Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-05-01 / 635. szám
BÉRMUNKÁS Május 1. 5-ik oldal. I r, -■■■ i ■■■...... CLEVELANDRÓL Munka hírek. -Az agitáció múlt- heti eredménye. - Magyar hírek. Milyen lesz az uj esztendő? Ahogy ránk köszöntött az 1931-es év, alig múlott el nap, hogy a polgári társadalom hangadói ne mondtak volna véleményt az uj esztendő eshetőségéről. A legtöbb ilyen véleményt adó a saját gazdasági helyzetéből kiindulva látja és Vizsgálja az eseményeket. Nem kevés azoknak a száma sem, akik maguk a nincstelenség mindennapi harcát vívják és parancs szóra, utasításra és meggyőződésük ellenére, olyan képeket rajzolnak a jövőt illetőleg, hogy mint azt az 1931- es év beköszöntésével is tettek, hogy a rendszer ellen lázadó népességet megnyugtassák. Ezek a “tudósok” s “nerrizetgazdászok” azt jósolták, hogy a gazdasági válság legnehezebb és legszomo- rubb részén már túl vagyunk és a kora tavasszal újból megindul az amerikai ipari élet, amely niern csak mozgásba hozza az egész ország iparát és kereskedelmét, de prosperitás lesz itt minden téren. A jobb időket ígérők közül csak nagyon kevés indokolta meg még polgári szempontból is a javulásba vetett bizalmat, részben mert abban a környezetben, amelyikben ezek élnek és mozognak ez nem szokás, más részt pedig mert ez már sokkal kényesebb és nehezebb vállalkozás lett volna, mint a polgári újságban egy vagy két hasábon megírni, hogy az 193 les esztendő jobb lesz, mint a tavalyi volt. Az IWW hivatása a munkások szervezése mellett azok nevelése, tanitása. Égy uj társadalom felépítéséhez és annak a dolgozók javára való működésben tarosára nem elegendő a munkásoknak egy szervezetbe való tömörítése, ha az a tömeg csak mennyiséget jelent, mig tartalmilag képtelen az önálló intézkedésre. Az IWW megalakulása óta állandóan azt hangoztatja, — és ezért kerül szembe a munkás vezérekkel is hogy a munkásoknak ismerni kell a saját helyzetüket, tudniok kell, hogy mikor és hol rendelkeznek olyan erővel, hogy gyengitsék a kapitalista osztályt, megmozdulásuk idejét nem szabad másoktól befolyásoltatni, vagyis az ipari szervezetnek, amelyet az IWW épit, önállóan gondolkodó munkásokra van szüksége. Ez a felismerés vezetett minket amikor az év elején a fenti körkérdést a Bérmunkás olvasói elé vittük, hogy meglássuk milyen munkát végez a Bérmunkás olvasása, Amerika magyar dolgozói között. Ennek a nevelésnek a legjobb mérője az olvasók megszólaltatása. A magunk részéről kijelenthetjük, hogy bár több hozzászólást kívántunk, de az eredménnyel, értve a kérdés helyes meglátásával bizonyságot adtak a vitában résztvevő munkástársak, hogy ipari forradalmárok olyanok, amilyenekre a munkás- mozgalomnak szüksége van. A hozzászólások tisztán látják, hogy ez és a jövő esztendők nem lehetnek jobbak, mert hiányzik a jobbátétel lehetősége. A polgári társadalom gazdaságát a népesség fogyasztásának a lehetősége határozza meg. A mai rendszer fonákságát és helytelen következtetését éppen az a rossz politikája jellemzi, hogy a legkisebb üzleti zavarában ezt az alapvető kérdést támadja meg és a munkások fogyasztó képességét korlátozza a levágott munkabérekkel. ffogy ez nem megtakaritást jelent a részére, azt nem látja be és nem is keresi az okot, amely állandóan lejebb viszi a lejtőn. A normális időkben, amikor a termelésben még nem foglalt olyan nagy helyet a gép, amikor a speed up nem jelenítette a mozgó munkapadot a mozgó floorral egyetemben, kimutatásunk volt, — hogy a munkás csak egy ötödrészét tudta visszavásárolni annak az árunak, amelyet a napi munkájával elkészített. Négy rész a munkaadónak maradt saját használatára és üzleti alkalmakra. Ennek a fölöslegnek kellett piacot keresni és ha az nem sikerült, az áru felgyülemlett, a termelést kellett szüneteltetni. A munkás az utcára került és mint vásárló, mint fogyasztó, teljesen megszűnt a társadalom vérkeringésében szerepelni. A léghajók és repülőgépek nem tisztán sportolásból keresik a világrészek eddig el nem ért területeit. Sokkal komolyabb és fontosabb megbízatásokkal indulnak azok útra, hogy olyan területeket találjanak, ahol a “civilizált” országok árufeleslegeiket elhelyezhessék. Hogy ilyet kutatva sem találnak többé, oka az egész világ gazdasági pangásának, amely csak úgy és akkor változhatna meg, ha maga a rendszer megváltozna olyképpen, hogy a termelés nem haszonra történne, hanem a népek fogyasztásának a kielégítésére. A kérdéshéz hozzászóló Bérmunkás olvasók ezt ipari unionis- tákhoz méltóan látják és sem magukat, sem másokat nem vezetnek félre azzal a bizakodással, hogy jobb helyzetbe kerülünk anélkül, hogy a rendszer megváltoztatására az Egy Nagy, Szervezetbe tömörülnénk. A kérdéssel kapcsolatban M. Sz. munkástárs Monclo, W. Va.- ból a munkás állam elgondolásában szükségesnek látná a pénz bálványának a fenntartását, de ami csak bizonyos ideig — szerinte csak egy esztendeig — jelentene birtokosának előnyöket, mert a be nem váltott, illetve el nem költött pénz a lejárat után értékét veszítené. Mv Sz. munkástárs még hatása | alatt áll a Bellami és más utópisztikus elbeszéléseinek, amelyek az uj társadalom megrajzolásához a régi rendszer szereplőit vették, akikkel nem lehet egy életet lejátszatni, hogy abból az önzés, a j hiúság, a másik fölé való emel- | kedés ki ne éreződjön. Az Ipari Társadalom, amelyet az IWW épit és megvalósítani ; törekszik, fölöslegessé teszi az J árucsere részére ma használatos \ pénz szükségességét, mert a termelés nemi haszonra, de használatra fog történni, ha valamely áruban túltermelés mutatkozna, ott a népek foglalatossága más irányba lesz addig kihasználva, amig ott újból szükség nem mutatkozik. A társadalomnak minden tagja, — mert részt vészén a termelésben — élvezi és használja mindazt, amire szüksége van és amit az emberi agy szépet hasznosat csak kieszelhet a maga és az embertársai szórakoztatására és kultur életére. Az IWW uj társadalom szerkezete a magántulajdon minden formájának a megszüntetésén alapszik. Ha valaki azt kérdezné tőlünk, hogy ezt a rendszert megvalósit- 1 hatnánk-e ma az Egyesült Államokban? egyenesen nemmel kellene rá felelni még akkor is, ha itt erre alkalmas, ipari szervezeteink készen lennének. Rendszer változásokat csinálhatnak egyes országokban, azok akár kicsinyek, akár nagyok, de szocializmust csak a világ összes országaiban egyidőben teremthet a nép. Ez a felismerés a magyarázata, hogy az Ipari Unionisták nem értékelhetik a kommunisták dátum szerint meghatározott forradalmi’’ megnyilatkoztatását mert annak a papiros elfoglalásán kívül semmi komoly értéke nincsen. "Világ munkásai szervezkedjetek’’ tanitja az IWW, mert csak ezáltal lesztek képesek megdön- ! teni a mai rendszert és helyébe ELVINYÍL ATKOZ AT. A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató | osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezek- beni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szak- szervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal i elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban —■ vagy ha kell, valamennyi iparban —- dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bár-" mikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyenl esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: ‘'Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,’’ ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: ‘‘Le a bérrendszerrel!’’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. Ä termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét épitjük a régi tána- ■ dalom keretein belük | állítani a mindenkiről egyformán I gondoskodó Ipari Társadalmat. Cleveland, 1931 április hó. KÖZEL EZER EMBER i hallgatta az elmúlt vasárnap dél- j után a clevelandi Public Squaren j Keller munkástárs előadását az j IWW ismertetéséről, harci modo- j ráról. A több, mint két órás elő- [ adás alatt lebilincselve tartotta j Keller munkástárs fejtegetése a j hallgatóságot, majd a jóakaratu kérdések özöne igazolta, hogy a Square mindennapos bölcselőitől eltérően —- az IWW Egy Nagy Szervezete az egyedüli eszköz a munkásosztály helyzetének a megjavítására. Több száz Solida- rityt és agitációs füzetet vásároltak meg az előadás hallgatói, akik azzal- hagyták el a teret, hogy kedden este a St. Clair Avenuen j ott lesznek Keller munkástárs | újabb előadásán.'------------o-----------EZ IS PROSPERITÁS. A Buckeye Road kérges kezű magyar munkásai, akik a dologhoz voltak szokva, több hónapi munkanélküliségük után oda jutottak, hogy az ingyen konyha adományait kénytelenek igénybe venni. Az east sidei magyar üzletemberek az elmúlt héten nyitották meg ezt az ingyen konyhát — kisajátítva ezzel a kommunisták legrokonszenvesebb követelését.------------o-----------SZÉP KÖNYVTÁR \ áll a clevelandi Bérmunkás olvasóinak rendelkezésére az IWW east sidei helyiségében teljesen díjtalan. Könyvtári óra minden péntek este 8 órától 1 0 óráig. Könyvtárnok Spilman Ferenc munkástárs.
