Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-11-06 / 610. szám
November 6. BÉRMUNKÁS i ik oldfeL A VÁGY Irta: SZERÉMI ISTVÁN. A vágy megindult a szomjuzó szivekből, — mesés nap volt — az állat emberré lendült. Az állat emberré lendült, De találkozott a rémmel: Önmagával és a pénzzel. Önmagával s a pénzzel harcolt halálos harcot, százegy vágy felemelte, vért ontott és tört csontot és nőtt a harc. Száz kudarc nyomta földre, százegy vágy felemelte,----ezer év hullt a ködbe----béklyóba csuklott ökle, de áll a harc. És állni fog, mig vert emberek munkát, kényért esengenek, mig földön és az égen véren és a pénzen az ember győzni fog.------------o-----------A PRÓFÉTA Irta: FARKAS ANTAL. A próféta a háza előtti kertben szundikált. A ház előtt a hivők serege tarkállott. Lesték a legújabb megnyilatkozást, amelyből valami vigasztalást meríthetnek a maguk számára ebben a sivár jelenben. A keritésen keresztül a'siránkozó panaszok ostromolták a próféta szőrös fülét: — Utolsó öszvéremet is kihúzták alólam az adószedők. Meddig nyúznak még bennünket a császár nevében? — Egyetlen kecskémet is elvitették a papok, hogy áldozatra kell az oltárukra, pedig beteg gyermekemet tápláltam a tejével, mert neki már anyatej nem jutott. Meddig sarcolnak még bennünket az Isten nevében? — Kenyérkereső gyermekemet elvitték a határra, hogy harcoljanak a pogányok ellen a császár hatalmáért. Valamennyien a harctéren maradtak. Jajveszékelésemre a császár azt üzente, hogy ne bőgjek, mert gyermekeim a hazáért estek el. Meddig bolondita- nák még bennünket a haza nevében?---- Szégyenpadra ültetett a biró, akitől a lányom teherbe esett, hogy mért nem vigyáztam jobban a lányom szüzességére.. — Meddig bolonditanak még bennünket az erkölcs nevében? —Börtönbe vetettek, mert egy darabka kenyeret loptam a gazdámnak az éléskamrájából, amit az én verejtékes munkám töltött meg minden jóVal. Meddig ítélkeznek még fölöttünk ilyen gazság nevében? — Beszélj, próféta, az Úristen nel és kérdezd meg tőle, hogy jól van-e ez igy? A próféta feje egy kicsit előre bukott, mintha mélyebben nézett volna mellét elborító hófehér szakállába és a szája mozgott. így ebéd után szundított legjobb izüt. A felesége kiszólt a hívőkhöz: — Ne zavarjátok a prófétát. Most beszél az Úristennel. A siránkozó panasz nem zavarta tovább a próféta ebéd utáni szundikálását. • * A lélekben, testben lerongyolódott hivők seregéhez jövevény érkezett a hegyet elborító erdő sűrűjéből. Sárpiszkolta, tövistépte, maganyütte ruházata elárulta, — hogy a császár légióihoz tartozott. Sebhelyes arcát fekete szakáll körűé. A homlokát eltakaró kötés még friss sebesülést takart. Valaki felismerte: — Nini, te vagy az Dánielnek fia? — Én volnék! •— Honnan jössz? — A határról, a császár szolgálatából. — Megszöktél talán? — Megszöktem, mert megundorodtam a mesterségünktől: az embervérben való gázolástól, a napszámban való gyilkolástól. — Bár a határon maradtál volna a mesterségedben, a császár szolgálatában! — Mert elfognak és visszavisznek? Csak vigyenek. Mégis csak megölelhetem a feleségemet és megcsókolhatom a fiamat. Ki tudja aztán, hogy Iátom-e őket?---- Nem látod soha. A fiad meghalt és a feleséged megszökött egy adószedővel. A jövevény, Dánielnek fia, — megtántorodott és lerogyott a földnek porába. A hivők serege morajlott, zúgott, átkozódott, de a bölcsebbek csöndet parancsoltak : — Ne zajongjatok, ne zavarjátok a prófétát, aki most beszél az Úristennel. ¥ A próféta fölébredt abban a pillanatban, amikor a felesége kendőt csavart a homloka köré és fehér lepedőt borított vállaira. — Valamit sugdosott is szőrös füleibe, de ezt a sugdosást nem vették észre a körülálló hívek, akik most kíváncsian ugráltak fel, a kerítésre kapaszkodtak, egymást taposták és úgy lesték a próféta megnyilatkozását az Úristennel való beszélgetésről. A próféta öles alakja felmagasodott a karosszékből. Megsimogatta szakállát, közelebb lépett a kerítéshez, aztán felállt arra a kőre, ahonnan kijelentései mindenkoron elhangzottak. Kezeit áldó- an terjengette a sokaság felé, — amely egyre-egyre türelmetlenebb lett. — Beszélj már! Mi lesz velünk? Kenetteljes hangon szállt a megnyilatkozás, a lélegzetét is visszafojtó hivek felé: — Meglátogatom az én népemet, hogy próbára tegyem: elég erős-e az ő hitében? — mondá az Ur és ti mindnyájan érezhettétek hogy csakugyan meglátogatott benneteket: árvák, özvegyek, koldusok lettetek. Dániel fiának érces hangja közbeszólt: . — Miért nem látogatott meg téged? Te nem lettél özvegy, te nem lettél koldus? Beszámoló Brazíliából Egy Brazíliában élő munkástársunktól kapjuk a hirt, melyben beszámol az ottani súlyos gazdasági helyzetéről a munkásságnak. Mint tudjuk, a gazdasági helyzet a levél Írása óta nem sokat változott. De beszéljen csak a levél írója: Az elviselhetetlen reakció és a vele járó óriási munkanélküliség, a munkásembert itt vándorlásra kényszeríti. A városban élők a farmra mennek, hol legalább a megélhetésüket megkereshetik, a farmokon lakók viszont a városba hogy elviselhetetlen helyzetükön javítsanak . Beszélgettem egy munkásemberrel, ki a farmról jött be. Nem volt annyi pénze, hogy az utat vonaton tegye meg s igy több mint 500 kilométert gyalogolt. Mikor elfáradt, teherkocsin próbálta az útját folytatni. Elfogták s börtönbe csukták. Ma San Paoló utcáit rója velem együtt munkanélkül, mint a többiek. Az itteni lázadásokat a munkásarisztokraták azokkal a bur- zsujokkal együtt csinálják, kiknek nem tetszik a jelenlegi konzervatív hatalom s most ők szeretnének a húsos fazékhoz ülni és jóllakni belőle. Természetesen mint lázadók, kik a régi kormányt elakarják zavarni, most mindenféle jót Ígérnek a munkásságnak is. A forradalmi kormány egy pár államban már átvette az uralmat. Mi sem természetesebb, hogy az itteni kommunista politikusok ezt is a magukénak vallják, hogy a mun- kásság képviselőinek lázadása a rendszer ellen valójában kommunista agitaciónak eredménye. Brazíliában ma az a helyzet, hogy jóformán senki sem dolgozik. A nincstelenség egész családokat irt ki, mert az éhség helyett az öngyilkosságot válasszák, -á- Most, hogy az ország különböző részein lázadások vannak, a forradalmi kormánytól, mely erősen hódit napról-napra újabb terepeket, az itteni munkásság ettől várja a helyzet javulását. Mi mint Ipari forradalmárok, tudjuk azt, hogy a társadalmat politikai kormányok változtatásával nem leszünk képesek átalakítani, erre a munkásságnak csakis Ipari erejének megszervezésével leszünk csak képesek, az IWW elvi nyilatozata alapján. Egy brazíliai bérmunkás. (Mint a kapitalista lapokon keresztül értesültünk, — az uj kormány Brazíliában mindenütt győzelmet aratott. Múlt heti la- punban beszámoltunk röviden, hogy a braziliai forradalom sikerre vitele a Wall Streetnek volt érdeke, hogy a német és angol ipart onnan kiűzze és piacot teremtsen magának.) Szerk. — Némuljon el a te szád és ne zavard Isten kiválasztottjának a beszédét. Elhiszem, hogy te is szenvedtél, de az Isten és a császár parancsa volt, hogy eredj a határra és győzzed le a pogányo kát. — A pogányok bekötözték az én sebeimet és meghaltak az ő kulacsukból. Te még egyszer sem adtál flastromot a sebemre, egyszer sem kináltál meg a te édes borodból. — Hallgass, Dániel fia, az Isten parancsolta, hogy tűrj és szenvedj. — Neked mért nem parancsolta? A te házadnak a hátsó kapuján az adószedők hordják be a zacskó'pénzeket, hogy tűrést prédikálj az Isten és császár nevében. A te ágyasházadnak párnáin fiatal lányok és menyecskék henteregnek. A te éléskamrád tele van minden jókkal és pincédben tömlőszámra állnak az édes borok. Próféta, te csalsz! A tömeg felzugott. — Aki sérti a mi prófétánkat, azt tömlöcbe dobjuk vagy agyonverjük.---- Hát dobjatok tömlöcbe, — vagy verjetek agyon, de előbb nézzétek meg a próféta ágyasházát, kamráját, pincéjét. A tömegből néhányan kiváltak és a kapuhoz közeledtek. A próféta kiterjesztette karjait és úgy mennydörögte: —Átok arra, aki átlépi a próféta küszöbét és megérinti az ő ajtajának zárait. Mindenki visszahökölt, csak Dánielnek fia lépett elő: — Én nem félek a te átkodtól, mert én megszabadítom híveid seregét a te hatalmad igájától, felnyitom az ő szemeiket, mert az Ur parancsa mondja, hogy a lelkek lássanak a falakon és a hamis prófétákon keresztül. Dániel fia a próféta kapujának a kilincsére tette a kezét. Abban a pillanatban leütötték. Véresen bukott a földre és már jöttek is a poroszlók, akik elhurcolták ezt a lázitót, ezt a katonaszökevényt. A próféta megint a kezet terjengette: — Áldott az Ur, aki megmentette az ő prófétáját! A hivők alázattal borultak le előtte. AZ IWW LAPJAI. bERMUNKAS. magyarnyelvű hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York, Box 17, Sta. Y INDUSTRIAL SOLIDARITY, angol- nyelvii hetilap, az I. W. W. hivatalos közlönye. Egy évre $2, egyes szám ara 5 cent. Megjelenik 555 West Lake Street, Chicago, 111. INDUSTRIAL WORKER, angolnyelvü hetilap. Egy évre.S2; egyes szám ára 5 cent. —- Megjelenik Seattle, Wash., Box 1857. IL PROLETARIO, olasz hetilap. Egy évre $2 ; egyes szám ára 5 cent. Meg- . jelenik Brooklyn. N. Y., Box 24, Stá. _ I. SOl.lDARIDAD. spanyol félhavi lap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York City, N. Y. Box 32, Station D. INDUSTRIALIST!, finn napilap. Egy évre $4.50, fél évre $2.50, három hónapra $1.50. Egyes szám 5 cent. Megjelenik Duluth. Minn., Box 446. JEDNA VELKA UNIE, csehszlovák hetilap, Egy évre $2; egyes szám 5 cent. Megjelenik 11314 Revere Ave., Cleveland, Ohio. OOLOS TRUZENIKA, orosz havi folyóirat. Egy évre SÍ; egyes szám 15 cent. Megjelenik 555 W. Lake Street, Chicago. 111. TIE VAPAUTEEN, finn havi folyóirat, 32 oldalas; $1.75 egy évre; egyes szám 15 cent; májusi és decemberi példány 48 oldal, 25 c. Megjelenik 555 W. Lake St., Chicägo, 111,
