Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-08-14 / 599. szám

Augusztus I 4. bérmunkás 5-ik oldal. Nemzetközi kapcsolataink megteremtéséről Irta: WAGNER JÓZSEF. Kormánynak a búza árán való csőszködése nem egyébb, mint „búnk“ Folytatás a múlt hétről A vértől duzzadó ár sepert min­denütt. A társadalmi forradalom egy periódusa volt ez, melyet a politikusok, politikai forradalom­má csapoltak le; a munkások megnyitották véredényeiket, de ők még akkor is veszítettek vol­na, ha a bolsevikiek győznek, — mert az eredmény nem lett volna más, mint az állami tisztviselők, a személyek kicserélése. A balszárny. Az uj “boldogítók” között sem volt meg az egyetértés. Amint megalakult a bolseviki párt, min­denütt nyomon követte a civódás, veszekedés és szakadás, bizalmat­lanság; az egymásra való kétely napirenddé vált; Németország se volt kivétel, sőt! E helyen nem célunk a bolseviki mozgalmak kü­lönböző árnyalataival foglakoz­ni, inkább csak az AAU szövet­ségeseivel, a Németországi Kom­munista Munkáspárttal. Minden őszinte forradalmár tisztán láthatta már a kezdetben, hogy az észnélküli rohanás és ál­láspontnélküliség, melyre a fize­tett moszkoviták helyezkedtek, fiaskóval fog végződni. Mindjárt a pártalakitás idejében kialakult a balszárny. Ez a csoport nyíltan szembe helyezkedett a Lenini ál­lásponttal, mely elhanyagoltatta a forradalom megvívásához szük­séges megfelelő szervek kiépíté­sét. Nyiltan elitélte azt az állás­pontot, mely szerint Oroszorszá­got követelték majmolni és azt állították, hogy a nyugat prole- táriátusa az ipari államokban olyan helyzettel néz szembe, — mely elüt az Oroszországitól. Elitélték a bolsevikok azon ál­lásfoglalását is, mely semmi egye­bet nem kívánt a szocialista párt­toktól, mint a proletár diktatúra elfogadását és ezáltal felvehető­nek nyilvánították őket. Azt állí­tották, hogy a fékerek által do­minált párt bármilyen gyülekezet előtt, a felcsigázott és lelkesítő hangulat közepette egy nyílt gyű­lésen, hogy az árral úszhasson és magát fenntarthassa, elfogad bár­mit is, de a gyűlés után tovább folytatja a burzsoá reformokat követelő működését, hogy segítse meghosszabbítani a kapitalizmus életét. Ez az ellenzék örökké azért zúgolódott, hogy olyan kommu­nista pártot kell teremteni, mely nem vesz fel soraiba senki mást, csakis kipróbált tiszta jellemű és képzett kommunistákat. Hogy a jelöltek csak a legszigorúbb el­méleti és erkölcsi vizsga mellett legyenek felvehetők. Egy ilyen párt természetesen kicsi kellene legyen összetételeiben, de kétsé­get kizárva 100 százalékos kom­munista párt lenne. Eltekintve attól, hogy milyen tudósokból is állana az ilyen párttagság, elismerték, hogy ilyen szigorúan összeválogatott cso­porttal a forradalmat megvivni nem lehet. Valahogyan csak meg­feleltek volna generálisoknak, de akkor is csak szükségét érezték az egyszerű proliknak, kiket — mint közkatonákat beledirigálni kell a forradalomba, hogy a tény­leges forradalmat megvivják . . . észnélkül persze, mert helyettük a generálisokra várt volna a gon- dolodás feladata. Mühelyszervezetek, A. A. U. Midőn a németországi forrada­lom kitört és a bolsevikiek meg­jelentek a láthatáron, valameny- nyien rávetették magukat a szak- szervezetekre, azoknak elpusztí­tását hirdették, miután bebizonyo­sodott róluk, hogy nem mások, mint a kapitalizmusnak védbás- tyái. De mihelyst megrezzent a drót és összeköttetést kaptak a moszkvai pénztári központtal, a moszkoviták rögtön frontot vál­toztattak és a “meg kell menteni a szakszervezeteket" doktrínát kezdették hirdetni. Az oppozició nem vetette ma­gát alá az uszításnak. Ajánlották hogy folytatnia kell a megkezdett munkát, a szakszervezetek lerom­bolását és helyettük olyan szerve­zetek építését, melyek szakmák helyett műhelyekre épülnek. Az ipari elmélet nem esett bele kal­kulációjukban. Miért? Nem azért, mintha nem lettek volna tisztában hogy mit jelent az ipari szervez­kedés, hanem egészen más okból. Ha a munkások iparilag szer­vezkednek azon az alapon, mint azt az 1WW hirdeti, saját szerve­zetük szervezett erejük felett min­den időben önmaguk rendelkez­nek. Cselekvéseikben, önmaguk­nak szabnak irányt, kisebb-na- gyobb mindennapi harcaikat, úgy irányítják, hogy általános harccá alakuljon át, az egész kapitalista rendszer ellen s mikor már sike­rült a kapitalista rendszert meg- dönteni, a munkások ipari szerve­zeteik révén tovább folytatják a termelést, hozzálátnak a szükség­letek gyártásához és folytatják ott, ahol a kapitalista termelési mód, a magántulajdon rendszer idején abbahagyták. De egy ilyen terv nem biztosit semminemű funkciót a politikai csepürágáshoz. Lehetnek a politi­kusok orthodox moszkoviták, tisz­ta vörösek, vagy tuli-pirosak. Elkeseredett harc tört ki az oppo- zicióba átment csoport követelé­sei miatt. Lenin egy füzetet irt ellenük, melynek cime volt: “A Balszárnyi Kommunizmus gyer­mekbetegsége”. — Ezen füzetre mesteri választ írtak vissza egy Ezt állítja Alexander Legge, a Farm Board elnöke, aki megér­kezett Washingtonba az ország búzatermő vidékein végzett kőrútjá­ból, ahol egyengette a búzatermést leredukálni célzó elméletet. A Farm Board ugyanis igy véli eltüntetni a búza "felesleget", ami Da- mokles kardként lebeg a búzatermő farmer feje felett. Azt is mondja ez a Mr. Legge, "hogy a Board nagyon téves megértésre helyezkedett a világ buzapótlékának megbirálásában. A búzatermelőket arra biztatták, hogy tartsák vissza termésüket, amig a kereslet és kínálat kiegyen­lítődik, amikor tisztességes árakon lesznek képesek túladni termésü­kön. Az árak állandósítása érde­kében milliókat költött el az adó­fizetők pénzéből azáltal, hogy összevásárolt temérdek fölösleg búzát, hívén, hogy megmenti a piacot a buzaözöntől. Ma már vi­lágos, hogy ez a terv elbukott. A búza árakat megmenteni nem le­hetett. A külföld búza feleslegé­nek nagy mennyiségben való be­hozatala megakadályozta a csősz- ködés sikerét, a búzatermelők kétségbeesésére az árak leestek, nem lehetett megmenteni.". És to­vább azt mondja Mr. Legge, hogy már a búzaföldek megnyir­bálása, ami talán egy évvel ez­előtt segített volna, sem használ. Mert ha az Egyesült Államokban kevesebb búzát vetnek, több ter­melésre fogja ösztönözni a külföl­det. Ma már Amerika termése nem képez oly nagy részt a világ búza termelésében, hogy ár meg­határozó kiváltságot élvezhessen. Ahogy a munkásokon nem se- git a Mr. Hoover által egybehí­vott ipari konferencia, épp úgy nem segít a farmerokon a Farm Board. A kis farmert morzsolja a fejlődés tovagördülő fogaskereke. Elszakítja irgalmatlanul darabka földjétől s mint nincstelent sodor­ja a proletárok soraiba. Minden megmentésükre irányuló törek­vés reakciós, ellenforradalmi, — mert a fejlődést útjában próbálja akadályozni és illúzió keltéssel öli meg a proletarizálódott kis far­mer forradalmiságát. A jelen rossz gazdasági viszo­nyok okait nem a termelésben kell keresni. A józan ész nem fo­gadhat el oly őrült állítást, hogy azért nincs az embereknek kenye­re, mert sok búzát termelt az em­beriség. Vagy azért kell megbíz­hatatlan ócska autót hajtani száz­másik füzetben: '‘Nyílt levél Le­nin elvtárshoz” címen. Az ered­mény az lett, hogy egyházi átok­kal sújtották őket és kitiltották Moszkva Szent Templomából. — Felvették a Kommunista Munkás­párt és Németországi Általános Munkásszervezet nevet, de még sem adták be a kulcsot. A jövő héten megjelenő cik­künkben ezen mozgalomnak tör­ténetével fognak foglalkozni. ezreknek, és millióknak, még azt sem, s mert túlsók autót terme­lünk. Társadalmi életünkben az egyedüli rendszeresség, amit a termelés szinterén találunk. Ezen a téren a munka igazságos elosz­tásával a társadalom minden igé­nyét ki lehetne elégíteni, nem vol­na túltermelés és nem volna nél­külözés, nem maradna más hátra, mint megszüntetni a javak szét­osztásának ezt az anarkÍ8ztikus formáját, melynek egyedüli kö­vetkezménye a fent leirt őrült helyzet, hogy az emberek azért éheznek és nélkülöznek, mert so­kat termeltek. Fel kell adni a munkásnak azt az ősi vallást, hogy vezérekre van szükség. Ha egy munks ember ké­pes igazgatni kis társadalmát, — családját, — a munkásoknak ösz- szetett ereje és képessége tudni fogja igazgatni a társadalom nagy összességét is. Egy munkás em­bernek sokkal nagyobb probléma évi négy, öt hónapi szegényes ke­reseti jövedelem mellett eltartani négy-öt tagú családját, mint a mi vezér urainknak igazgatni az egész társadalmat. A munkás osztálynak önbiza­lomra van szüksége az ipari moz­galom egyik legfontosabb feltéte­lére, ennek munkálása legyen minden ipari forradalmár legfőbb kötelessége. H. •---------o---------­New yorki piknik Az IWW összes helyi csoport­jainak rendezésében a csoportok és a lapok javára 1930 augusz­tus 3 1 -én reggel 1 0 órai kezdettel NAGY FJIKNIKET rendeznek. A rendezés szakszerű munkáját mint már egy más alka­lommal az olasz IWW-isták vál­lalták magukra. Lesz kötélhúzás, zsákbafutás, versenyek, társasjátékok. A zenét az olasz IWW-isták közkedvelt zenekara szolgálja, — mely számos IWW forradalmi dallal fogja szórakoztatni a kö­zönséget. A nyári mulatságot a szép fek­vésű ZEDLERS GROVEBAN tartjuk ez alkalommal is. Belépő jegy, beleszámítva a busón való utazást is, 50 cent. Útirány: Lexington Ave sub­way veendő 241 St. White Plains felirattal. Ott leszállva, bus várja a vendégeket. Csatlakozz az IWW.-hoz;

Next

/
Oldalképek
Tartalom