikai kormányváltozások nincsenek is napirenden, mégis a forradalmak szele csapdossa a föld minden részét. Az uralkodó osztályok kép­viselői mindenütt, a munkanélküliség nagy nyomorán akarnak enyhiteni, még mielőtt kitör a vihar, a nyomorúság vihara és végle­gesen elsepréssel fenyegetné azt a rend­szert, mely az. utolsó óráit éli. A kapitalista osztály elvesztette a kontrolt az iparok fe­lett azáltal, hogy képtelen az iparokat üzem­ben tartani. Nyolc-tiz millió bérrabszolga járja a tétlenség kálváriáját, nem a saját akaratukból, mert hajlandók volnának talán a legalacsonyabb éhbérért is dolgozni. De nincs munkaalkalom! A gyárak gépeire a némaság van ráfagyasztva, a munka életé­nek zakatolása nem hallatszik többé azok­nak a munkanélküli millióknak, akiknek a munka élete adott életet. A pusztulás sorsa vár több millió munkás­családra, akik nem várhatják tétlenül pusz­tulásukat. Nem várhatnak arra sem, hogy majd a politikus megváltók változtatnak a tarthatatlan helyzetükön. A cselekvés terére kell lépjenek a ‘‘meleg leves sorokból” az osztályharc frontjára kell átlépniök és az ipari szervezkedés hatalmas fegyverével “meleg leves” helyett munkát és élet jogot kell követelniük. Ezekben az időkben nem lehet tétlen egyetlenegy munkásember sem, aki a jövőbe lát, aki tudja, hogy elkerülhetetlen a harc, de biztos a győzelem, ha a szervezett erőnk­kel szállunk harcba. Nem lehetnek tétlenek a betegsegélyző tagok sem, akiknek szintén súlyos csapást kell elszenvedniök a nagy gazdasági válság következtében és ehhez még hozzájárult az is, hogy a pártvezérek elrabolták a hosszú időkön át befizetett keserves keresetüket. — Azok lopták el a munkás emberek pénzét, akik az ipari szervezkedés, az IWW eszméjé­nek terjesztésénél álltak gátat, a reakciós­nak, ellenforradalminak bélyegezve az egyet­/ t j len forradalmi irányzatot a munkásmozga- ! lomban. S Ellenünk támadtak azért, mert jól tudták, hogy a pártfékereknek nincsen helyük olyan mozgalomban, ahol nemcsak az elvi kérdés, hanem a munkás emberek befizetett dollár­jaik is a becsületes meggyőződés értelmében vannak kezelve. A közeli hetekben alkalma lesz minden I magyar nyelvű bérmunkásnak az IWW esz- : méjéről a népgyüléseken megtudni a valósá- ! got, valamint arról is, hogy mi történt New Yorkban, abban a rabló fészekben, ahonnét | az utóbbi évtizedben indult ki minden aljas támadás a becsületes munkásmozgalom el­len. Az ipari forradalmárok egész Amerika területén akcióba léptek és akcióra szólita- nak minden bérmunkást az ipari unionizmus érdekében. A kapitalista osztály úgy akarja a munkanélküliséget megszüntetni, Hogy uj háborút akar zúdítani, uj embermészárlást akar keresztül vinni a saját profitja érdeké- j ben. Meg kell tudnia ezzel szemben az IWW j üzenetét egész amerikai munkásosztálynak, i hallaniok kell az IWW harci riadóját minden I munkásembernek, hogy saját akaratából I mondhasson véleményt mi rólunk és ellensé- i geinkről. Oda kell vinni a Bérmunkást min- í den munkás család otthonába, Hogy ne csak olvasói ,de szerves részei legyenek annak a harcnak, mely az ipari felszabadulásért tör­tet előre. Minden telepnek azonnal akcióba kell lépni a népgyülések sikere érdekében, úgy az IWW tagjainak mint a Bérmunkás min­den olvasójának, valamint a Munkás Beteg­segélyző Szövetség minden egyes tagjának, el kell követni minden lehetőt egy egységes és tiszta amerikai magyar munkásmozgalom hatalmassá tétele érdekében. A közeli hetekben hangos lesz az ameri­kai magyar munkáskolónia a szervezési mun­kától, melynek sikeres befejezése nemcsak a munkanélküliség kérdésében fog megoldást mutatni, hanem abban is, hogy miért kell minden munkásembernek támogatni úgy az IWW, mint a Munkás Betegsegélyző Szövet­ség minden akcióját, mely intézmény most is bebizonyította, hogy a munkás mozgalom támaszát képezi. Nemcsak az alapszabályban de a cselekvésben is. Fel tehát az akcióra! Országos szervezőnk utjának támogatása fontos kötelessége mindannyiunknak! Milyen lesz az uj esztendő Néhány héttel visszamenőleg a Bérmun- munkás clevelandi róvatvezetője négy kér­dést intézett az olvasókhoz, melyek a követ­kezők: . . .milyennek látják az eljövendő esztendőt a saját és munkástársaik szem­pontjából ? Van-e reményünk, Hogy 1931-ben több munkaalkalom lesz? ha igen, mik azok a körülmények, melyek ezt sejtetik? ha nem, hogyan juthatna munkához a munkás? Ha a polgári lapoknak a munkaviszonyok­ra vonatkozó részét olvassuk és a tényeket nem vizsgáljuk, a legjobb reményekben rin­gathatjuk magunkat. A viszonyokat olyan rózsásra festik, hogy a paradicsomi élet ah­hoz képest pokol volt. A hírek szerint itt is ott is ötvenezer, hetvenötezer munkást juttat­tak munkához, azt persze nem Írták meg, hogy ahol ily nagy számban alkalmaztak munkásokat, azok a telepek a múlt év utolsó heteiben teljesen levoltak zárva és amikor ez évben megnyíltak a kapuk, csak azokat he­lyezték munkába, akiket a telep lezárásával rekesztettek ki. Ezen munkások nem voltak a munkanélküliek közé számítva és igy mun­kába lépésük nem is apasztotta a munka- nélküliek számát. Ha a viszonyokra vonatkozó tapasztala­!■■■!■ MTI — II I tainkat a gyárak kapuinál vagy a munkás lakásokon szerezzük, akkor megállapíthat­juk, hogy nemcsak 1931, hanem még sok év fog következni, melyek nemcsak vetélkedni fognak az 1930-as évvel, hanem még annál rosszabbak lesznek. A gépek fejlettsége az ipar minden ágá­ban a termelést annyira meggyorsította, — hogyha minden munkásnak a normális vi­szonyokhoz arányitott vásárló képessége vol­na, még abban az esetben is elegendő volna heti 30 órai munkaidő a szükségletek terme­lésére. Azonban vizsgáljuk meg a munkásság vásárló képességét. Az Egyesült Államok bérmunkásainak 30 százaléka teljesen mun- kanélkül van, ami azt jelenti, hogy vásárló képességük majdnem a semmivel egyenlő. A munkában levők 50 százaléka részleges időt dolgozik, tehát a vásárló képességük is kor­látolt. A teljes időt dolgozók vásárló képes­ségét pedig a bérlevágásokkal korlátozták. A legutóbbi népszámlálás szerint az Egye­sült Államoknak 123 millió lakosa van. E 123 miliónak 80 százalékát a bérmunkások és azok hozzátartozói alkotják. 1 2 százalékát a kis üzlettulajdonosok és farmerok és csak 8 százalékát alkotják a kapitalisták. Már most, ha a munkásság vásárolni képtelen, ez kihatással van a kis üzletekre is, mivel ezek közvetlen a munkásságon élnek. E szerint az össznépességnek csak nagyon elenyésző része vásárló képes és ezek bármily pazarul élnek is, képtelenek a termelt javakat elhasználni. Az utóbbi pár évben a viszonyok nor­málisak” voltak és a termelés gyorsasága folytán a termelt javak mind nagyobb mér­tékben halmozódtak fel. Ennek folytán a ter­melést korlátozni kellett, miáltal a munkás­ság mind nagyobb arányban szorult ki a munkából. Ennek természetes következmé­nyeként az árukereslet még alább szállt, úgy, hogy ma aránylag nagyon rövid idő alatt ké­pesek a keresletet kielégíteni. Eszerint sem­mi remény arra, hogy a munka alkalom bő­vebb lesz ez évben, mint volt az elmúlt év­ben. Aharmadik kérdés a fentiek megállapítása után tárgytalanná válik. Most hátra van még a negyedik kérdésre a válasz. . . . .hogyan juthatna munkához a mun­kás? Ennek meg van a lehetősége és ez teljesen a munkásságtól függ. Első sorban a munkaidőt kell leszállítani, hogy a tétlen munkások munkához jussonak. Ha nincs munkaerő felesleg a piacon, csak akkor lehet munkabéremelésről szó és akkor lesz vásárló képessége a munkásságnak. Mit kell tehát tennünk, hogy ezt elérhes­sük? SZERVEZKEDNI. Az IWW az a szervezet, melybe tömö­rülve, ezt elérhetjük. Keretei eleg tágasak ahoz, hogy minden munkást felfogadjon. — Harcait nem a lefektetett törvények irányit- ják, hanem az adott viszonyok. Jobb munka viszonyokért, magasabb bérekért nem akkor száll harcba, amikor a szerződés azt megen­gedi, hanem amikor a viszonyok erre alkal­masak. Azonban ne gondolja senki, hogy a szervezet bármit is tehet a munkásság hozzá­járulása nélkül. Ahhoz, hogy az ön helyze­tén javitva legyen, önnek is cselekedni kell. Ne várjon megváltókra. A munkásosztály felszabadítása, csakis a munkásosztály müve lehet. Hogy ezt mikor érjük el, az a munkás­ságtól függ. Ha holnap szervezkednek, hol­napután már harcba szállhatunk a viszonyok .javításáért. Ha pedig nem szervezkednek, — úgy viseljék a következményeket. Megér­demlik sorsukat. Zára. A legmenthetetlenebb rabszolga az, ki saját magát nem ismeri fel, hogy rabszolga. Rabszolgája valamelyik politikai pártnak, vagy valamilyen vallási szektának. Ha ezek alól felszabadul, akkor teszi meg az első lé­pést az Ipari Demokráciához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom