Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-10-23 / 608. szám
BÉRMUNKÁS Október 23. ó-ík oldal. VINCE, GARBAI ÉS AZ IWW (Folytatás az 1-ső oldalról) Ne ütközzenek meg azon, hogy az előadás amerikai szokásként van reklámozva. Mi nem tehetünk róla, hogy már többnyire egy negyed század óta itt vagyunk.Hogy mi az amerikai iparokban robotol tunk, amikor a taknyóciak hős forradaími vezérkara még hátul- gombolós nadrágba cuclizott a mama ölében. A szónok iránt felkelteni az érdeklődést, elemi propaganda kötelesség. Nem lettek az ipari unio- nisták ezen tettükkel a szocialista párt tagjai vagy szövetségesei. Egyszerű munkásmozgalmi akciót fejtettek ki. Vagy talán az a forradalmi akció, hogy tömeget szállítsunk és érdeklődést keltsünk az Olivet Institut forumjának? Ahogyan ők teszik? Viszonzásul, mert “Chak Tornay ‘ a kis papocska elvakított híveivel megjelent a báljukon- -Ha Stalin bátyánk tudna arról, hogy a chicagói magyar fenegyerekei a népbutitó csuhásokkal ölelkeznek, baj volna belőle biztosan. Alighanem elverné rajtuk a port. Egyébként a filmestélynek ipari unionista szónoka Is lesz. Ne féltse a munkásokat a — munkásoktól! Kedves tudósító. A munkásoknak nem lesz ottan semmi bajuk, de tanulni fognak. Két szegény legény egymásra akadt, akik a munkások előtt lejárták magukat.“ Vince nem járhatta le magát Amerikában, mert nem is vett részt a munkásmozgalomban. A megnem nevezett lejárt egyén e sorok írója volna. Engedjék meg, hogy csekélységemel foglalkozzak pár sorban. Hiszen a birkatürelemnek is vége szakad. Már sokszor csapkodják félém ezt a példálódzást. Hát kedves tudósitó, nem jártam le magam a munkásom előtt: 'Az ipari unionisták a clevelandi konvencióra is vártak Labor Day napján. Egytől-egyig mind munkások. Konvenció előtt és azóta is kapok leveleket, amely ben hívnak vissza a munkások a munkás mozgalomba. Éppen a napokban válaszoltam Kucser András munkástársam levelére, aki a Pittsburgh és Coraopolis, Pa, — IWW tagok véleményét tolmácsolta levelében, miszerint: “Mi nem tudunk belenyugodni abba, hogy Ön visszavonult a mozgalomtól!” És hangsúlyozza Kucser munkástársam, hogy a FIUK azt akarják, hogy újra hirdessem az IWW-t a bérrabszolgák közt. Acélmunkások nevében is Íródott ez a levél. — Mit lefetyel lejártságról a tudósitó, amikor az am. magyar munkás- mozgalomban én vagyok az egyedüli ember, aki szerkesztői tisztséget hat hónappal előbb otthagyott, mint a megválasztás terminusa lejárt voina és dacára annak, hogy a magyar ipari unionisták - nak egy konvenciója három óra hosszáig kapacitált, elhatározásomat nem másítottam meg. Ezen a konvención is egytől-egyig mind munkások voltak. Szolgáljon magyarázatul a következő néhány sor arról, hogy mikep alakult ki ez a filmelőadás. | Vince Sándort évek óla ismerem, j Tudtam, hogy a nyáron éiííopai i körúton volt. Amikor visszajött, | úgy gondoltam, hogy nem ha- j gyom hogy ez az .ember a feleségének mesélje el csak az európai1 j tapasztalatait, hanem nekünk is | mondja el. Meghívtam a lakásom: a és meghívtam munkástár- | saimat is. A beszámolóféle elbe- | széjgetésnqjc hire ment és a south sidei Magyar Házban is rendeztek munkástársaink egy hasonló ösz- szejövetett. Ezeken az inkább barátságos keretű estéken jött meg- j i állapo.dás létre a filmelőadásra j vonatkozólag. Liarbai nevét Vince vetette fel i a munkástársak előtt, a film elő- ; adásra vonatkozó mgállapodás- j nál, miszerint az eladott tiketek egyharmad része Garbainak Ame- j rikában való kihozatalának költségeire megy s a többi megoszlik 1 a védelem és a “Bérmunkás" közt. Az IWW-isták nem vették tudomásul azt, hogy-' Vince mit csinál a jegyek egyharmadahak árával, Garbainak küldbe vagy Göndör Ferencnek. Vince előadói tiszteletdijának tekintik a Vincének elszámolandó egyharmad rész;. Garbai a magyarországi tanácsköztársaság elnöke volt .akinek kezében futottak össze az : összes szálak és igy a leghivatot- i tabb arra, hogy a Kommunról beszéljen. Az ipari unionisták nem j félnek Garbai előadásától. Miért fél a "tudósitó”, amikor a saját j ideális társadalmának legfőbb el- | nőkéről van szó? Meg kell hallgatni. Sőt éppen Amerikában kellene nyilvános és szabad eszmecserében megtárgyalni a magyar- országi forradalomnak hibáit — és nemcsak a dicsőségét dicsérni | elfogultan — hogy tanuljon belőle a világ munkássága és hasonló hibákat ne kövessenel még egy- [ szer. Ne féljen attól kedves tudósítónk, hogy Garbai itt marad és lapot ad ki. . . . Az atyaisten újságját semTtudjuk előfizetni ebben a krízisben, l^e nemcsak Amerikában van krízis, hanem az egész világon, Franciaország és Oroszország kivételével. Magyarországon különösen nagy a nyomor, az éhség. Az éhség pedig nagyon el- szánttá'Teszi az embert. És az éhség fáj. Az éhség borzasztóan gyűlöli a jólakottság gőgjét. Gyűlöletében és fájdalmában a gépfegyvert és a puskatust sem látja olyan ijesztőnek . .... ■ Itt Chicagóban ezrével feküsz- nek a hidak alatt és a sikátorokban a munkanélküli emberek. És szemétládában kaparnak ennivaló után. Szemétben feküsznek és a szemétládából esznek. S “OTT TALÁLTÁK AZ IWW"-t! — Mondja a tudósitó a filmelőadásról irt találgatásában. Ebben csakugyan igaza van: az éhesek és rongyosok serege ott látja az IWW-t a szemétládában, a SZEMÉ TLÁDÁBAN VALÓ TURKÁ- LÁS KÖZBEN! Igen. A szemétládában való ehetőségek keresése közben eszükbe jut az ipari unionistáknak évek óta hangzó tanitár sa, hogy a munkaidőt hat órára kell levágni, különben éhségbe és nyomorba leszünk taszítva az utcára .Huszonöt éve tanitottusf^'es hirdettük eztTölytOn Nem hallgattatok meg. Te is tudósitó, bár nem tudom ki vagy, de firkantá- sodról ismerem mivoltodat, hogy te is egy kártékony férge vagy a munkás osztálynak, sőt a komu- nizmusnak is, aminek felfuvalko- dott ostobaságodban ilyen mama- ságok írásával akarsz segíteni, te is az oka vagy annak, hogy a munkások nem hallgattak az ipari szervezkedés szavára s igy te is az oka vagy ennek a borzalmas krízis felidézésének. Egyedül az ipari unionizmus hiroetőit nem terheli felelősség ezen a téren való mulasztásért. Akik valaha hirdették az ipari unionizmust, azok helyes utón jártak, azok teljesitefteic kötelességüket a munkásosztályTyal szemben. Nagyon sök tanulni és megfigyelni való van a szemetesládában manapság. Onnan került ki az orosz bolsevizmus is. S a szemetesládában érlelődik az amerikai proletárforradalom. Oft a szemetesládában csak a logikusan gondolkozni és analizálni képes munkanélküliek látják az IWW-t. Az érzelmeiktől elragadtatottak bol- sevizmust látnak benne! A tudósitó is a jóllakottakhoz tartozhat vagy a szűk Iátókörüek- nek csordájába. A szemétláda tanszékké lépett elő. Forradalmi tanszékké léptette elő a krízis. Bár még minden öt közül négy jóllakik és a négy jóllakott sakkba tartja azt az egy éheset. De a télen még rosszabb lesz, mert hideg is lesz. Az American Federation of Labor csusz- pájzt kér az American Légiontól a munkanélküliek részére.... Kormányzók, kapitalisták és munkásvezérek tanakodnak.... Baj lesz. . . . Nagy baj lesz a télen. A szemetesláda a társadalmi forradalom egyeteme lett. Én nem hozatnám ki Garbait ilyen viszonyok között, ha Garbai hive lennék, ami nem vagyok. Ä politikai harcot régesrégen feladtam és az ipari szervezésre fordítottam minden energiámat. S ha visszavonultam is á munkásmozgalomtól, mert épp az ilyen mos- datlan szájú lefetyelőktől undorodtam meg teljesen, azért nem változtattam meg az elvemet. A meggyőződés nem ing, amit cserélhet az ember. Én máma is ipari unionista vagyok. Ipari szocialista. Garbai a politikában akarja keresztülvinni azt, amit én csak iparilag szervezetten tudok elképzelni. Mégis szívesen látnám amerikai útját. De jobb, ha ott marad. Ha Bécsben van! Magyarország reíeTf vészterhes viharfelhők tornyosulnak az égen. Mi lesz ott a télen, ha már itt is százezrek szédelegnek az utcán éhesen, rongyosan és hajléktalanul. S a vezérekhez szokott magyarországi munkásosztály nem-e fogja magát cserbenhagyottnak érezni a télire tervezgetett király- puccsnak válságos idején és a hallatlan nyomorban , . . . Vájjon helyes-e Garbainak Amerikába jönni a télen, ilyen válságos időben? Nem?e volna a határnál hatalmas felkiáltó jelként a fehér terror ellen és buzditólag is egyben a sokat szenvedett magyarországi' Tnunkasíag részére, akik talán éppen abból merítenek bátorságot, hogy Garbai a határnál vár.... Én nem tudom. Én már húsz éve is elmúlt, hogy Amerikában vagyok. ítéljék meg azok, akik jobban ismerik a dolgot. Befejezésül hangsúlyozni kívánom, hogy egyetlen egy ipari unionista sem kapható szovjetellenes propagandára. Bár az ipari unionisták nem követik egy jóval fejletlenebb országnak módszereit, a modern amerikai ipari termelésben alkalmatlanoknak tekintik azokat, de nem is tűzik támadás célpontjául. Sőt azt is hajlandók elhinni, hogy Oroszországban megfelelő eszköz,ök azok. De itt nem. Nem akar ez védekezés lenni. Nem félünk attól sem, hogy a tudósító pofozkodásfélét helyez kilátásba nekünk. A kétévi vissza- vonultságomban elfogulatlanabb lettem, azt hiszem, de még mindig tulfáradt arra, hogy ezeket a hercehurcákat újra végigverekedjem, De ha másért nem, a SZÓLÁS- SZABADSÁGÉRT még mindig hajlandó vagyok harcolni. Amerikában nem lehet semmiféle munkásmozgalmi irányt sem kifejleszteni a szólásszabadság nélkül. Talán másutt sem. A szólásszabadság elengedhetetlen kelléke a munkásosztály öntudatra ébredésének. Drága féltett kincsünk! Ne mérjetek hozzányúlni! Ha nektek vannak testedző atlétáitok, nekünk van a munkában edzett kemény öklünk! Ne kezdjetek bajt, hogy né" legyen bajotok. Ne marháskodja- fok, hiszen a forradalomról van szó. Ott lesztek-e? Az a ti dolgotok. A miénk a rendcsinálás.------------c-----------Magyarországi forradalom mozgóképekben A Világ Ipari Munkásai és az Egyetemes Védelem magyar tagjainak rendezése mellett Vince Sándor munkástárs 1930. évi, október 26-án, vasárnap este 7 órai kezdettel a Prudential Hall nagytermében, Hailsted St. és North Ave. alatt előadást tart. Belépti jegy 50 cent. Az előadás tiszta jövedelme az osztályharc áldozatainak támogatására fordittatik. Előadás után táncmulatság. Kérünk mindenkit, hogy pontos időben jelenjenek meg, mert az előadás pontosan este 7 órakor kezdődik és .az előadás tartama alatt senkit sem bocsátunk be a terembe.------------o-----1-----Az IWW és az Egyetemes Védelmi Bizottság magyar tagjai minden hó 1-ső és 3-ik szerda este 8 órai kezdetei tartják gyűléseiket a Fleiner Hall-ban 1639 N. Halsted St. Úgy a fenti tagokat, mint a Bérmunkás olvasóit kérjük a pontos megjelenésre.
