Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-06-11 / 640. szám

8. oldal. BÉRMUNKÁIÉ Junius 11. MEGHÍVÓ MOST VASÁRNAP junius hó 14-én, délután 3 órai kezdettel a Public Squaren NÉPGYÜLÉST tartunk a Centrálisban börtönben síny­lődő m'inkástársak érdekében. A Bérmunkás minden clevelandi olvasóját és azok ismerőseit ez­úton is kérjük e gyűlésen való megjelenésre. A FOGVA TARTOTT BÁNYÁ­SZOK AZONNALI SEGÍTSÉ­GÉRE KELL SIETNÜNK (Folytatás az 1-ső oldalról) Kentucky 1 8 ezer bányásza kö zül 4 ezerre tehető azok száma, kik áprilisban ott hagyták a mun kát, de minden anyagi támoga­tás hijján májusban kénytelenek voltak azt ismét felvenni. Se- ' honnan segítséget nem kaptak és e harcos bányászok az éhha­lálnak voltak kitéve és ez kény- szeritette őket arra, hogy a mun­kát ismét felvegyék. A bányá­szok elkeseredése oly nagy, ---­hogy segítség esetén azonnal haj­landók a sztrájkot ismét felven­ni. A United Mine Workers of America féker vezérei itt ismét csúfosan becsapták és faképné) hagyták a bányászokat. E szer­vezetnek mindössze 300 tagja volt csak ezen szénmezőn s most | azok is undorral fordultak el az áruló vezérektől. Az 1WW harcos forradalmár­jai ott vannak a bányászok kö­zött és a legmesszebb menő pro­pagandát fejtik ki, hogy az ipari Unionizmus szükségességét az összes Kentucky-i bányászokkal megismertessék. Lawrence Dyer internationális szervező, továbbá Wm Turn- blazzer a 19-ik kerület elnöke azt a látszatot keltik, hogy a bá­nyászok segítségére siettek. Leg­alább ,is, ha az újságokat nézzük abban közöltek arra engednek következtetni. Közbeszéd tárgya, hogy a UMWofA féker vezérei azért adták el a sztrájkot, — ugyanezen érdekeltségeknek II- | linoisi bányáiban, hol a UMWof A.-nak “szervezett” ereje vanv a munkát végezhessék. Ugyanez a Dyer volt az, ki 1927—28-ban a Coloradói sztrájknál végezte a sztrájkbontó munkát a UMWOf A. részére. Mindenfelé azt hi- resztelik magukról, hogy azért nem mernek a Harlan, Ky.-i szénmezőkre menni, mert aktivi­tásukért bizonyosan letartóztat­ják, holott a tényállás az, hogy j félnek a bányászoktól, kik isme- J rik, hogy 'nem egyebek, mint a ; bányászok vámszedői és árulói. A bányászok elviselhetetlen helyzetét mi sem bizonyítja job­ban, mint egy bányász nyilatko­zata, ki hosszabb idő óta lakik e j vidéken, hogy igen sokszor megy | reggel a bányába, egy fala­tot sem eszik és dolgoznia kell. Keresetük nem elegendő, még a ! legszükségesebb kiadásokra sem, élelemre is legtöbbször adósak j maradnak a company üzletben. Rendszerint két három napot dolgozhatnak csak. A company üzletekben kell vásárolniok, hol minden 2—300%-al drágább, mint a város üzleteiben és ha nem a company üzletben vásá­rolnak, úgy elbocsájtják őket a munkából. A bányászoknak, ki­ket munkába felvesznek, kettős szerződést kell aláírni. Az iv egyik oldalán' mely a házra vo­natkozik, melyben lakik, az iv másik oldalán pedig hogy a com pany feltételeit elfogadja. A bá­nyákban mindenütt megtalálható itt a rossz szellőztetés, a mázsá- lásnál való lopás. A Black Moun tain Colleries bányánál uralkodó viszonyok hü képét adják a bá­nyászok életének, mely az ösz- szes Kentucky-i bányákban ural­kodnak. A bányát a Peabody— Insull érdekeltség bírja. Négy bányász dolgozik együtt, napi 4—4 dolláros keresettel, mely­ből 1—1 dollárt levonnak na­ponta lövőszerre, kovács mun- I kákra és kórházi költségekre. — Négy bányásznak négy helyet kell naponta befejezni, ami azt jelenti, hogy 40—50 láb hosz- szuságu teret kell kivágni, rob­bantani, kivájni, a kőtől meg­tisztítani és a szenet elszállítani. Az igy kibányászott szén 4—500 tonnát tesz ki és legtöbbször 14 és 1 5 órai munkával tudják csak elvégezni. Más bányákban 2 % 40 centet kapnak rakodásért és a bányászok keresete nagyon ritkán haladja meg a 8 órai mun kaidő mellett a 2 dollárt. A szén magasság rendszerint nem na­gyobb 20—36 inchnél és az is köves. Ezideig semmiféle mun­kásszervezet itt tevékenységet nem fejtett ki, mert a kapitaliz­mus kíméletlenül kiüldözte ókét. Most van először alkalmuk a bányászoknak egy igazi szerve­zetet megismerni, mely az érde­kükben cselekszik. A bányák bejáratánál ott ta­láljuk az állami milíciát, a speciál odarendelt sheriffeket, kik pa­rancsra várnak, hogy gyilkolja­nak, továbbá a bányaőröket, a titkos rendőröket, — kik­kel az utcán is mindenütt talál­kozhatunk. A bányászok utcai gyűléseit mindenütt szetzavarjak és egyedül a zárt helyiségben tar­tott gyűléseit nem tudjak meg­akadályozni. Hogy nagyobb vé­rengzés nem történt, az csak a bányászok nyugodt s megfontolt ságuknak tudható be. Minden egyes személyt, ki a megyébe jön, megfigyelés alatt tartanak. A 18 bányász, kik gyilkossággal vannak vádolva, védőügyvédjük minden törekvése,hogy ügyüket a kerületi ügyészségről áthelyez­ze, nem sikerült, mert a kerületi ! ügyész D. C. Jones ugyancsak érdekelve van az itteni bánya­iparban. A legmesszebbmenő elő készületeket teszik a bányabárók bérencei, hogy a gyilkosság vád­ja alatt elitéljék ezen frame up alapján fogva tartott bányászo- I kát. Máris szerződtették R. L. Pope ügyészt Knoxville, 1 ennes- see- óől. A vádlottak teljesen a helyi ügyvédekre vannak ta­I maszkodva. Ezideig semmi segít­séget nem kaptak a United Mine I Workers of America áruló- szer­vezetétől. A kovácsolt . “gyilkosság”, — mely május 5-én történt, ered­ményezte azt, hogy a Black Mountain Collieries főbányaőre olyan merész kijelentést tett, — hogy az egész Evarts bányavá­rost, melynek lakossága 1500, a levegőbe röpíti, hogy leckére tanítsa a bányászokat. Ez a hara­mia, névszerinti. Jim Daniels meg­próbálta, hogy sheriffeket esküd tessen fel, de az egész városban egyetlen egy ember sem vállal­kozott erre az alávaló munkára. Így az összes gunmeneket, kik ma a Kentucky-i szénmezőkön vannak, más városokból hordták össze őket. Az Összeverbuvált gunmen ek hogy Evart közelébe érkeztek, az egyik gyanús bokorba tüzel­tek azon reményben, hogy ezzel megoldották Evarts bevételét. — Azonban meglepetésükre ugyan­csak fegyverválaszt kaptak. Ké­sőbb, hogy kitisztították a bok­rokat és egyes bányászlakásokat is megtámadtak, a bokrok között egy sheriffet találtak halva és egy bányahivatalnokot. Egy másik nézet az, hogy a titkos detektí­vek és bányabárók által felfoga­dott gunmenek voltak a gyilko­sok, kik 5 ember életét kioltot­ták. A város polgárai kiknek sem­mi közük a sztrájkhoz, állítják, hogy a bokrok között levő em­berek teljesen idegenek voltak. Közvetlen a gyilkosság előtt sok más állambeli automobil állt a város határában és a gyilkosság után mind eltűntek. Az 1927—27-as coloradói bá­nyászok harca közbeszéd tárgya. A bányászok ezrei a bányavidé­keken csak megvetéssel gondol­nak a United Mine Workers of America szervezetére és minden remény meg van arra, hogy az IWW zászlaja alatt egyesítsük őket. A UMWOfA féker vezérei nek árulása felnyitotta a bányá­szok szemét és tiszta tere van az IWW-nak, hogy az Ipari Unio- nizmust a bányászok között meg­ismertesse. BORZALMAS HELYZET URALKODIK A BÁNYAVIDÉ­KEKEN. (Folytatás az 1-ső oldalról.) ! ben tartozásuk annyira felszapo­rodott, hogy teljes fizetésüket oda kell, hogy fizessék. Ruházat­ról szó sem lehet, hogy azt is vá- | sárolhassanak. Ha valakiről meg j tudják, hogy más üzletben vásá­rol valamit, a bányabárók elbo­csájtják a munkából. Windber, Pa. — Egyike a leg nagyobb bánytelepeknek Penn­sylvaniaban. A környék is bánya. A különbség csak az, hogy itt egy napi bérért két napot dol­goztatnak a bányászokkal. A rab szolgák már reggel 5 órakor men nak a bányákba, megraknak egy két kocsit és egész nap kénytele­nek tétlenül a bányákban tartóz­kodni, hátha kapnak egy kocsit rakodásra. Következő napra a társulat megengedi, hogy a bá­nyászok bemenjenek dolgozni és kapnak egy kocsit megrakni a szénnel, mit dead work-nak ne­veznek, melyért fizetést termé­szetesen nem kapnak. Másnap ugyanez a helyzet áll, hogy ismét megrakhatnak két kocsit szénnel. A bányászok igy a legnagyobb nélkülözések között élnek, mert keresetük a megélhetésre egyál­talában nem elegendő. Itt semmi­féle szervezete a bányászoknak nincs, mióta a UMW of A. szer­vezete cserben hagyta őket. A bányászok lázadoznak és a talaj megérett arra, hogy az IWW har cos szervezete alapján a bányá­szok megszervezzék ipari erejü­ket ,hogy a bányabárók kizsák­mányolásával felvehessék a har­cot, emberségesebb életért.------------o-----------• További értesítésig a Buckeye Road és 87-ik utcánál minden csütörtök este angol és ma­gyar szónokok ismertetik az I. W. W.-t. Minden szerdán este utcai gyűlés a Buckeye Road és 122- ik utcánál. Magyar és angol szó­nokok ismertetik itt is az IWW-t és a mai helyzetből kivezető utat. ELVI NYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a világ mun­kásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöké« és megszüntetik a bérrendszert. . Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezek- beni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szak- szervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatók­kal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitett szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bár-' mikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyenl esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: ‘‘Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,’’ ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: ‘‘Le a bérrendszerrel!’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusz­tult. Az *f*ri szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét épitjük a régi társa­dalom kert >•,' | belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom