Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-11-27 / 613. szám
4-ik oldal. BÉRMUNKÁS BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I V. W. Előfizetési árcík: Subscription Rates: Jl$T évre ............ $2.00 One Year............. $2.00 Ft évre .... .*. . . 1.00 Six Month.............. 1.00 Eg}’s szám ára .... 05 Single Copy..................05 Csőm. rendelésnél. . .03 Bundle Orders.............03 Make Money Order for Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS" P. O. Box 17,'Station Y. New York. N. Y. Szerkesztőség és Kiadóhivatal 347 E. 7’2nd St. New York, N. Y. Entered as second- class matter November 19,. 1927 at the Post Office at New York. N. Y. under the Act of March 3. 1879. Published Weekly by THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD SZÜKSÉGES, HOGY MINDENKI , KI SZIVÉN VISELI AZ IWW MOZGALMÁT ÉS A BÉRMUNKÁS MEGJELENÉSÉT, KELL, HOGY MUNKÁBA ÁLLJON. Azok a munkástársak, kik naptárt akarnak és ezideig még rendeléseiket nem adták le a Bérmunkás szerkesztőségébe, azt haladéktalanul tegyék meg. MÉG EGY HETE sem múlt el, máris megmozdultak az ipari forradalmárok, hogy lapjuknak a Bérmunkásnak támogatására siessenek. Nap-nap után kapjuk a leveleket, melyek vagy pénzt vagy naptár rendeléseket tartalmaznak és lelkes hangon megírt leveleik bizonyítják, hogy a részükre küldendő naptárt egy-két hét leforgása alatt el akarják adni. KÜLDJÉTEK MINDEN CENTET MIELŐBB A BÉRMUUNKÁS KÖZPONTJÁBA. A tizenkettedik órában Kénytelenek voltunk súlyos fájdalmunkban felkiáltani, hogy lapunk, a Bérmunkás megjelentetése bizonytalan. A súlyos gazdasági válsággal járó nagy munkanélküliség a Bérmunkás kiadásánál is nehézségeket támaszt. Az elmúlt héten már csakis úgy voltunk képesek lapunkat megjelentetni, hogy minden beérkezett centet haladéktalanul a nyomdának juttattuk és a fennmaradt számláink fizetésére igy halasztást kapTudjuk azt ,hogy a Bérmunkás olvasói tunk. nem rendelkeznek ezresekkel, hogy az ilyen súlyos helyzetünkben százasokat vagy ezreseket várhatnánk, mert mindnyájan bérrabszolgák vagyunk és ma mint akiket a kapitalizmus kidobott az . utcára, a legnagyobb nehézségekbe ütközik, hogy lapunk támogatására siethessünk oly mértékben, mint azt mindnyájan szeretnénk. ft Az elmúlt héten megjelent lapszámunkban talán enyhén .fejeztük .ki magunkat, nem is gondolták azt munkástarsak, . hogy azzal FÉLREVERTÜK A HARANGOT. Olyan ez, mint a TETEMREHIVÁS. Egyszer egy gyilkost kerestek és .elvonultattak mindenkit a ravatal előtt és az apa figyelte, ,^hogy kinek az arca változik meg, hogy elárulja magát . a . gyilkos. A BÉRMUNKÁS még nem halt meg, csupán a nagy munka- nélküliség folytán pontos hetenkénti megje- lentetése bizonytalan és MI A LAPBIZOTTSÁG MINT EGY APA ÁLLUNK őrködve mellette, hogy meglássuk, KI MIT TESZ A BÉRMUNKÁSÉRT. ...Az esedékes nyomdaszámláinkat csak úgy tudjuk kiegyenlíteni, hogy az ország minden részén lakó munkástársaink a BÉRMUNKÁS TÁMOGATÁSÁRA sietnek. — Minden nélkülözhető centre égetően . szükség van. Mindnyájunknak fokozottabb tevékenységet kell kifejteni, úgy a lejárt előfizetők behajtásánál, mint az uj előfizetők szerzésénél. Hogy munkástársaink ezen lapunkat kézhez kapják, minden valószínűség szerint már A BÉRMUNKÁS 1931-ES NAPTÁRA IS KEZÜKHÖZ ÉRKEZETT. Azonnal munkába kell állni minden egyes forradalmárnak, hogy naptárainkat mely úgy kiállttá ban, mint tartalomban még a tavalyit is fe- . lülmulja, hogy azokat eljuttassuk a bérrabszolgák asztalára. Szervezzék meg a naptár bizottságokat minden városban és az eladott . naptárak árát minden hét elején továbbítsák ,a Bérmunkás központjába. Ha igy a lap részére az előfizetések felhajtásán kívül a nap- . tár agitációt is sikerrel lebonyolítjuk minden magyarlakta helyen, . megvan a reményünk arra, hogy felgyülemlett adósságainkat ez év '•"•■»tévéi rendezni tudjuk. DE EHHEZ . . A Bérmunkás felhívására ezideig a következő segítség érkezett: M. Halász, New York........................... 5.— Joe Nagy, Bronx.................................. 5.— I. Pollák, New York ..........................! 5.— I. Pollák, munkástársnő, New York 3.— L. Fishbein, mtársnő, New York . . 5.— S. Török, mtársnő, New York............. 3.— J. Nagy mtársnő, Astoria, LL. 1............ 3.— Rosenbaum mtársnő ............................. 3.— Greenfeld mtársnő, New York............. 3.— Stefanko mtársnő New York .......... 3.— J. Engli, Thornwood, N. Y.................... 5.— J. Antal, Brooklyn.................................../ 2.— R. Deutsch, New York ........................ 1.— Az IWW philai tagjai................ 10.— IWW 440-es pittsburghi tagjai .... 5.— Az IWW clevelandi tagjai .....................12.— F. Kleckner, Pittsburgh ........................ 1.— L. Hegyi, Phila, ....................................... 1.— A. Hosszú, Chicago, 111................. 1.— Sírni a gyermek is tud Bármerre járunk agitálni, vagy indiffe- rens ismerőssel beszélgetünk, mind panaszkodik munkanélküliségről, nélkülözésről, sok esetben az éhezésről. Meghallgatjuk az iyen siránkozást abban a reményben, hogy ime ez az amber már érett arra, hogy tes- pedéséből, gyermekes tehetetlenségéből a cselekvés, a tanulás, a szervezkedés terére lépjen. Sok esetben csalódunk, mert ha megmagyarázzuk neki a kivezető utat, legtöbb esetben csak elhallgat, vagy hogy megértőnek látszék, rámondja, hogy úgy volna jó, de hát a munkások nem értik meg egymást. — Persze azt nem ismeri be, hogy éppen ő is azon munkásoknak egyike, akik nem értenek meg semmit, még a saját osztályhelyzetüket sem s legkevésbbé azokat a munkásokat, akik már nem simák, hanem öntudatos munkásokhoz méltóan cselekszenek, éjjel-nappal azon fáradoznak hogy az ilyen sir,ni tudó, de cselekedni nem akaró munkásokat megértésre, testvéries együttműködésre, ipari szervezkedésre' bírják. Természetes hajlamaiknál fogva szívsebben meghallgatnak egy ilyen siró munkást, mint egy forradalmárt, aki cselekvésre szólítja fel őket. Igaz, legtöbb esetben nem hízelgő az indifferens mivoltát védő beszéd, melyet egy öntudatos munkástól hall, mert minden esetben azt kell nekik mondani, — hogy ők az okai a nyomornak, a munkanélküliségnek, mert nem hallgattak ránk, mikor még lett volna kitartás és kedvező alkalom a munkaidőt csökkenteni, a munkabéreket javítani, szervezkedni arra, hogy egymást megtudjuk védeni, az iparokat a részünkre lefoglalni, termelni, dolgozni mindaddig, mig csak valamiben szükségünk van, nem pedig csak addig, mig profitot November 2 7. tudnak a munkánkon csinálni s mihelyst nem birnak dús hasznot csinálni, szélnek eresztenek bennünket, nem tekintve azt hogy nincs ruhánk s a betevő falatunk is bizonytalan. Az öntudatos munkás nem siránkozik, hanem cselekszik, tanul és tanít, mert az öntudatosság abból áll, hogy az ember felismeri osztályhelyzetét és tudatára ébred annak, hogy saját sorsát, gazdasági és szellemi életét nem bízza másokra, hanem tudatosan maga irányítja azt. A mostani megpróbáltatások idejében sokan láthatják, — hogy nincs barát, nincs jó szivü munkaadó, nincs gondoskodó városatya, vagy adakozó milliomos, akik a nyomorgó munkanélkülieken segítsenek. Milyen nagy tévedés volt másokra, munkaadókra, városatyákra, politikusokra bizni sorsunkat, akik éppen akkor hagyják cserben őket, amikor legnagyobb szükségük volna segélyre. A barbár korszaktól fogva minden rend- szereen keresztül napjainkig, láthatjuk a történelemből, hogy csak azok élvezték az élet javait, s azoknak a létezése volt biztonságban, akik szervezkedtek gazdasági érdekeik- megvédésére. A politikailag szervezett államokban is, ilyen gazdasági alakulatok voltak az elődjei, sok esetben az alapjai. . . . Nem kell messze menni, csak vegyük az Egyesült Államok történelmét és látni fogjuk, hogy Angliától való elszakadásának, valamint a rabszolgák felszabadításának, polgári háborúnak, gazdasági okai voltak, ennélfogva gazdasági érdekeik szerint oszlott két ellentétes csoportra az előzőleg egységes politikai álam. Az indifferens munkások nemtörődömsége méllett a helytelen szervezkedés a másik főoka a mai szomorú helyzetnek, mert a munkások a helyett, hogy gazdasági érdekeiknél fogva gazdaságilag szervezkedtek volna, a múlt; történelmiből mit sem okulva, politikai nézetek szerint a politikai állam le- fogalására szervezkedtek, melyet a kizsákmányoló osztály mindaddig a saját részére fog tudni felhasználni, amig a gazdasági hatalmat ki nem ragadja kezeiből a munkásság. Tehát nem elég az, ha a munkások cselekedni akarnak, hanem az is fontos, hogy a helyes irányban cselekedjenek és szervezkedjenek. Gyermekies gyámoltalanság, tehetetlenség és nemtörődömség nagy részben az oka a- mai nagy munkanélküliségnek és nyomornak. Mint legtöbb gyermek, úgy a munkásoknak a milliói is másokra bízzák sorsukat, nincs semmi önbizalmuk, még mindig abban a gyermeki hiszemben vannak, hogy csak sirni kell s majd mindent megkapnak, amire szükségük van. Pedig még az édesanya is haragszik az olyan nagyobb gyermekre, aki mindenért csak sir és nem akar magán segíteni. A siránkozó munkás még az ilyen gyermeknél is gyávább, lustább, sok esetben butább, nem akar a saját érdekeinek a védelmére kelni, várja mig a mama, vagy valaki más kikaparja a sült gesztenyét a részére. A kapitalista osztály és a munkásosztály között harc lesz mindaddig, mig a bérrendszert meg nem szüntetjük. Ezt pedig siránkozással és panaszkodással megoldani nem lehet. Erre csak egyetlen egy orvosság van. Ha mindnyájan szervezkedünk jogos gazdasági javaink megvédésére. Ezt pedig csakis gazdasági szervezkedéssel leszünk képesek kiharcolni magunknak. A munkanélküliség és a jelen gazdasági krízis megszüntetésére csak az IWW lesz képes. Ne sirjon a munkanélküli ember, hanem ébredjen tudatára, hogy egy kizsákmányoló rendszerben él, mely csak szenvedést s nélkülözést juttat osztályrészül a munkásosztálynak. A kapitalista osztáy megszervezkedett. Ti mire vártok? Jöjjetek az Ipari forradalmárokhoz, az IWW-ba. Vi.
