Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-01-15 / 620. szám
4-ik oldal. BÉRMUNKÁS BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizeíési árak: Subscription Rates: Egy évre .... $2.00 One Year .... $2.00 Félévre...........................1.00 Six Months .... 1.00 Egyes szám ára . . 5c Single Copy . . . . 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ... 3c Make Money Order for Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. 0. Box 17, Station Y, New York, N. Y. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 347 E. 72nd St. New York, N. Y. Entered as second-class matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A Ku Klux Klan tagsága 9* millióról 35.000-re apadt Az egykori rémitő, lármás K. K. K. tagsága 9 millióról lecsappant 35.000-re — írja a Washington (D. C.) Post. A Post állítása szerint a kimutatások hivatalos forrásból eredtek. A Klan működése szédítő életképet mutatott az amerikai életben, ami, ha nem történt volna meg, beillene valami hisztérikus, bolondos gyerek mesének. A Klan 1920-ban megszületése után öt é v alatt számban megerősödött, üres ígéretekkel magához csábította az amerikai nép azon rétegét ,akik szerettek volna magasabbra kapaszkodni az emberi élet lépcsőfokán. Hatalmas terjedése már kezdett veszélyessé vállni az amerikai civilizációra, mely állandóan haragosabbá vált, statisztikai kimutatás szerint 1925-ben pedig taglétszámának tetőfokát érte. Ebben az évben 8.904,871 tagja volt. Ez volt a legtöbb tagsága, amivel rendelkezett. Már az utánna következő évben 1925-ben taglétszáma lassanként lecsappant 2.006,1 81-re, 1926-ban leesett 321,41 1-re. 1928-ban 145,469 lett. 1929-ben pedig 82,602. A legutolsó 1930- . ban már csak töredékét találjuk 34.694 tag. New York államban a Klan tagsaga 1925- ban 300,429-et tett ki. 1926-ban 44.449. — 1927-ben 16,873. — 1928-ban 13,887. — 1929-ban 6,819. — 1930-ban 2760-ra esett. Az intézmény, amilyen hatalmasan terjeszkedett taglétszámban, éppen olyan gyor- | san haladt lefelé. Az egyesületet egy William Joseph Simons ; nevezetű egyén alakította Atlanta, Georgia államban, aki egy igen nagyon erős amerikai hazafi volt, tele gyűlölettel, különösen a bevándoroltak, zsidók, feketék és a katholiku- sok ellen. A Klan terjeszkedése az első évben nem volt valami virágzó, miután a ve;ze- tését egy Edward Young Clask nevezetű egyén vette át, aki aztán üzleti alapra fektette az egész intézményt. Erősen megkezdte a toborzást, úgy a tagságtól, akiknek közülök alig volt mit enniök, mint az üzletemberektől egy tekintélyes összeget gyűjtött össze kii- ! lönösen a délen és közép nyugaton. Indiana és New York államban volt a Klánnak a legszámottevőbb ereje. Indianában mar politikai előnyökkel is birt. A legnagyobb korrupcióval volt átázva, melyből aztán nagy botrány keletkezett az egész országban. Oklahoma államban statáriumot kiáltott ki ellenük kormányzó és a szervezettel valóságos harcban állottak, mely az állammal dacolni kezdett. Georgia és Alabama államokban nagyon kevés ellentétre találtak. Az állami és helybeli tisztviselők meghajoltak előttük és a brutális eljárásuknak szemet hunytak. Kansas államban mint honvédő politikusok j lettek előre állítva, hogy a munkásságot ter- I rorizálják. A Klan szervezet maga egy nagyon gazdag kutforrása volt a Klan vezéreinek, amig csak tartott. Az 1925-ös évben 90.000.000 dollárt kollektált csak tisztán beállási dijakból. A Klan magasabbrangu vezéreinek megvolt engedve, hogy extra pénzeket is vegyenek fel az áldozatoktól, értve alatta a tagságot, akik nagyra becsülték a vezéreiket. — Ezek a vezérek látták, hogy az érvágásuk csak úgy folyhat sikerrel, ha bevonják az ábrándozó tagságnak azon részét is, akikről bebizonyult, hogy van valamilyen befolyásuk a tagságnál. Ezen tagok részei a Klan szervezetén belül alakítottak egy másik fórumot, melyet “knights kamélia" néven ismertek. Ezen tagoknak a jegyzék, zsebkönyveik öt dollárig voltak beragasztva honoráriumokért a vezéreik iránt. Egy másik ilyen forum is volt, aminek a neve “knights of the great forest". A szervezet ezen két fórumának se- kélyes elméjűi azt mondták, hogy ilyen alapon évente 10.000.000 dollár jött be. A fővezérek, Mr. Claske a 100%-os hazafi nagyon ideális amerikai üzletember volt ,akit az amerikai közvélemény máskülönben angolul ‘‘go-getter"-nek nevez. Az egyesület későbbi vezetését egy texas-i fogorvos vette át, Hiram W. Evans. Még akkor is elég jó anyagi forrás volt az egyesület, azonban úgy tagságban, mint erejében kezdett lefelé sülyedni. Olyan villámgyorsasággal, melyet csak elképzelni lehet egy olyan intézményről, melynek lüktető ereje tisztán csak abban van, hogy gyűlöletet szítson az emberi társadalom rétegei között, csak azért, hogy egyes emberek tőkét kovácsoljanak belőle. Tisztában vagyunk azzal is, hogy az amerikai tőkések megragadták az alkalmat, ---pártfogásba vették ezen intézményt és fel is próbálták használni mindenütt, ahol a munkásság megfélemlitéséről volt szó. Több Ízben az u. n. tagságának is meggyűlt velük a bajuk, akik derekasan visszaverték támadásaikat. Az 1WW tagjai tisztában voltak vele, j hogy ez sem egyébb, mint a kapitális s' in- J tézménynek egy sarjadéka, mint bármely po- j litikai intézmény, amely csak a kapitalizmus- j sál magával fog elpusztulni. A K. K. K. mint intézmény még él és talán csak alkalmat vár arra, hogy ismét feléledhessen. Tagsága azonban már kiábrándult belőle, a hazafiság- gal 'becsapódott. Utóvégre is a -szervezett münkások, a bevándoroltak és zsidók üldözése vagy jobban mondva fenyegetése csak a vezéreknek járt hszonnal s a tagok csak fizető alanyok voltak, akiket tüntetésekre használtak fel. Nem tudjuk, hogy ama kiábrándult tagság mennyire vált öntudatossá, de egyben biztosak lehetünk, hogy azon tagság, mely a munkásosztály sorai közül került ki, velünk kell, hogy legyen, a kapitalizmus elleni küzdelemben. Ezek az emberek nem öntudatosan voltak tagjai a K. K. K.-nak, de azzá kell, hogy neveljük, ha számitani akarunk rájuk, a kapitalizmus elleni vé&ső küzdelemben. S ő. „Nem szükséges keresni és tudni a gazdasági krízis valódi okát“ L. P. Ayres egy clevelandi bankár és országszerte ismert statisztikus beszédet mondott a Chamber of Commerce Clevelandban tartott évi konvencióján. Ismertetni az üzleti pangás okait volt beszédének célja, Amit a következőképp vezetett be: "A legnyomatékosabb tény ebben a gazdasági depresszióban az, hogy sokkal sulyo- sab, mint azt várni lehetett, méltóan foglalhat helyet gazdasági történelmünk legnagyobb krízisei között. A tipikus amerikai üzletember nem tudja megérteni, hogy miért kell ily komoly gazdasági pangásnak bekövetkezni, amikor'iparainknak hasonlíthatatlanul nagy a termelő- képessége. Munkásaink képzettek és munkára éhesek. Nyers anyagunk több mint megfelelő. Bankjainknak mérhetetlen a forrása. Népünk, amily nagy termelő, oly nagy fogyasztó, van emberünk, van pénzű -k, anyagunk, piacunk és mégis itt a pangás.” Az okot miég mindig nem ismerjük — mondja. Az emberiség az utolsó néhány év termelés kiszélesedésének nevezetes korszakát élte keresztül. A Nemzetek ligájának gazdasági osztálya kimutatása szerint az elmúlt 1 7 év alatt 191 3-tól naapjainkig az egész világ népességének száma tiz százalékkal szaporodott, de ugyanezen idő alatt az élelmiszer és nyers anyag termelés 25 százalékkal növekedett. Az Egyesült Államokat külön véve a hasonlat még kedvezőbb. Itt a népszaporulat 25 százalék, amig a termelőképesség 60 százalék növekedést mutat. Úgy itt, mint a külföldön a termelés két és félszer nagyobb, mint a népszaporulat. A gépekben, a termelés és szállítás irányításában történt javítások, ami csak az utolsó pár évnek az eredménye a munkás napi termelő- képességét nagyban megnövelte, a termékek előállítási költségeit leszállította. Nem szükséges, hogy keressük a krízist tisztán meghatározó okot. Ez önkényesen született. Elkerülhetetlen volt, hogy a nemzet ipara és a nemzetközi kereskedelem végre szembe találja magát a lelassulás szükségszerűségével, amig a helyreigazodás létrejön a termelés, fizettség, ár és hitel világában. Az a három ok, amit eddig hittek, nem fogadható el külön magyarázatul. Ezek csak leírásai a gazdasági betegségek különböző formáinak, amik a következők. —■ Első, a nemzetközi verseny a termelés fokozására és a piacok szervezésére. Második: az árt irányitó rendszer letörése, ami veszélyesen befolyásolta az áru-érték összeomlását. — Harmadik: a kiéleződött ipar feszitő korszaka. Habár mindegyiket külön vehetnénk elfogadhatóul, mint az 1930 üzleti pangás idézőét, a valóságban mégis mind a háromnak egymásra való hatása vetett véget a prosperitásnak. Az építkezés fellendülése tudná siettetni a helyreigazodást — mondja Áyres — csakhogy az építkezésekre előirányzott összegek nem bizonyítják, hogy ez irányba nagyobb lendületet vesz az építő ipar. A sok üresen álló iroda, épület nem kedvező azok szaporítására. A gyárépületeknek felére sem volt szükség a múlt évben, ezek épitépe sem kifizető. A vasúthálózat kiterjesztésére, alagutak építésére nagyobb befektetéseket már nem eszközölnek. A kiegyenlítődésnek korszaka 1931 tavaszán veszi kezdetét, de bizalomra a jövő év egyáltalán nem keltő, ez á korszak hosszú és fájdalmas lesz. Az életszükségleti cikkek és az épületárak alacsonyabbak lesznek mint a múlt évben, de átlag a munkabérek is esni fognak.” A kapitalistáknak nem céljuk és érdekük a gazdasági depresszió valódi okát keresni, nekik az nem fontos, nagyon jól tudják, — hogy a valódi ok nyilvános hirdetése siettetnél a kórhadástól ingó jelen társadalmi rendszer összeomlását. Ha meg is közelitik a válódi okot, annak közelségében sikamlósán félre csúsznak, nehogy a kapitalista aggyal gondolkodó, de üres zsebbel és korgó gyomorral magát eladásra felkínáló munkás is megismerje. Pedig milyen egyszerű megtalálni az egyedüli valódi okot, még gondolkozni sem szükséges nagyon. Csak egy kis figyelem és bizalomra van szükség. —-------------------------------------------------------------v Január 1 5.
