Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-08-21 / 600. szám

WbA'UTA Wll IWiJ Augusztus 2 1. A TÖRVÉNY NEVÉBEN Törvá^ytisztelet az egyik alap­köve a kapitalizmusnak. Már a gyermekkorban beoltják és a gyermekkel együtt fejlődik, nő olyan naggyá, hogy amikor már elérte az ifjú kort, a törvény tiszte­let diszesen kicicomázva, minden akadály nélkül indulhat a hábo­rús gyilkolások törvényes harcte­rére. Törvény, törvény, mondja a szokásmondás, mint valami olyas­mit, mely ellen tenni nem lehet és nem is szabad. Az uralkodó rend­szer törvényt szab, melyet egyfor­mán ráillesztenek mindenkire. — aki a rendszer alatt él. Vagyis in­kább az volna az igazi lényege a törvénynek, hogy az mindenkinek egyformán mérjen igazságot, — akár szegény vagy gazdag. Urat és szolgát egyformán szolgáljon a törvény, melyet azért alkotnak, hogy megoltalmazzanak minden­kit, azoktól a cselekedetektől, — melyek ártalmára vannak a társa­dalomnak. Ez volt a jelszava a törvényhozó uraknak, akiknek si­került a szolgáikkal elhitetni, hogy azért van a törvény, hogy az urak és szolgák közös érdekét vé­delmezzék. Tehát, amikor a társadalom közös érdekét védelmező törvény ellen vét bárki is, azt egyformán a törvény elé kell citálni, megke­resni a bűncselekményre előre megállapított és a törvénykönyv­ben leirt paragrafust, rátenni a pontos mérlegre és pontosan úgy anolyan adagot kimérni belőle a bűnösnek . Mert a törvény nem is merhet különbségeket az emberek között. A törvény és az igazság közös fogalom kell legyen, mely nélkül az urak nem urak, mint a hogyan nem lehet törvény igaz­ság nélkül. Mert a nyaktiló is ugyanolyan csapással esik a kirá­lyi leborotvált nyakra és épp úgy elválasztja a királyi koponyát a király szent és sérthetetlen szemé­lyétől, mint ahogyan az egyszerű rablógyilkos fejét külön választva testétől, törvényes szabályokkal perditi a fűrészporos kosárba. Az .már más kérdés, hogy ho­gyan szeghetnek meg olyan tör­vényt, mely egyformán védi min­denkinek az érdekét, vagy minek szegülne ellen valaki akármelyik törvénycikknek is, amikor az az ő érdekét védelmezi. Valahol nagy bajok vannak, már mindjárt a törvényhozások kezdeténél és ezek a bajok aztán a törvénysze­gések sorozatos láncolatánál tisz­tán láthatók. Ha még jobban a dolog mélyére tekintünk, akkor még azt is látnunk kell, hogy azok a legnagyobb bűnösök, akik tör­vényt szabnak a bűnök takarásá­ra és azok a bűnösök, akik a igazságtalan rendszerüket törvé­nyekkel akarják fenntartani. Már a biblia egyik sarkalatos pontja csődbe került akkor, amikor a vallás törvényének alkotói a pap­ság, megszegi a tízparancsolatot, “ne kivánd felebarátod házát", vagyonát stb. pontját. Mert bi­zony a papság nagyon is kívánja a felebaráti hívőiknek a pénzét és bizony elszednék tőlük minden vagyonukat is néhány szentmise fejében. A törvényes törvényszegések egész sorozata tulajdonképpen az, amiről most szólni akarunk és melyek most történtek New York városában és nem kisebb kapaci­tások, mint törvényszéki bírók, — vagy pedig nagyállásu városi hi­vatalnokok követték el azokat. A biró urak, akik a törvény nevében megváltozhatatlan halálos Ítéle­tekkel sújtottak a bűnösökre, — százezer dollárokat zsebeltek be, vesztegetési dijak, csalások és egyébb bírói lepellel takart tör­vényszegések jutalmául. És ami­kor napfényre kerültek az egész kapitalista törvénykezés rothadt­ságát bizonyító esetek, ismét a ka­pitalista törvénykezés “igazságát" veszik elő, példaképpen odaállít­va, hogy a törvény törvény még a gazdagokra is. így került börtönbe New York egyik városnegyedének főhivatal­noka, aki milliókat panamázott el az adófizető polgárok pénzéből és aki most ezért néhány hónapi börtönbüntetést élvez a Welfare Isiéi börtönben. A fülönfogott sikkasztó tehát megkapta méltó büntetését, dacára annak, hogy már milliók állottak rendelkezésé­re tehát mint a vagyonos osztály egyik tagja, épp úgy börtönbe ke­rült, mint az egyszerű szegény bű­nösök. Csakhogy a pénz még a pokolban is pénz, a kis börtön­poklokat pedig valóságos menny­országgá varázsolja. A sikkasztó Connolly ur ezt nagyon jól tudta, nem is fukarkodott hát pénzt vin­ni jócskán a börtönbe. Most aztán egy másik rab, aki szintén tizenöt hónapot töltött ot­tan, leleplezte azt a kivételes bá­násmódot, melyben Connollyt ré­szesítik. Hivatalos affidavitban bi­zonyítja, hogy Connolly valóságos hercegi jóvilágot él, akinek a me­leg időjárás beálltával két nagy villamos legyezőt szereltek fel a cellájában. Külön fürdőszoba áll minden időben rendelkezésére, az étkezést pedig étlapról rendelheti tetszése szerint. A cipőjét minden nap egy néger rab tisztítja ki. Va­salt nadrág várja a reggeli sétájá­hoz a rab urat. Mert a törvény törvény és utolérte méltó bünte­tése Connollyt is. Ez ,nem az első eset, amikor kiderül, hogy a gaz­dag tolvajok úgyszólván üdülésre vonulnak vissza a börtönbe mig az egyszerű közönséges rabok minden betegséget összeszedve örök nyomorékon jönnek onnét ki. Az affidavitben emlitett vissza­élések mellé még hozzá van fűzve az a “törvényesített" graft mely­nek végrehajtói a börtönfe- ügyelők, akik naponta kétezer de l lár értékű bóditó szereket csem­pésznek be a szerencsétlen áldo­zatoknak. Tiszteld hát a törvényt, levett kalappal hajlongj előtte, nyugodtan tűrd a kapitalista tör­vénykezés mindenfajta intézkedé­sét, mely ellened irányul. Mert ot: ál az igazság istennője, aki be hunyt szemével is pontosan látja hogy a törvény mérlege egyfor mán billen, mindenki számára. Ne merj szólni hát ellene, mert me­gint a törvény ellen vétesz és az igazság ostora lecsap te reád! — Nem úgy, mint Mr. Connollyra, oh nemi Hanem csak úgy egy­NAPIREND: Szombat, augusztus 23-án, este 8 órai kezdettel Fleiner Hall 1638. N. Halsted St. 1. Gyülésvezető és jegyző vá­lasztása. 2. Legutóbbi országos Értekezlet jegyzőkönyvének felolvasása. 3. New York, Pittsburgh, Cle­veland kerületi értekezletek jegy­zőkönyvének felolvasása. 4. Kerületi tagok, delegátusok j elentései. 5. Chicago és kerületének meg­szervezése. szerűen, proliasan, becsapódik rád a börtönajtó s a törvény nevében bent vagy. Amikor százhárom fo­kos lázban fekszel a celládban, akkor a börtönorvos at törvény ne­vében megállapítja, hogy közön­séges szimuláns vagy. Nézz még egyszer Connollynak a börtönben kihizott pofázmányára és csak tiszteld tovább a kapitalista tör­vénykezést! Ipari erőd megszer­vezése nélkül egyebet úgy sem te­hetsz. A törvény tovább is ilyen törvény marad, mig nem követed a természet törvényét és felszaba­dítod magad a “törvényes” el­nyomatás alól. (f.) NAPIREND: vasárnap, augusztus 24-én dél­előtt 9 órai kezdettel Fleiner Hall 1638. N. Halsted St. 1. Szombat esti értekezlet jegy­zőkönyvének felolvasása. 2. A Bérmunkás Lapbizottság je­lentése. 3. A Bérmunkás lapkezelőinek és olvasóinak jelentése. 4. A Bérmunkás jövője. 5. Az Egyetemes Mozgalom helyzete. 6. Az Egyetemes Védelem szükségessége. 7. Uj ügyek. Inditványok. 8. Az országos értekezlet dele­gátusainak tudomásul vétele. MUNKÁSTÁRSAK! Amint láthatják, a napirendek minden egyes pontja mozgalmunk és lapunk életébe vágó kérdések s azokat a Chicago és kerületében lakó munkástársak vannak hivatva bírálat alá venni s az abból eredő indítványokat az országos értekezlet elé terjeszteni, ahol az Egyesült Államok különböző részeiből jelennek meg munkástársaink, akik indítványainkat, melyek országos méretűek tárgyalás alá veszik s megvitatják azokat. Remélj,".k, 1 ogy minden egyes .iérmunkás előfizető, akik egy­szersmind hivei az IWW-nak, hogy ezen az értekezleten részt is vesz­nek, hogy közösen alapozhassuk meg mogalmunk és lapunk jövőjét. 1 isztelettel a Chicagói E 'vesült :söpörtök meg-..zásából Fábián Zsigmond, Köhler Sándor, Horváth Béla, Varjú Henry, Zára János. Bővebb információért forduljanak Alex Kohler 1742 N. Long Ave, Chicago, 111. FELHÍVÁS! az I. W. W. Chicago és a kerületében lakó hiveihez és a Bérmunkás előfizetőihez Ezúttal is tudatjuk önöket, hogyha chicagói kerületi értekezlet 1930 augusztus 23-án szombaton este 8 órai kezdettel és augusztus f 24-én vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel lesz megtartva A FLEINER HALL NAGYTERMÉBEN 1638 N. Halsted St. Ennélfogva telkérjük Chicago, East Chicago, Burnside, Pullman, Harvey, Gary, Hammond, South Bend, Joliet, Aurora, ilgin Kenosha Racine és Milwaukee-ban lakó munkástár­sainkat az IWW híveit, a Bérmunkás előfizetőit, hogy a kerületi érte­kezleten való részvételre készülődjenek annál inkább, mivel a chica­gói munkástársak a vidékről jövő munkástársak szombat éjjelre való elhelyezéséről gondoskodnak. Az értekezleten minden munkástárs, aki az IWW hive s a Bér­munkás előfizetője, jogos a tárgyalásokban, vitákban való részvételre és az ügyek feletti szavazásban teljes joggal vehetnek részt. Az alant közölt napirendek pontjainak rendkívüli fontossága megkívánja, hogy minden osztálytudatos munkástárs és Bérmunkás előfizető az értekez­leten a fent nevezett városokból miinél tömegesebben részt vegyenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom