Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-12-11 / 615. szám
December 1 1. BÉRMUNKÁS 3-ik oldal. A new yorki mulatságról Nov. 29-én tartotta az IWW csoportja és a Modern Színkör műsoros és táncestélyét, melyet minden tekintetben sikeresnek mondhatunk. Különösen az erkölcsi siker volt minden reményen felüli, melyet az elsőrendű müsorszámok olyanná emeltek, hogy bátran állíthatjuk oda példaképpen a proletárkulturát hirdető munkáscsoportok elé. Az estét Fishbein munkástárs rövid beszédben nyitotta meg és konferálta le. Rámutatott a munkanélküliség okaira és érthetően megmagyarázta, hogy hiába a kapitalista osztály és más jótékonysági segélyakciók, a munka- nélküliséget csakis az ipari szervezkedéssel szüntethetjük meg. Nagy József szavalta forradalmi tűzzel Kiss József “Tüzek" című költeményét a jelenlevők nagy tetszésnyilvánítása mellett. Mint rendkívüli szám kerültek műsorra Polláck József és Sándor és Regholc Ferenc tornamutatványai, melyek megfelelők lettek volna a legnagyobb vaudeville színpadon is. Szűnni nem akaró tapsjutalmat kaptak. Szintén mint rendkívüli szám kerültek műsorra Fisher Elza és Fisher Edith ének és zongoraszámaik, akik szintén olyan meglepő sikert arattak, hogy négyszer kellett ujrázniok a számokat. Fisher Elzának finoman iskolázott hangjával köny- nyü elbűvölni a közönséget, akik nem maradtak adósak a elismerés sei. Utánna Nyárai Károly az ismert szinmüvész énekelt néhány dalt, eddigi kiváló művészetét még egy sikerrel gazdagította. Majd Basky Cornélia a Dam- rosch- zenekonzervatorium növendéke állt a szinpadra, hegedűjét mesteri művészettel szólaltatta meg. Játékán meglátszik a kiváló tehetség és hogy már elérte a zeneművészetben azt a magasabb célt ,mely felé annyi sokan hiába törekszenek . A műsoron volt még az előttünk már közismert művésznőnk, akit estélyeinken annyi sokszor hallottunk már fülbemászó hangjával, de minél többször halljuk, annál többet akarjuk hallani, — Oswald Emődy Margit. Nála nélkül nem lett volna teljes a műsor, amit a közönség tapsvihara igazolt. Még műsoron volt egy egyfel- vonásos színdarab, melyet dacára annak, hogy csak rövid néhány próba után adtak elő a Modern Színkör műkedvelői, Nagy József rendezése mellett, mégis a legjobbat prcdukálták. Gajdos és Kovács munkástársak élénken feltalálták magukat nehéz szerep- jükben, de jól játszottak a többiek közül Nagy E. és Ferenczy munkástársak is. Meg kell említenünk, Hogy erre a mulatságra a new yorki munkás társnők adományoztak minden konyhai kelléket és Polláck munkástársnő mesteri vezetésével olyan ételeket készítettek, hogy majdnem mindenki duplás lett. Így hamar kiürült a konyha, myle által 50 dollár tisztán maradvány jutott a Bérmunkásnak. Anyagiak terén még sikerrel járt a virágárusitás, amit nagy szorga- lomal végeztek Weiss és ifj. Rosenbaum munkástársnők. A mulatság a késő hajnali órákban ért véget és mindenki azzal a tudattal távozott, hogy az ilyen estéken a jövőben is részt fognak venni.----------o--------TÁRSAS ESTÉLY VOLT NEWARKON. A Newark N. J. munkástársak a nagy munkanélküliség miatt nagyobb mulatságot nem rendezhettek a Bérmunkás javára, de azért mégis támogatni akarták a súlyos gazdasági válsággal küzdő lapunkat és- ezért Bassák munkástárs ajánlatára nov. 26-án Bassák munkástárs lakásán egy társas-- estélyt rendeztek, ahol megvitatták á mozgalmi ügyeket és 27 dől lár 15 centet adományoztak a Bérmunkás javára. Szórakozás közben- felszólaltak ifj. Nagy munkástárs is Hillsideről, aki felszólalásával bizonyította, hogy megértette az ipari unionizmust és | a jövőben velünk lesz az agitáció- ban. Külön neveket nem emli- i tünk, de ezután óhajtjuk kösröne- tünket nyilvánítani mindazoknak, j akik az estély sikeréhez hozzájá- ! rultak .---------o--------CSALÁDI ÜNNEP. Egy szépszámú vendégsereg | jött össze a Varga család meg- j hívására december hp 1 -én az j International Socialist Líceumban | a Varga család újszülött fiuk, Ká- | roly keresztelési ünnepélyére. A ; nagyszámú vendégsereg között ott láttuk a család legközelebbi rokonait, névSzerint Tomássy Já- nosnét, idősebbik leányával Mar- | gittal Cleveland, Ohioból és Wé- ber JJenőnét Moneston, Pa.-bók Továbbá az IWW tagjait, az | Összhang Dalkört, a Német Mun- 1 kás Dalkört teljes számban és sok más jó ismerőst. Nem ez az első eset Vargáék körében, hogy ilyen . családi ünnepélyen már volt részünk, amennyiben négy (4) évvel ezelőtt, ehhez hasonlóan vendégelte meg a Varga család rokonait, munkástársait, jóismerőseit, amikor a család első fia Béla hasonló ünnepélyek között ünnepeltette meg ittlétét. Ez a munkásünnepély öntudatos keretek közöt folyt le, amennyiben nem á vallási dogma volt az irányadó; hanem az igazságon alapuló szocializmus megdönthetetlen esz- méjé. Az újszülött Varga Károlyt angolul J. Sundey m.-társ, magyarul a Kucher m.-társ méltatta. Rámutatva az öntudatos munkások cselekedeteire, akik ilyen alkalomkor bizonyítják be meggyőződésüket, mikor a vallást teljesen mellőzve, igazi öntudatos formában intézik el családi teendőit. Az üdvözlő beszédek után az Összhang Dalkör fejezte ki szere- tetét: Fel, fel ti rabjai a földnek cimü nemzetközi forradalmi dallal, úgyszintén a Német Munkás Dalárda egy forradalmi munkás- 1 dallal. Ezekután a vendégek han-. JUNIOR COLUMN *- ** A. WHO WAS JOE HILLSTROM? Into a camp of the Construction at Bingham, Utah, there came a young Scandinavian fell, by the name of Joe Hillstrom. He had not been in this country very long but his class education had progressed very rapidly. He had begun his carreer here, as a polisher of brass cuspidors in the barroom of New York Not caring for that type of work he soon drifted west to California. He became member of the IWW and came to be called the Poet Laureate <of the Working Class because of the wonderful songs his singing heart and mind crea • ted. Joe Hill (as he was known) sang his songs of Labor, his manly songs of discontent, and the workers of the construction company listened. Joe Hill educated those workers as only one who has had a start as he had and was forced to struggle through, couldnt. Politics and Mormonism were forgotten for the time; the workers organized into the IWW. Then came a strike for higher wages and it was a success. Joe Hill rejoiced and sang more songs. The Utah Construction Co. bided' its time and carried their tale of woe to^ the politicians. Came the fall of 1914, and the papers of Salt Lake City carried a story of the murder of a groceryman named Morrison. A few weeks went by and the newspaper carried another story; this time it was about the arrest of an IWW agitator, whom the police were positive was the murderer of Morrison. That agitator, was Joe Hill. Mormon justice ’ is quick and sure. Joe Hill Was tried, after the fashion of a kangaroo court. He was convicted and senntenced to death. His case was appealed to the higher politicians of Utah and the appeal was lost. Among the prominent individuals who protested against the death sentence for Joe Hill were President Wilson of the U. S. A. and the Sve- dish Consul of America. Joe Hill went on creating and singing Az EGYETEMES VÉDELEM new yorki 8-as számú csoportja ! december 13-án Táncmulatságot rendez a Clairmont Casinoban 62 E. 106 St. alatt az oszt^ijynarc áldozatainak felsegélyezést«»és Koleszár-Mahler védelmei Kérünk mindenkit, hogy minél számosabban jelenjenek meg. Jegy ára 50 cent. Elővételben jegyek kaphatók az IWW halijaiban, New Yorkon. gulata mindinkább növekedett és a közismert Rákóczy Lajos cigány bandája me!1 tt teljesen kielégítést nyert. songs until November 19, 1915. Then he was led into the prison yard at Salt Lake, stood against a wall and faced a firing squad. He did not flinch, nor would he have eyes bandaged. He left a brief message, Don t mourn me, organize for his fellow workers in industry and then calmly gave the order himself for his own execution. His body was sent to Chicago where it was cremated and the ashes distributed over the wild flowers as had been his wish. Joe Hill was dead, his body had been removed from the sacred Mormon territory. — Truly, Mormonism and the Utah Construction Co., had reclaimed the debt which they felt organized labor owed them at the price of the demand that had been granted in the strike which Joe Hill had organized. Politics and Mormonism had come into it’s own again and anything that savored' of self confidence among the workers, in the way of an organized militant group, was autt»- matically banished from mina and thought. Isnt it much nicer to look back at menn like Joe Hill and call them heroes, than menn who never did anything good for the workers? The capitalist can have all their heroes, soldiers, politians and robbers, we have our Joe Hill, Frank Little and hundreds of other workers who died to help make the world a bettjwr 'place to live in. (The Young Recruit* Helen Lockner. COMMENT There are hundreds of readers of “Bérmunkás" who have sons and daughters who probably read the Junior Column, therefor« this article is timely because it acquaints them with part of the history of Joe Hill. He fought for the working class, therefore he was an enemy of the capitalist* and they murdered him. This only shows that the workers should organize into strong industrial nnions so that the employers will not dare to frame up and murder fighters of our class. We have received your last article fellow worker but you ' should have added your personal comment. Whenever anything is I taken from a book this is hequi- red. We want originality. You can do it, you have done it before. So get the thinking cap in motion, junior wob, and let’s hear from yoou soon. News is not coming in fast enough. — There should be a general hustle all along the line. Card No. 147 7 you have stated in a letter to the Jr. Ed. that you J would send in a report as to the outcoome of meetings in Cleveland. So far they have not come. What’s wron^? Jr. Ed.
