Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-12-04 / 614. szám
2-ik aldal. bérmunka, December 4. Fej: Én nyerek. írás: ti veszittetek CHICAGÓI HÍREK Fordította: ZÁRA JÁNOS. A kapitalista osztály nagyszerű garnet játszik. Amikor a viszo nyok kedvezőek, azt mondják: most dolgoztatunk, Hogy profitot préseljünk ki belőletek; mikor pedig a viszonyok rosszak, akkor ajánlják, hogy szorítsátok meg a nadrágszijat, csemetéitek hadd éhezzenek, házaitokat és bútoraitokat pedig adjátok vissza nekünk hitelezőitek utján. “Fej: mi nyerünk; Írás: ti veszittetek.” Tudatlan-e vagy ravasz? A Chicagói Daily News november 10-iki számában egy cikk jelent meg Paul H. Douglas, a Chicagói Egyetem Gazdászati tanárának tollából, mely cikkben a professzor ur alaposan lekicsinvli azokat, akik szerinte annyira tévesen gondolkodnak a munkanélkülisé- okait illetőleg, hogy azt a gépfejlődésnek tulajdonítják. A gamet kétféleképpen lehet játszani. E soroknak a célja: kimutatni, megvilágítani, hogy hogyan és mit kell tenni a munkásságnak a munkanélküliség prooblémájának megoldására és egyben megszüntetni osztályunk kizsákmányolását. E sorok megvilágítják, hogy mit két 1 tenni a munkásosztálynak hogy a játék szabályait megfordítsa és mi mondhassuk: “Fej: mi nyerünk; Írás: ti veszittetek". Gondolkozott-e már azon, hogyha Ön egy dollárt elkölt, akkor azt mondja: "isten áldjon”, m'/g ha a kapitalista elkölt egy zöld- hátut, ő azt mondja, hogy a "viszontlátásra”? Önnek el kell menni dolgozni, hogy egy másik dollárhoz juthasson: a kapitalista pedig elmehet aludni, vagy Floridába, vagy bárhová és a zöld hátú szépen megsárgulva és megtízszereződve jön vissza hozzá mint a postagalamb. Ez azért van igy, mert ön termelő, azt nem kapja meg. A kapitalista osztály bírja tulajdonul a termelő eszközöket, me- j lyekkel önnek dolgozni kell, hogy a megélhetést megteremtse; meg- j engedik annak használatát, de csak oly feltétellel, hogy amit termel, { •— legyen az cipő, hajó vagy pecsétviaszk — az az ő tulajdonuk. Önnek csak annyit enged át a termelt javakból, amennyi a puszta létezéshez szükséges és ön megelégedett, ha alkalma van e puszta létezését megteremteni. Ez az ő nyereségüknek a titka. Ez a titok azért válik be a részükre, mert ők szervezkedve vannak arra, hogy önt megrabolják, ön pedig nincs szervezve rablás megakadályozására. így van ez, amióta osztályok léteznek, hogy egy maroknyi jól szervezett parazita uralja és rabolja a nagyszervezetlen tömeget. Ebben rejlik a titka az ön veszteségének; ebben találjuk a munkanélküliség problémáját és ez adja meg a kulcsot ezen problémák megoldásához. Ezek felett kell'gondolkoznunk — a jövő gon- dolozásra késztet, mert a munkanélküliség problémája ma már nem múló tünemény, mint az a múltban volt ,A jelen munkanélküliség felhalmozott munkanélküliség. Olyan mint a hólabda; mennél tovább gurul, annál nagyobb lesz. Munkanélküliség mindig volt, amióta kapitalizmus létezik. — Azonban a múltban ilyenformán volt: többet termeltünk ä ' szükségleti cikkekből, mint amennyit meg tudtunk vásárolni, megtöltöttük a raktárakat, a bósznak nem kellett, eladni pedig nem tudta és igy megállította a termelést. Minket elbocsájtott és mi pedig megszorítottuk a nadrágszijat, választokunk uj elnököt, elköptünk a bal- vállunk felett és ekkora a felhalmozót áru egy része elrothadt, a másik része elhasználódott és a kirekesztettek ismét munkához jutották. Ez a régimódi munkanélküliség elég rossz volt, azonban bizonyos idő elteltével megjavult, mig a jelenlegi munkanélküliség megszakítás nélkül állandóan fokozódik. Azon tény, hogy többet termelünk, mint amennyit megtudunk vásárolni, a jelenben is fennáll és ez késztet bennünket a munkavadászatra. Azonban ehhez még más tényezők is kapcsolódtak, melyek a munkanélküliséget uj színben tüntetik fel. A múltban a munkások tétlenek és éhesek voltak, a hátuk megett a 'gyárkémény nem füstölt és az ipar kerekei mozdulatlanul álltak. Ma azonban más képet látunk. A munkások tétlenek ét éhesek, azonban a gyár kéményekből dűl a füst és az ipar kerekei mozgásban vannak. A kép változott, mert az állandósított munkanélküliséget előidéző tények kapcsolódtak hozzá. Ezek: (a) az elmaradt országnak iparizálódása és (b) termelés meggyorsulása az aul< nratikus gépek nvorr.f.n ,ts>. __ v;a) A modern ipar behálózta a világok . A világháború idején nagy kelete volt mindenféle árunak, kivéve a radikális munkás lapokat. Az Egyesült Államok munkásai gyártották a gépeket és küldték más országokba. Jó és hűséges rabszolgák voltunk és az önmagunkról való megfeledkezés eredményeként a világháború négyésféléve alatt munkáltatóink 22,974.000.000 dollár értékű árut exportáltak, ugyanakkor az import a fenti összegnek a felét sem érte el. Az eredmény az, hogy az itteni tőke elhelyezkedett más iparilag fejletlen országokban; az általunk termelt gép, acél és cementből hatalmas iparok keletkeztek ott és most ott gyártják azon árukat, melyeket régebben mi gyártottunk. Ennek eredményeként mind nehezebbé válik az amerikai munkásnak munkát találni. Ez a folyamat még a jelenben is tart. A Fordson traktorokat Írországban gyártják; a cigarettát Chinában; a gyufa dobozokon Russia, Sweden, Litvia védjegyek vannak; a Jancsi bicskán "‘Made in Japan" olvasható; és ezen árukat majdnem kivétel nél- (Folytatása a jövö héten. ) Ha tekintetbe vesszük, hogy állásánál fogva a professzor / urnák ilyen és ehhez hasonló kérdésekben szakértőnek kellene lennie, nehezen tudjuk megállapítani, hogy egy professzor, aki ilyen kijelentést tesz, 1 tudatlan-e vagy inkább ravasz. Hogy kapitalista körökben e téren mégis szakértőnek tekintik professzor Douglast, az kitűnik abból is, hogy Pinchot, Pennsylvania állam kormányzója az általa létrehozott "Munkanélküli Bizottság" titkári állását ajánlotta fel neki. Cikkünk . folyamán meglátjuk majd, hogy milyen érvekkel tudja hát egy professzor az ilyen sületlenségeknek nevezhető kijelentéseit igazolni. Halljuk tehát a professzort. "Semmi bizonyiték nincs arra nézve, hoogy a munkamegtaka- ritó gépek beálitása okozta volna a munkanélküliek táborának a megnövekedését az utóbbi lefolyt évek alatt." Úgy látszik, hogy ez a nagy tudós túlságosan el volt foglalva a gazdasági heyzet tanulmányozásával az utóbbi években s e közben nem jutott ideje arra, hogy szétnézzen maga körül és megláthassa azt a mérhetetlen haladást, amely a technikai fejlődés terén ezen utóbbi években végbement. - ~ V Vagy talán professzor Douglas csak akkor fogja elismerni, hogy a munkanélküliséget tényleg a gép fejlődés okozza, ha majd egy szép napon munkaadói kiemelik kényelmes állásából s helyébe egy "Robot”-ot ültetnek majd, mert hiszen oyan ostobaságot, mint ő állít, még azzal is elmondathatnának a munkaadói, a kapitalisták. Marx Károly, a tudományos szocializmus tanítója azt mondotta, hogy ‘‘Az emberek gondolkodását és cselekvéseit anyagi körülményeik irányítják." Nem lehetetlen, hogy akad ugyan ez alól kivétel, de a túlnyomó esetben ezen megállapítás beigazolódott. Biztosra vehetjük, hogy ez áll professzor Douglas kijelentésére is. Éppen azért, inkább elhisszük azt, hogy e nagynevű egyén gyalázatosán ravasz és nem annyira tudatlan mint amilyennek kijelentése után gondolhatnónk. "Ha igaz lenne, hogy a gépfejlődés okozza a munkanélküliséget, akkor számíthatunk arra, hogy a jövőben a munkásság minden erejével igyekezni fog a gépek további alkalmazását megakadályozni," mondja továbbá a professzor. Semmi kétség az iránt, hogy ez meg fog történni. Sőt már ma is számos olyan munkással találkozhatunk, aki elkeseredésében már minden pillanatban hajlandó lenne egy hatalmas ütőeszközt fogni és minden gépet összezúzni. Az ilyen munkások azonban a géprendszer által okozta bajaik megoldását illetőleg épp úgy a sötétben botorkálnak, mint azok a professzorok, akik őszintén hiszik azt, hogy tényleg nem a gép fejlődés okozza a munkanélküliséget. Miután minden osztálytudatos munkás megvan győződve arról, hogy a kapitalizmus szolgálatában álló professzorok és a nép félrevezetése céljából fentartott úgynevezett nevelési intézmények a végtelenségig hazudni fognak az igazi okokat illetőleg, igy nincs semmi szándékunk a professzor urak vagy a rendszer más támogatóit e tekintetben meggyőzni. Ha elpusztul a rendszer, melynek emlőjén ezen tudósoknak nevezett prostituáltak élősköd- nek, akkor majd talán hitelt adhatunk szavaiknak, de előbb nemi Fontos azonban, hogy foglalkozzunk a félrevezetett osztálytudatlan munkásokkal, — amennyiben ezeknek sorsával saját sorsunk is össze van kötve. Az osztálytudatos munkások kötelessége. Nekünk osztálytudatos munkásoknak van egy rendkívül fontos kötelességünk s ez az öntudatlan munkásság felvilágositása. 1 Ki kell irtanunk ezen félrevezetett munkástársank agyából mindn téves gondolatot, nehogy a tudatlanság következtében a cselekvés pillanatában i a segítség reményében saját érdekük ellen cslekedjenek s önmaguknak okozzanak károkat. A gépek összetörése nem megoldás a munkásság helyzetének javítására. A kapitalista rendszer nem létezik az idők végtelensége óta s ennélfogva nem is fog az idők végtelenségéig fennállni. Sőt a jelen pillanatban minden jel arra vall, hogy mindén erőltetett foltozgatás dacára is e régi és erjedésnek indult rendszerből újat már nem lehet produkálni. E rendszer megérett a pusztulásra s helyébe egy újnak kell lépni! Ezen uj rendszert sem nem politikusok, sm nem professzorok fogják megteremteni. Ez a munka rendszere fog lenni, a munka érdekében. A munka ezen eljövendő módszerében szükségünk lesz a gépekre, hogy jóvá tegyék azon sok szenvedést és igazságtalanságot, melyet velünk szemben a tőkés osztály uralma alatt elkövettek. A gép ma átkot jelent rétink, de ne okozzuk mégse a gépet. Az a gép, amelyre ma az öntudatlan munkás ökölbe szorult kézzel gondol, (Folytatás az 5-ik oldalon.)
