Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-11-13 / 611. szám

November 1 3. BÉRMUNKÁS y ik oldii­»•r»'»»' v AZ APÁM ARCA Esténként a munka fáradságát cipelte haza a mezőről a két szürke szeme úgy megbújt csontos szomorú arcán, bozontos barna szemöldöke alatt, mint tiszta tengerszemek szoktak rejtőzni hallgató erdők közepén, Urak zsellére volt az apám, s harminchárom esztendeig tért haza igy, minden este, kegyetlen robottól, felhős, törődött arccal, de nem lázadt, sohasem panaszkodott, — azt hitte, hogy ez a dolgok rendje, ha a zsellér elpusztul az uráért. így pusztult el csendben, egy tiszta júniusi estén, abrakolás után és csak két megbúvó szeme szomorúságát hagyta rám örökségül, mit féltett kincsként hordok most magamban és lázadok helyette is, apám helyett és mindenki helyett, kinek örülni nem adatott,csak fájni, sorvadni, elpusztulni. Kelembéri Sándor. Egy nyakas arisztokrata i Irta: FARKAS ANTAL. Úgy bizony, a forradalom nem tréfált. A felséges uralkodó csak akkor vette észre, hogy inog a trónja, amikor már össze is om­lott alatta. Nem sok ideje maradt a gondolkodásra, mert a fellázadt hadsereg tisztjei sürgették: —- Uram ne sokat cihelődjünk, mert olyan világ van, hogy az em­ber ebben a nagy kipkedés-kap- kodásban könnyen elvesztheti a fejét. A vonatját már befütötték, gyerünk! — Valamit csak vihetek ma­gammal? — hebegett a jó ember. — Becses családját az utolsó csöppig, de azt, ami az államnak is érték, nem viheti, az itt marad. Egy-kettőre bevagonirozták ő- felségét és becses családját és a következő pillanatban már gurult is a kocsijuk abba az országba, amelyik befogadta a csődbe ke­rült uralkodót, akinek az eltartá­sáról továbbra is az uj firma alatt működő régi cég gondoskodott, de nem oly bőségesen, mint eddig csak hát úgy, hogy munka és gond nélkül megélhetett a család. Az otthon maradt arisztokrácia dinasztia hűségét kemény próbára tette az uj alkotmány. Ezeknek az uraknak választaniok kellett, — kovetik-e volt uralkodójukat a száműzetésbe és itthagyják birto­kaikat az államnak, vagy pedig itt maradnak és gazdálkodnak, urizálnak, ha van miből. A szám­űzött uralkodó keservesen tapasz­talté, hogy a vvgyonszeretet le­győzte a fl.nasztiahüséget: egy szál arisztokrata sem kívánt osz­tozni a száműzött d-nasztia sorsá­ban. Elszomoritotta ez nagyon a különben sem valami rózsás ked­vű embert és szinte jól esett neki, amikor bekopogott hozzá egy ütött-kopott fiatal ember. — Mi járatban vagy?---- Eljöttem felségedhez hódo­latomat nyilvánítani. — Amint látom, gyalog jöttél az én hazámból, hűséges alattva­lóm.----Gyalog ám, mert erre is fut­ja az időmből. — Mi volna a becsületes mes­terséged tulajdonképpen? — Felségednek a pipatárnoka voltam annakidejében, de a pipá­kat elkótyavetyélték, engem meg szélnek eresztettek. Az én tudo­mányommal még nem tudtam be­illeszkedni sehová. Eljöttem, hogy szolgálataimat felajánljam felsé­gednek.----Szép, szép, de úgy áll a bál, fiam, hogy ma már nekem nem olyan sok a pipám, meg a vágott dohányom, hogy magam is el ne bírnék vele bánni. De ha már itt vagy, pihend ki a fáradtságodat, aztán majd kigondolunk valamit. Azt mondja másnap az uralko­dó hü alattvalójának:---- Fiam , emlékszel te még ar­ra az oroszlánkörmös tajtékpipá­ra, amit egyik ősöm a török szul­tántól kapott válságdij fejében, •amikor elfogta? — Nagyon emlékszem. Most a Forradalom—téren, a Moskovitz- féle trafik kirakatában díszeleg. — Nem tudnád nekem megke- riteni ezt a pipát? Mintha magad­nak vennéd, mert nekem bizonyá­ra drágán mérnék azok a kutya forradalmárok. — Dehogyis. Szabott ára van annak, felséges uram. Tiz arany­ért kinálgatja a trafikos, de sen­kinek sem kell. — Nesze, itt a tiz arany. Ha el­hozod, megjutalmazlak. A szegény zsebre vágta a tiz aranyat, aztán nyakába vette a lá­bát, meg sem állt hazája főváro­sáig. Eléhezett, elfáradt, bizony ő a tiz aranyból néhánynak kiadta az útját. Mit csináljon? Kapta magát, éjszakának idején, alkal­mas pillanatban kiemelte a csá­szár pipáját a Moskovitz-féle tra­fik kirakatából. El se indult addig, amig egyetlen arany lapult a zse­bében. Meglehetősen gyűrötten, fáradtan állított be a császárhoz: — Itt a pipa, felséges uram. Bizony, ha a mi fináncaink meg­csípnek vele a határon, nem tud­tam volna megköszönni a felsé­ged ajándékát, mert leütötték vol­na a fejemet — ravaszkodott az egykori pipatárnok és várta a ju­talmat. — Nemes ember vagy? Van kutyabőröd! — Bizony ez a bőr, amiben most'vagyok, elég kutya. — Mi volt az apád ? — Ő még csak volt valaki: vargamester volt, felséges uram. — No ne busulj, mától fogva báró vagy. Gyere be a szobámba, megkapod róla az írást. Az ország minden részén meg­jelenő kapitalista lapok félelmet akarnak az emberekbe kelteni, hogy ne merjenek Floridába men­ni, mert onnan kizavarják őket. Florida megyéiben a legkülön­bözőbb táblákat tették ki az or­szágutakon, ha a “‘csavargó” a város vagy falu közelébe ér. A “a csavargókat megbüntetjük”, — “keresztül mehetsz a városon, de nem szabad megállnod”. — New Smirna városában nem sza­bad még keresztül gyalogolni sem, nagy betűkkel festett táblák utasítják vissza a ‘‘gyaloglókat’’. Indian River megyében a sheriff kijelentette, hogy mindazok, kik beteszik a lábukat a megyébe, összefogdostatja és a megyében Nem valami nagyon örült az ajándéknak a fiatal ember, aki na­pokig ott lábatlankodott a felsé—- ges ur konyháján, amig újabb megbízást kapott. Örült neki, azt gondolta, hogy ezért már csak jobban fizetnek. Levelet kellett vinni a császár régi barátnőjének a volt udvari színházhoz. A leve­let át is adta, de á művésznő vá­lasz helyett úgy kirúgta, hogy az crrán támaszkodott meg. — Hogyan adjam én ezt át a császárnak? Valamit mégis csak mondani kell neki, mert a jutalom elmarad. Még rongyosabban, mezitlábo- san, szánalmas állapotban érke­zett vissza a felséges megbízóhoz és beszámolt az eredményről. Az orra még most is bizonykodott mellette. — Nem baj fiam, mától kezd­ve gróf vagy. Gyere a szobámba, megkapod az Írást, aztán eredj a konyhára, egyél egy kis meleget. A gróf ur meglehetősen szomo­rú állapotban hordta-vitte a mo­sogató levet, amig újabb megbí­zást kapott a császártól. — Ha ezt végrehajtod, gró­fom, akkor herceget csinálok be­lőled. Nekivágott az útnak, de sokáig nem jelentkezett a hercegi koro­náért. Egyszer levél jött tőle. Azt mondja: — Sajnálom felséges uram, de nem mehetek vissza, mert vice­házmester lettem a városnál. Pedig nem lett, — hazudott a nyomorult. levő útjavításokat legalább ingyen elvégezteti velük. így néz ki Flo­rida az urnák 1930 esztendejé­ben. A nincstelen proletár, kinek minden mindegy már, a “tör­vény" erejével akarják őket kény­szeríteni, hogy hová is lesz sza­bad nekik menni. A lerongyoló­dott és mindenéből kifosztott munkásembernek a börtön sem rettenetes, mikor az eső és a hideg ellen megvédett hely között kell választania. Az a társadalmi rendszer, mely ilyen eszközökhöz folyamodik, hogy a munkanélküliség kálváriá­ját megoldja, megérett a pusztu­lásra. HÍREK Spanyolország városaiban, mint Sevilla, Granada, Barcelona, egyetemein a diákság sztrájkba lépett az iskolákban levő igazság­talan rendszer ellen. Több város­ban a rendőrség s a diákság kö­zött elkeseredett harcok voltak. Sevillában az egyetem bútorait csaknem mind felégették. Követe­lik vissza az egyetemeken ezelőtt meglevő controlt a diákság részé­re, miért már Riviera diktátorsága alatt is elkeseredett harcot foly­tattak s mely most ujult erővel I tört ki.---------o--------­A Braziüa-i forradalmi kor­mány elfoglalta San Paulo váro­sát is, honnan az egész országot irányították. Ezáltal megbukott a régi kormány s vezetői legna­gyobb részét elfogták., A tömeg mindenütt nagy lelkesedéssel fo­gadta a forradalmárokat. Mind­azon politikai foglyokat, kik 1 922 óta börtönben tartottak, mint for­radalmárokat, szabadon bocsáj- tották. Rendeletet adtak ki, hogy a jövőben -a sajtószabadságot is biztosítják.---------o--------­% Ausztriában a kormány intéz­kedésére razziát tartottak az or­szág minden részén a szocialista központokban, cooperative üzle­tekben, sőt még a szocialista po­litikusok lakásaiban is. A szénbá­nyavidékeken a bányászokat is felhívták a bányákból és gépfegy­verekkel kényszeritették őket ar­ra, hogy lakásukban razziát tart­hassanak. Ez által rengeteg puskát és gépfegyvert szedtek össze. — Ausztria határát katonaság szállta meg, hogy megakadályozzák a muníció behozatalt. így akarják elejét venni, hogy a november 9- iki választásnál a zavargásokat el­kerüljék. Egyes városokban már utcákat torlaszoltak el drótsövény nyel és homokzsákokkal. A szocialista vezérek állít­ják, hogy ők értesítették a rendőr­séget, hogy hol találhatnak lőszert (fascista központokban) de a rendőrség állítása szerint nem kaptak parancsot azok felülvizs­gálására. Elkeseredett harc van kilátásban a szociádemokraták és fascisták között a közelgő válasz­tásnál.---------o--------­Olaszországban sok olyan ve­zető embert, kik Mussolini uralko­dása alatt vezető szerepet töltöt­tek be a múltban, a kiméietlen diktatúra ellen fellázadtak. Szö­vetkeztek, hogy megdöntsék a fascista uralmat. A hadsereg több vezető tisztjén kívül ott találjuk Olaszország legjobb pénzügyi szakértőjét, ipar miniszterét, szá­mos egyetemi professzort és veze­tő politikai egyéniségeket azok so­raiban, kik összeesküvést szőttek. Mindnyájukat letartóztatták. Leg- ! nagyobb részét kihallgatás nélkül azonnal száműzték Olaszország­’ ból. Olvasd a Bérmunkást Harminc napi börtön vagy tovább menni

Next

/
Oldalképek
Tartalom