Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-08-14 / 599. szám
Augusztus 1 4. BÉRMUNKÁS 7ik oldal. DÓZSA NÉPE Irta: MANKÓ JÓZSEF. Az uj lakó Irta: FARKAS ANTAL. Az öreg Kajtárné asszony uj lakót kapott és nem örült neki. Pedig Kaj tárná asszonynak az volt a lakó, ami halnak a viz: a lakókból élt. Tiz-tizenkét családot összepréselt a faluvégi házban, ahonnan az emberek naponta betörekedtek Pestre dolgozni, az asszonyok igen csak otthon szomorkodtak, a gyerekekkel bajlódtak, főztek, ha volt mit és pletykáztak. Ebből sohasem láttak szükséget. Aztán úgy volt, hogy az emberek egyike-másika is otthon maradt: kimaradt a munkából. És ez az öreg Kaj tárnának fájt a legjobban, mert a munkanélküliség első sorban is a házbérből harapott le egy darabot: a lakók nem fizettek, adósságot adósságra halmoztak és csak Ígérgetésekkel traktálták az öreg asszonyt, aki nem győzte a birók nyakára való járkálást, siránkozást,hogy dobálják ki a tekintetes urak a lakóit, mert azok őt tönkre teszik, meglopják, kiverik a tulajdon házából őt, a szerencsétlen öreg asszonyt, aki egész életén keresztül az urával éjjel-nappal dolgozott, hogy ösz- sze tudja kaparni azt a kis van-t, amit most ezek a nem fizető lakók bitangolnak. Úgy volt, hogy Molnár Jáno- sékat már nemsokára kidobálhatja Kajtárné asszony, mert Molnár János félév óta nem keres, alig fizet valamit a házbérbe, sőt még kölcsönt is kért az öreg asz- szonytól azzal a furfangos cigánykodással: — Csak adjon, Kajtárné asszonyom, én duplán visszaadom, ha lesz. Ha nem lesz, akkor majd lelakom, hogy kegyelmed se károsodjék. Az öreg asszony adott, mert szentül hitte, hogy Molnár János munkához jut és majd akkor busás kamatokkal fizet. Csalódtak: Molnár János nem kapott mun- ] kát. Egyebet kapott: néhány hó- j napi büntetést azért, mert itt meg ott elkeseredésében eljárt a szája. Molnár Jánosné sírva könyör- gött a templomból hazatérő háziasszonynak, aki levendulákkal és szent képekei teli imakönyvét a zsebkendőjével együtt szorongatta görcsösen a kebléhez. — mert abban volt az a pénz is, amit a dolgozó lakóktól összeharácsolt. — Elég volt jó asszony, az ingyenlakásból. Menjenek a házamból arra, amerre látnak. Még az adósságot is elengedem, csak költözzenek ki. Az állapotos asszony, akinek egy csomó gyermek leste a keze- járását, hogy osztogatja-e már a kenyérkét megsemmisülten tá- molygott ki az öreg Kajtárné Szűz Máriákkal teletömött szobájából. Az asszony még utánna szólt: Perzselő fénnyel tűz Sugara a napnak. Alföldi rónánkon Aratnak, aratnak. Barnára sült, szelíd Nézésű parasztnak Fölcsillan a szeme, Hogy nő a sok asztag. Körülnéz, — titokban Megmozdul a vágya: Hej, a magyar földnek Sehol nincsen párjai És elgondolkozik Egyszerű eszével: Jó volna beszélni Az urak fejével. \ El kellene menni Megmondani szépen: Méltóságos gróf ur, Nem jól van az még sem A gróf urnák annyi Holdja van egy tagba" Föl se tudja fogni A pór gondolatja. — Csak menjenek. Ha kell, még a fuvart is megfizetem. Nem akar tán itt lebetegedni, itt az én nyakamon? Akart, vagy nem akart, az már mellékes: az a fő, hogy Molnár Jánosné lebetegedett, mielőtt ki- 'akoltatták volna és Kajtárné asszony lakói megszaporodtak, valamelyik reggelre egy csene- vész proletárral, akinek a világrajövetele nem sok jót jelentett Mi izzadunk rajta, Aratjuk, kapáljuk; Kánikula hevét Mégis csak mi álljuk, Mi verejtékezünk Vizen és kenyéren: Mi állunk ki, ha kell, Védeni keményen. Talán volna jussunk Nekünk is belőle? . . . . Miért nincs a parasztnak Földje, legelője? Jó volna felmérni, Elosztani jobban, Mert a Dózsa népe Sokat tűr, de robban. — És egy kósza szellő Fölkapja a vágyat; Viszi, hordja széjjel A tüzes szikrákat. Kigyul a sok bánat, A sok magyar lélek: Régi igazságok Érnek, egyre érnek . .. Kajtárné számára. Sőt ez az uj lakó határozottan azért jött erre a világra, hogy a szegény özvegyet nyúzza, hogy megakadályozza a kilakoltatást, az üressé váló lakásnak a kiadását. Kajtárnét csaknem beteggé tette a Molnár Jánosné családjának a megszaporodása. Amikor meghallotta a gyermeksirást, becsuk az ablakát, ráfordította a konyhaEJLVINYILATKOZ AT. A munkás osztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály, szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade union) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dogozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegitik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szak- szervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogv a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkás osztály érdekeit megóvni csakis olyképp felérntett szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás ran annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért”, ezt a forradalmi jelszót .Írjuk a zászlónkra: “Le a bérrendszerrel !” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor is, amikor a bérrendszer már elpusztult Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét épitjük a régi társadalom keretein belül. ajtót, mert úgy érezte, hogy ez a gyermek halálos ellensége, aki csak azért jött a világra, hogy az ő életét megkeserítse. Ez az apróság megnő, hancurozik, Jegényke- dik, ember lesz és neki akkor már régen porladozni kell a temetőben. Mi lesz a házával, amit nem vihet el a másvilágra, ami itt marad és ami tán prédája lesz az apró Molnár Jánosoknak? Éjszakánként ezzel a kis gyermekkel álmodott. Nappalonként elmenekült a sírása elől a templom csöndjébe, ahol buzgón imádkozott. Amikor hazajött a levendulás imakönyvvel, gyűlölködő pillantásokat vetett a Molnár Jánosék lakása ajtaja felé, ott laknak az ő ellenségei. Az apró Molnár gyerek sírása gyakoribb, rekedtebb lett. Mi ez? A Kajtárné asszonyom halálos ellensége gyöngülne? Úgy van, — gyöngül. A kis Molnár-csemetének nem Ízlett ez az élet, amiben nem sok gyönyörűség jutott osztályrészül még kedves szüleinek, szomorú testvérkéinek sem. A kis Molnár-gyerekbe beállott a frász, kínozta, csavargatta, sivalkod- tatta. Ez a sivalkodás nem sértette Kajtárné asszonyom fülét: tudta hogy ez mit jelent, hogy a kis Molnár elmegy az égbe angyalnak és ő megszabadul az uj lakótól, a halálos ellenségtől. Amikor a hitelben kikönyör- gött koporsóban feküdt a kis halott, a háziasszony egy marék virággal ajándékozta meg. Meg- békülés volt ez a halálos ellenséggel és ezt a békét, ezt a virágot az apró Molnár csak az élete árán tudta megvásárolni Kajtárné asszonyomtól. •---------o--------M eghivó A Világ Ipari Munkásai Szervezet Chicagói' South-sidei magyar csopo-t;- 1930 szeptember 7-én vasárnap délután 2 órai kezdőid a Magyar Otthonban 817 E. 92- ik Street NAGY SZÜRETI MULATSÁGOT rendez, melyre a Bérmunkás olvasóit tisztelettel lelettel meghívja a rendezőség. Lesz szőlőlopás és sok mindenféle szórakozás. Felkérjük a Bérmunkás olvasóit, hogy pártolják ezt a mulatságot, melynek tiszta jövedelme a Bérmunkás javára lesz fordítva. A zenét Kovács József közismert Orchestrája szolgáltatja. Finom ételekről és hűsítő italokról gondoskodva van. Belépő dij 50 cent.---------o---------Referendum szavazás A General Recruiting Union (G. R. U.) szervező bizottsága augusztus elsején rendkívüli referendumot bocsájtott ki. A szavazást úgy kell megejteni, hogy a szavazó lapok legkésőbb szept. 15-éré bent legyenek a központi irodában 555 W. Lake St. Chicago, 111.