Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-01-15 / 620. szám

4-ik oldal. BÉRMUNKÁS BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizeíési árak: Subscription Rates: Egy évre .... $2.00 One Year .... $2.00 Félévre...........................1.00 Six Months .... 1.00 Egyes szám ára . . 5c Single Copy . . . . 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ... 3c Make Money Order for Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. 0. Box 17, Station Y, New York, N. Y. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 347 E. 72nd St. New York, N. Y. Entered as second-class matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A Ku Klux Klan tagsága 9* millióról 35.000-re apadt Az egykori rémitő, lármás K. K. K. tag­sága 9 millióról lecsappant 35.000-re — írja a Washington (D. C.) Post. A Post ál­lítása szerint a kimutatások hivatalos forrás­ból eredtek. A Klan működése szédítő élet­képet mutatott az amerikai életben, ami, ha nem történt volna meg, beillene valami hisz­térikus, bolondos gyerek mesének. A Klan 1920-ban megszületése után öt é v alatt számban megerősödött, üres ígéretekkel ma­gához csábította az amerikai nép azon réte­gét ,akik szerettek volna magasabbra ka­paszkodni az emberi élet lépcsőfokán. Hatalmas terjedése már kezdett veszé­lyessé vállni az amerikai civilizációra, mely állandóan haragosabbá vált, statisztikai ki­mutatás szerint 1925-ben pedig taglétszá­mának tetőfokát érte. Ebben az évben 8.904,871 tagja volt. Ez volt a legtöbb tag­sága, amivel rendelkezett. Már az utánna kö­vetkező évben 1925-ben taglétszáma lassan­ként lecsappant 2.006,1 81-re, 1926-ban le­esett 321,41 1-re. 1928-ban 145,469 lett. 1929-ben pedig 82,602. A legutolsó 1930- . ban már csak töredékét találjuk 34.694 tag. New York államban a Klan tagsaga 1925- ban 300,429-et tett ki. 1926-ban 44.449. — 1927-ben 16,873. — 1928-ban 13,887. — 1929-ban 6,819. — 1930-ban 2760-ra esett. Az intézmény, amilyen hatalmasan ter­jeszkedett taglétszámban, éppen olyan gyor- | san haladt lefelé. Az egyesületet egy William Joseph Simons ; nevezetű egyén alakította Atlanta, Georgia államban, aki egy igen nagyon erős amerikai hazafi volt, tele gyűlölettel, különösen a be­vándoroltak, zsidók, feketék és a katholiku- sok ellen. A Klan terjeszkedése az első év­ben nem volt valami virágzó, miután a ve;ze- tését egy Edward Young Clask nevezetű egyén vette át, aki aztán üzleti alapra fek­tette az egész intézményt. Erősen megkezdte a toborzást, úgy a tagságtól, akiknek közülök alig volt mit enniök, mint az üzletemberek­től egy tekintélyes összeget gyűjtött össze kii- ! lönösen a délen és közép nyugaton. India­na és New York államban volt a Klánnak a legszámottevőbb ereje. Indianában mar po­litikai előnyökkel is birt. A legnagyobb kor­rupcióval volt átázva, melyből aztán nagy botrány keletkezett az egész országban. Okla­homa államban statáriumot kiáltott ki elle­nük kormányzó és a szervezettel valóságos harcban állottak, mely az állammal dacolni kezdett. Georgia és Alabama államokban nagyon kevés ellentétre találtak. Az állami és helybeli tisztviselők meghajoltak előttük és a brutális eljárásuknak szemet hunytak. Kansas államban mint honvédő politikusok j lettek előre állítva, hogy a munkásságot ter- I rorizálják. A Klan szervezet maga egy nagyon gaz­dag kutforrása volt a Klan vezéreinek, amig csak tartott. Az 1925-ös évben 90.000.000 dollárt kollektált csak tisztán beállási dijak­ból. A Klan magasabbrangu vezéreinek meg­volt engedve, hogy extra pénzeket is vegye­nek fel az áldozatoktól, értve alatta a tag­ságot, akik nagyra becsülték a vezéreiket. — Ezek a vezérek látták, hogy az érvágásuk csak úgy folyhat sikerrel, ha bevonják az áb­rándozó tagságnak azon részét is, akikről be­bizonyult, hogy van valamilyen befolyásuk a tagságnál. Ezen tagok részei a Klan szerve­zetén belül alakítottak egy másik fórumot, melyet “knights kamélia" néven ismertek. Ezen tagoknak a jegyzék, zsebkönyveik öt dollárig voltak beragasztva honoráriumo­kért a vezéreik iránt. Egy másik ilyen forum is volt, aminek a neve “knights of the great forest". A szervezet ezen két fórumának se- kélyes elméjűi azt mondták, hogy ilyen ala­pon évente 10.000.000 dollár jött be. A fővezérek, Mr. Claske a 100%-os hazafi na­gyon ideális amerikai üzletember volt ,akit az amerikai közvélemény máskülönben ango­lul ‘‘go-getter"-nek nevez. Az egyesület későbbi vezetését egy texas-i fogorvos vette át, Hiram W. Evans. Még ak­kor is elég jó anyagi forrás volt az egyesület, azonban úgy tagságban, mint erejében kez­dett lefelé sülyedni. Olyan villámgyorsaság­gal, melyet csak elképzelni lehet egy olyan intézményről, melynek lüktető ereje tisztán csak abban van, hogy gyűlöletet szítson az emberi társadalom rétegei között, csak azért, hogy egyes emberek tőkét kovácsoljanak be­lőle. Tisztában vagyunk azzal is, hogy az ame­rikai tőkések megragadták az alkalmat, ---­pártfogásba vették ezen intézményt és fel is próbálták használni mindenütt, ahol a mun­kásság megfélemlitéséről volt szó. Több Íz­ben az u. n. tagságának is meggyűlt velük a bajuk, akik derekasan visszaverték támadá­saikat. Az 1WW tagjai tisztában voltak vele, j hogy ez sem egyébb, mint a kapitális s' in- J tézménynek egy sarjadéka, mint bármely po- j litikai intézmény, amely csak a kapitalizmus- j sál magával fog elpusztulni. A K. K. K. mint intézmény még él és talán csak alkalmat vár arra, hogy ismét feléledhessen. Tagsága azonban már kiábrándult belőle, a hazafiság- gal 'becsapódott. Utóvégre is a -szervezett münkások, a bevándoroltak és zsidók üldö­zése vagy jobban mondva fenyegetése csak a vezéreknek járt hszonnal s a tagok csak fizető alanyok voltak, akiket tüntetésekre használ­tak fel. Nem tudjuk, hogy ama kiábrándult tagság mennyire vált öntudatossá, de egyben bizto­sak lehetünk, hogy azon tagság, mely a mun­kásosztály sorai közül került ki, velünk kell, hogy legyen, a kapitalizmus elleni küzdelem­ben. Ezek az emberek nem öntudatosan vol­tak tagjai a K. K. K.-nak, de azzá kell, hogy neveljük, ha számitani akarunk rájuk, a kapi­talizmus elleni vé&ső küzdelemben. S ő. „Nem szükséges keresni és tudni a gazdasági krízis valódi okát“ L. P. Ayres egy clevelandi bankár és or­szágszerte ismert statisztikus beszédet mon­dott a Chamber of Commerce Clevelandban tartott évi konvencióján. Ismertetni az üzleti pangás okait volt beszédének célja, Amit a következőképp vezetett be: "A legnyomatékosabb tény ebben a gaz­dasági depresszióban az, hogy sokkal sulyo- sab, mint azt várni lehetett, méltóan fog­lalhat helyet gazdasági történelmünk legna­gyobb krízisei között. A tipikus amerikai üzletember nem tudja megérteni, hogy miért kell ily komoly gaz­dasági pangásnak bekövetkezni, amikor'ipa­rainknak hasonlíthatatlanul nagy a termelő- képessége. Munkásaink képzettek és munká­ra éhesek. Nyers anyagunk több mint meg­felelő. Bankjainknak mérhetetlen a forrása. Népünk, amily nagy termelő, oly nagy fo­gyasztó, van emberünk, van pénzű -k, anya­gunk, piacunk és mégis itt a pangás.” Az okot miég mindig nem ismerjük — mondja. Az emberiség az utolsó néhány év termelés kiszélesedésének nevezetes korsza­kát élte keresztül. A Nemzetek ligájának gazdasági osztálya kimutatása szerint az elmúlt 1 7 év alatt 191 3-tól naapjainkig az egész világ népes­ségének száma tiz százalékkal szaporodott, de ugyanezen idő alatt az élelmiszer és nyers anyag termelés 25 százalékkal növekedett. Az Egyesült Államokat külön véve a hason­lat még kedvezőbb. Itt a népszaporulat 25 százalék, amig a termelőképesség 60 százalék növekedést mutat. Úgy itt, mint a külföldön a termelés két és félszer nagyobb, mint a népszaporulat. A gépekben, a termelés és szállítás irányításá­ban történt javítások, ami csak az utolsó pár évnek az eredménye a munkás napi termelő- képességét nagyban megnövelte, a termékek előállítási költségeit leszállította. Nem szükséges, hogy keressük a krízist tisztán meghatározó okot. Ez önkényesen született. Elkerülhetetlen volt, hogy a nem­zet ipara és a nemzetközi kereskedelem végre szembe találja magát a lelassulás szükségsze­rűségével, amig a helyreigazodás létrejön a termelés, fizettség, ár és hitel világában. Az a három ok, amit eddig hittek, nem fogadható el külön magyarázatul. Ezek csak leírásai a gazdasági betegségek különböző formáinak, amik a következők. —■ Első, a nemzetközi verseny a termelés fokozására és a piacok szervezésére. Második: az árt irányitó rendszer letörése, ami veszélyesen befolyásolta az áru-érték összeomlását. — Harmadik: a kiéleződött ipar feszitő kor­szaka. Habár mindegyiket külön vehetnénk elfo­gadhatóul, mint az 1930 üzleti pangás idé­zőét, a valóságban mégis mind a háromnak egymásra való hatása vetett véget a prospe­ritásnak. Az építkezés fellendülése tudná siettetni a helyreigazodást — mondja Áyres — csak­hogy az építkezésekre előirányzott összegek nem bizonyítják, hogy ez irányba nagyobb lendületet vesz az építő ipar. A sok üresen álló iroda, épület nem kedvező azok szapo­rítására. A gyárépületeknek felére sem volt szükség a múlt évben, ezek épitépe sem ki­fizető. A vasúthálózat kiterjesztésére, alag­utak építésére nagyobb befektetéseket már nem eszközölnek. A kiegyenlítődésnek korszaka 1931 tava­szán veszi kezdetét, de bizalomra a jövő év egyáltalán nem keltő, ez á korszak hosszú és fájdalmas lesz. Az életszükségleti cikkek és az épületárak alacsonyabbak lesznek mint a múlt évben, de átlag a munkabérek is esni fognak.” A kapitalistáknak nem céljuk és érdekük a gazdasági depresszió valódi okát keresni, nekik az nem fontos, nagyon jól tudják, — hogy a valódi ok nyilvános hirdetése siettet­nél a kórhadástól ingó jelen társadalmi rendszer összeomlását. Ha meg is közelitik a válódi okot, annak közelségében sikamlósán félre csúsznak, nehogy a kapitalista aggyal gondolkodó, de üres zsebbel és korgó gyo­morral magát eladásra felkínáló munkás is megismerje. Pedig milyen egyszerű megtalálni az egye­düli valódi okot, még gondolkozni sem szük­séges nagyon. Csak egy kis figyelem és biza­lomra van szükség. —-------------------------------------------------------------v Január 1 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom