Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-05-07 / 636. szám

6-ik oldal. ­BÉRMUNKÁS Május 7. DETROITI HÍREK JUNIOR COLUMN Jó ÚJSÁG CHATTEL SLAVERY IN AMERICA Ezen rovatban minden esetben csak jó újságot* fogok írni, de amint az első alkalomkor is emli- tetiem, ami jóra munkásságnak, az nem jó újság a kapitalisták­nak s viszont. - Most vegyesen adom elő az újságot s az olvasó­ra bízom, Hogy válassza meg, — melyik jó a munkásságnak s me­lyik jó a kapitalisták részére? A detroiti repülőgép kiállítá­son eladtak, illetve megrendelést kaptak 636 repülőgépre, a rövid felszállásokért 1 5,268 dollárt vettek be 9 nap alatt. Nem na­gyon kell erőlködnünk, hogy az olvasóinknak kimutassuk. Hogy nem munkások vették ezeket a gépeket, hanem milliomos cse­meték, legnagyobb részben az üzleti vállalkozások részére. Még nincs kizárva, hogy ezek az úri csemeték, akiknek 80—90 miles gyorsaság mellett autókon hajt­hatnak, nem kielégitő a repülő­gépekről ha nem is égi mannát, de valamit szórnak az éhező s láradozó munkanélküliekre. A munkanélküli segély bizott­ság főnöke Mr .Rosevelt azt ál­lítja, hogy ,a munkanélküli egyénnek elegendő 25 cent a napi táplálékra, melyért restau­rantban étkezhet, melyet a követ­kezőképpen bizonyít: egy egész héten át eljárt az egyik 5 centes restaurantba étkezni, reggelire evett egy csésze kávét, szilvát s két darab süteményt 1 5 centért, ebédre egy tányér leves crackers- 3él, estére egy muligan stew, — rtrely 5—5 centbe kerül, — azt mondja, ezt ... lehet változtatni, mivel sokan reggelre beérik kávé és rolls, mely . 5 .cent ,igy marad 1 0—.— 1 0 cent ebédre s estére. Állítólag ezt egy egész hétig csinálta “ő’\ a volt bankár s többszörös milliomos, hát miért ne v-olna elég a rongyos • munka- nélkülinek ennyi. Csak azt ,nem mondja meg a volt bankár ur, hogy az 5 centes vacsora után, mely este 4—5 óra tájban volt, ő haza ment vagy pedig a ban­károk clubjába és hogy ottan milyen ételeket, milyen értékben eveit, azt gondoljuk, nem sava­nyú káposztát hot dcggal, 5 cent értékben, ezt- abból a tényből következtetjük, hogy amig reg- -gelfe 15 cent értékben fogyasz­tott, estére csak 5 cent értékű moslékot, akarom mondani muli­gan stewt volt hajlandó fogyasz­tani . És vannak lázitó munkások, akik azt állítják,- hogy 25—30 centes órabér nem elegendő egy munkás család fenntartásához. A volt bankár urnák meg elegendő 25 cent egész napi élelemre és mégis olyan szép'gömbölyű hasa van. Mivel az élelmezési problémát ilyen olcsón elintézték a kapita­lista bérencek,* a ruházkodásra is van egy jó újságjuk. ' Berlinben 500, egy pucér clubnak a tagjai nyilvános sport mutatványok al­kalmával bizonyították, hogy a ruha szükségtelen s teljesen mez­telenül, különböző testedzési mu­tatványokkal szórakoztatták a közönséget. Az itteni bankárok s pénzes emberek is megszokták az ilyesmit tenni, pedig már nekik van ruhára pénzük, mégis gyak­ran rendeznek ilyen meztelen testedzési gyakorlatokat, persze minden esetben zártkörű s csak válogatott férfiak s nők vehetnek részt, nehogy a feleségeik is megtudják. Az ilyen hírek vétele után a munkanélkülieknek már nincsen okuk kétségbeesni, de ha még­sem akarnak a fenti példaadás után igazodni, Borah szenátor kerit nekik munkát, minden díja­zás nélkül. Bár igaz, hogy itten Amerikában még egy szenátor­nak is nagyon nehéz munkát ke- riteni, igy az orosz szovjetek ré­szére közvetít munkásokat, ott van munka elég. Ford politizál, nem választási kampányokban akar részt venni, van neki sokkal jobb politikája, amint a magyar paraszt szokta mondani, ha kérdezik, hogy mi a politika, “hát mi volna más, — mint úri huncutság” és ezt végzi most a Ford is, de még áldják is érte. 1930-as évben több mint háromezer tool és diemakert bo- csájtott el, akiknek a fizetésük 1.10—1.20 cent körül volt, —• most ezeket szedi vissza 90 cent­jével, kik egy 6—8 hónapos koplaló kúra után örömmel jön­nek vissza, sőt még kevesebbel is beérnék. Minden jel arra vall, hogy az ősszel nagyobb Ford ko­csikat is fognak a Ford telepen gyártani, melyre már két éve ké­szülődnek. A BÉRMUNKÁS előfizetési kampánya elég szép sikerrel fo lyik itten s reméljük, hogy 50 uj előfizető mellett 30—40 megújí­tást is elintézünk a kampány alatt. Nem kérünk más városok­tól sem mást, csak aránylag eny- nyit is csináljanak mint mi, nem muszáj előjönni, hogy a munka- viszonyok most rosszak stb., az éppen olyan rossz minden nagy ipari centrumban s talán legrosz- szabb mégis Clevelandban, — de ahol akarat van s kitartás, ott meg van az eredmény, erre példa Cleveland s Detroit. MÁRCIUS hónapban 99.035 Ford autót csináltunk, heti három napos munka mellett s a gépek­nek egyharmad része rezorvában volt, vagyis nem dolgoztak rajta. 78 ezerre becsülik a Fordnál al­kalmazott munkások számát je­lenleg, igy a termelés szeptem­ber arányitva közel 1 5 százalék­kal fokozódott .amikor 90 ezer a múlt hónapban meg 78 ezer ember kitermelt 97 ezer autót. Nem-e elég szép haladás? By DANIEL HORSLEY. (continued) We have seen molasses and alcohol, rum and slaves,gold and iron, in a perpetual and unholy round of commerce." (Simon’s Social Forces in American History.”) “Fifty years ago the Christian slave trade was 80,000 annu­ally, now 200,000. Mohamedán slave trade is 50,000 annually. The aggregate loss of life in the Christian trade in the successive stages of seizure, march, deten­tion, middle passage, after lan­ding and seasoning is *145 per cent or 1,450 for every 1000 available for use in the end and 1 00 per cent loss of life by the same causes in the Mohammedan trade. Consequently the annual victims of the Christian slave trade are 375.600; of the Mo­hammedan 100.000. Total loss Africa 475,000 annually, or 23.750.000 in a half a century at the same rate. “A slave ship, named Jehovah made three voyages between Brazil and Angola in thirteen months of 1836—37 and landed 700 slaves the first voyage, 600 the second, and 520 the third, in all, 1820. The single town of Li- verpol, England, realized from this traffic before its abolition in that Empire a net profit of more than $100,000.000.” When you read these figures remember they stood for the oppression of the slaves and thought it was the will of God. From the actions of Christianity of the present day they are still in favor of another form of slav­ery, wage slavery, where one man exploits the labor of another Such is,the human side of slavery. This system brought out many men who wanted it abolished and they were the agitators and are worshipped as heroes now. John Brown is an example. These men had the courage to stand by their conviction and many of them where shot or hung. The slave owners were thé most powerful in political gov­ernment before the Civil War. Cotton was king and was more firmly entrenched in power by the invention of the cotton gin by Eli Whitney. This machine enabled the slave to separate the cotton seeds and vastly multiply the production of cotton. Each state added to the Union gave the slave class more power in the government of the country as far as new political representatives were seated. ( To be continued) SIKERÜLT IWW ESTÉLY PHILÁBAN Egy minden tekintetben jól sikerült estélyt rendeztek a Philai IWW magyar tagjai múlt szom­bat este saját helyiségükben. Már az estély megkezdése előtt minden széket elfoglaltak a mun­kástársak, de a még tömegesen jövő nők részére az ifjú munkás­társak átengedték helyeiket, igy aztán telt ház előtt kezdetét vet­te az estély. Schöpf munkástárs néhány ke­resetlen szóval üdvözli a szép számmal megjelenteket, bejelen­ti, hogy a mai estély a “Bérmun­kás” javára lett rendezve, to­vábbá — felhívja a munkástár­sak figyelmét a Bérmunkás kam­pányra, amely alatt igyekezzünk előfizetőket szerezni a Bérmun­kás részére. A rendezőség abban állapo­dott meg, hogy a mai szomorú gazdasági viszonyok között egy igen mulattató falusi paraszt ko­médiát ad elő, melynek cime: Végeladás. Nahát volt is nevetés, az első szótól az utolsóig. A szereplők mindegyike tudása legjavát vitte alakításában a színpadra, a lát­hatatlan súgóval egyetemben. Az iró Török Rezső ebben az egy felvonásos színdarabjában kitű­nő szatírával tömöritette a ma­gyar paraszt kényszerítő gazdasá­gi helyzetét, amelyet csak a “Végeladás“-sal kellett megol­dani . A szűnni nem akaró tapsvihart csak Mrs Hadinszky (Serfőző Mariska) szép zeneszáma szakí­tották félbe és a legjobb hangú latban táncoltunk a reggeli órá­kig. Említésre méltó, hogy igen sok ismerősünk volt jelen a Da­lárdából. Ezúton mondunk köszönetét a szervezet nevében minden egyes szereplőnek, minden iegyes mun­kástársnak, akik az estélyeinket sikeressé tették, továbbá Mrs. G. Szabó, ki egy női selyem ru­hát és Mrs. S .Nacza, ki egy gyö­nyörű párnát ajándékoztak az es­tély anyagi sikere érdekében, vé­gül munkástársnőinknek, akik a konyhán szorgoskodtak Felülfizéttek: S. Hornyák ..................... $ 1.— A. Fuhrmann ................ 1. Á. Glück ........................ —.80 Tudósitó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom