Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-01-08 / 619. szám
6-ik oldal. BÉRMUNKÁS Január 8. Az IWW NEMZETKÖZI VISZONYAI , Irta: XI36689. Amidőn az \WW és az A- A. Ú. között folyó vitához én is hozzászólok, bevonom ebbe az A'. A. U. E. (Integral General Labor Union) szervezetét is. Ezen utóbbi szervezet abban különbözik az előbbeni az A. A. U.-tól, hogy kizárja a kételvüség (politikai és gazdasági) gyakorlását a szervezet keretein belül s megmarad csak tisztán gazdasági szervezetnek. Wagner munkástárs a Solida- I rity aug. 5-iki számában foglal- kozott már e szervezettel s na- j gyón helyesen mutatott rá annak keletkezési okára, megje- j gyezve, hogy ide kellett fejlőd- j nie. amennyiben előbb vagy utóbb a kételvüség gyakorlása és a belső kiikk diktátorkodása végre is arra kényszeritette vol- j na. hogy egy egységes szervezetté alakuljon át. A valóságban tényleg ez is történt. Az IWW története az 1908-as évi konvenciójáig megismétlődött itt Németországban is. A Kommunista Munkáspárt kihasználta a General Labor Uniont arra, hogy annak keretein belül a párt fensőbbségét kihar- ! colhassa. Hogy a ‘forradalmi hadveze- tőségtől (Pártpolitikusoktól) megszabadulhassanak, az A. A. U. tágjai csoportokban szakadtak ki szervezetükből s alakitot- ták' meg az A. A. U. E. szervezetét. előbbeni nevüket az integ- tegral” (egységes) szóval kibővítve, jelezve ez által a két szervezet közölti különbséget. Fontosnak tartottam ezen pon- j tot munkástársaimnak figyelmébe ajánlani, mert e tekintetben az i IWW és az A. A. U. E. legkö- zeleb állanak egymáshoz. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az A. A. U. szintén azt állítja, hogy az utóbbi időben megsza- j kitotta az összeköttetését a Kom- J munista Munkáspárttal: bár ezen kijelentést kis^é kételkedve kell fogadnunk, amennyiben mi tudjuk, hogy milyen jelentést tett a ‘‘Chicagói csoport’’ az A .A. U. General Economic Counciljához. Ezen jelentés az Industrial Solidarity aug . 1 2-iki"számában lett közölve s taartalmánál fogva teljesen az ellentéte annak, amit ! az A. A. U. a politikai párttal való szakításról állít. Tudomásom szerint Wagner munkástárs egy kérdést intézett az A. A. U. vezetőségéhez ez' -j ügyben, amire azonban ezideig i választ nem kaptunk. E kérdést függőben hagyva, én azon meggyőződésre jutottam, hogy általánosságban az elv és taktikát illetőleg az A. A. U. é3 A. A. U. E. megegyeznek egymással. Ez oknál fogva az A. A. U. E. "Die Proletarische Revolution” cimü lapjában megjelent kérdéseket tárgyalva vagy mindkét szervezet érvelését elvetem az IWW-val szemben vagy ki kell mutatnom a közöttük levő tényleges ltülönbséget. Az egyik ilyen küjönbség egy Nemzetközi Szervezet megalakítását célzó ajánla). Mielőtt Összehasonlítanám az IWW szervi összetételét az A. A, U. E.-val, a következő kérdést szeretném feltenni. Mi a célja az A. A. U-nak? Világszervezet a Nemzetközi Szervezet ellen. Az Industrial, Solidarity szept. 9-iki számábaan Írva Mat- tick munkástárs azt állítja, hogy az IWW bizonyos adott Amerika gazdasági viszonyoknak eredményeként jött létre, ami csak természetes, hogy igaz is; s amiből észszerűen azt következtethetjük, hogy minden más országok szervezetei is a saját országuk gazdasági viszonyai és a helyi kapitalista rendszer fejlettségi viszonyai és kizsákmányolás eredményeként jöttek létre; noha mindezek a különböző országokban annyira eltérők egymástól, mint a szivárvány színei. Hogy érvelésének némi súlyt adjon Mattick munkástárs, tudatosan megtévesztő szándékkal imigy folytatja azt tovább. “Az IWW nem jöhetett volna létre pl. Afganisztánban", ami csak természetesen annyira is^iz, hogy e kijelentés igazságát senki nem merné kétségbe vonni. És mégis ugyanakkor az is megdönthetetlen tény, hogy viszont Afganisztán gazdasági fejlődését pedig megint csak nem lehet egy pillanatra sem Németország gazdasági fejlődéséhez hasonlítani. Az ilyen érvelések biztosíthatnak ugyan némi előnyt a vitában, de semmi esetre sem hoznak bennünket közelebb az előttünk álló nagy és fontos kérdés megoldásához. Amikor ilyen nézeteket elfogadtak, a mi A. A. U. E. barátaink egyes “Marxista" kifejezéseknek estek áldozatául, nem véve egyáltalán figyelembe a saját szemeink előtt lefolyt nagyméretű átalakulásokat: nem tudva, vagy nem akarva felismerni azon ényt, hogy a kapitaalizmus ma már nem lokális, sem nem országos, hanem minden helyi és országhatárokat kinőve s ennélfogva figyelmen kívül hagyva — világkapitalizmussá fejlődött. A fenti érvelésekből azt kell következtetnünk, hogy az A. A. U. E.-ban szervezett barátaink közel állanak az IWW-hoz, még mindig nem látják azt, hogy a kapitalizmus minden ország határokat figyelmen kívül hagyva, ott állít fel gyárakat, ott nyit bányákat, egyszóval oda megy üzleet kezdeni, ahol olcsó munkaerőre van kilátása. Ha Amerika munkássága tá- madóag lép fel ellene, egyszerűen áthelyezi a termelést más országba, ahol a munkásság türelmesebben viselkedik a kizsákmányolással szemben; s nagyon keveset számit náluk az, hogy ez a bizonyos ország Afganisztán legyen-e avagy - Írország vagy bármely más. Mi mást bizonyíthat mindez, mint azt, hogy a kapitalizmus gazdaságilag többé már nem nemzeti, hanem világraszóló, — világkapitalizmus. Amig Mattick munkástárs azon tanakodik, vájjon a más Országok kapitalizmusa az amerikai kapitalizmus mintájára fog-e fejlődni, addig úgy az amerikai mint más országok kapitalista rendszere egész más formát öltöttek. A kapitalizmus szerte az egész világon megkezdte — s mind erélyesebben végzi a világ munkásságának kizsákmányolását; ugyanakkor a munkásság pedig vitatkozik hogy melyik országban mily eredményt birt elérni a tőke elleni harcában Mint ményt egy országban sem ményt birt egy országban sem tudnak-felmutatni, főként mert egymás cselekedeteinek bírálásában merítették ki minden erejü- j két, igy most kezdenek csak egy ! Nemzetközi alapon való szervez- j kedés kérdésével foglalkozni, — ami pedig tekintettel a kapitalizmus világra szóló kiterjeszkedését, már csaknem teljesen idejét múlta. Weiland munkástárs a szept. 10-iki “Solidarity”-ban a következőket mondja: Az IWW és az A A. U. között lehet talán némi eltérés, ami azonban inkább az eszme téves magyarázatában és nem a taktika gyakorlati alkalmazásában található. Ez a. megállapítás sokkal iga- zabb, mint amilyen igazságnak maga Weiland hajlandó azt elismerni. S ha ez olyan igaz, mint amilyen, nem-e tény az is, hogy egyenlő termelési feltételek mellett jöhetnek' létre a hasonló taktikák alkalmazása, melyeknek bizonyos adott eszmefogalmak képezik az alapjukat? Ez már magában véve elég bizonyítéknak kellene lenni arra, hogy a kapitalizmus már világ- szervezet és nem Nemzetközi szervezet alapján működik. Éppen ez oknál fogva az IWW már megalakításának idején a munkásság Világszervezetének és nem egy amerikai intézménynek volt tervezve. Ma már a nagy korporációk unalmának idejébpn élünk. Ezen mérhetetlen nagy ipari vállalatok, melyek behálózzák az egész föld kerekségét s a világ minden részében találhatjuk gyáraik és raktáraikat, már kinőtték az országhatárokat s világvállalatokká fejlődtek. j A léghajó, repülőgép, rádió stb. feltalálása az időt s távolságot megröviditette s ma már a munkásságnak is hátat kell fordítani az idejét múlta Nemzetkö- j zi szervezkedés eszméjének s a j világkapitalizmus óriási gazdasá- i: gi hatalma ellen világszervezetbe j tömörülve kell hogy vegye fel a : harcot. Egy ilyen világszervezet ki- j építésének nemcsak hogy itt az 1 Beérkezett előfizetések i [ 1930 dec. 22—1931 jan. 4-ig: J. Németh, Cleveland . . 1 2 L. Lefkovits, Cleveland 1 1 S. Szalay, Chicago , .— 1 H. Varjú, Chicago ... 1 I L. Szász, Chicago .... 1 — J. Stefanik, Chicago ... 1 — Török, Chicago ............. 1 -— L. Németh, Detroit ... 2 1 A. Talpas, Detroit ... I — J. M. Blasko, Detroit . 3 — G. Sztana Buffalo .... — 1 S. Török, New York . . 2 — J. Lengyel, New York . 1 — Mrs Rosenbaum, N. Y. — 1 M. Stefanko.N. Y.......... 1 — M. Fekete, Coraopolis 1 — P. Kiss Tóth, Camden, — 2 D. Rosenthal, Phila... 2 —L. Rost, Phila , .......... 1 3 Ch. Ruttkay, Phila ... 1 — S. Ihász, N. Brunswick 1 1 Balogh, Minden, W. V. 1 — Mrs. Bulik, Harvey, 111. 2 — J. Herold, Bridgeport . . — 2 G. Barcza, Bridgeport. — 1 G. Csonaky, Fairfield . 2 I Mrs. Molnár, L. Angeles I C. K. Dutzman, Windber, Pa..................................... I — V. Balazsin, Canada . . — 1 1 J. Lengyel, St. Louis . . 2 —I------------o-----------BEÉRKEZETT FELÜL- FÍZETÉSEK 1930 dec. 22—1931 jan. 4-ig: IWW New Yorki tagjai. . 62.— A. Szedlák, Chicago, 111. 1.— M. B. Szöv. E. Pittsburgh 73.— J. Pécsy, Cleveland .... 1.— S. Kzelman, New York —.50------------o-----------Az osztályharc áldozatainak karácsonyi támogatására utólag a következő adományok érkeztek a Magyar Munkások Védelmi Bizottságához, mely összeg get az Egyetemes Védelemhez továbbítottuk: S. Deutsch, N. Brunswick 2.— M. B. Szöv. 1 69. oszt. So Bend ................................ 2.— i M. B. Szöv. 13. oszt. Chicago..................'. . . . 5.— M. B. Szöv. 13. oszt. Chicago, gyüjtőiven . . 6.25 A New Jersey Egyletek Egyesületének anyaosztálya, Trenton..... 5.— M. B. Szöv. 62-ik oszt. gyüjtőiven, Detroit .... 1.40 Ált. Magyar Munkás Dalárda, New York .... 6.— M. B Szöv. 135. oszt. gyüjtőivén, Chicago 4.50 Bella Tepper gyűjtése, New York ..................... 5.50 ideje, de ez elkerülhetetlenül szükségessé is vált. Nagyon kívánatos lenne, ha németországi munkástársaink e tény fölött komolyan gondolkodnának s ennek megfelelőleg i mielőbb határoznának is. Szervezkedjetek egy Világ- | szervezet alapján. Hagyjátok az idejét múlta Nemzetközit. Építsétek a VILÁG EGY NAGY SZERVEZETÉT.
