Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-10-16 / 607. szám
Október lb. BÉRMUNKÁS 5-ik oldal. Az IWW nemzetközi viszonya az AAU-hoz Irta: ALFRÉD WEILAND. t _____________________ A Kampfruf” előbbeni számaiban az IWW két tagjától közöltünk cikkeket az IWW és az AAU egyesülésére vonatkozólag, --azonban mindkét iró különböző szempontból bírálta az egyesülés lehetőséget. örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy a munkástársainknak válaszolva újból és részletesen megmagyarázhassuk az AAU keletkezését, fejlődését és az osztályharccal szemben való állásfoglalását. Annál inkább is szükségesnek tartjuk ezt, mert a Wagner munkástárs cikkeiben tévedéseket fedeztünk fel, mely tévedések kedvezőtlenül befolyásolhatnák a közöttünk folyó vitát, ha azokat kellőleg nem tisztáznánk. LÁTOGATÁS A BOWERYN. Mielőtt a vitával tovább mennénk, nyomatékosan hangsúlyoznunk kell azt, hogy ennek értéke és sikere szerintünk csak úgy lesz, ha közelebb hozza a két szervezetet egy nemzetközi egyesüléshez, vagy amint azt az 1WW- ista munkástársak hangzatosabban nevezik, a “Világ Egy Nagy Szervezetének” megteremtését fogják eredményezni. Őszintén mondva, semmi kedvünk nincs vitát folytatni tisztán csak a vita kedvéért s az sem célunk, hogy egymásnak csak testvéri üdvözleteket küldözgessünk. Mindezt csak időpazarlásnak tekintjük, ha nincs ennek háta mögött egy erős akarat és őszinte szándék arra nézve, hogy a szavakat tett fogja követni. Mi a. tettek és nem a frázisok nemzetköziségében hiszünk. Az osztályharc a’apján álló munkás- mozgalmaknak ma. sokkal nagyobb szükségük van a közös megértés és együttes cselekvésre, mint bármikor ezelőtt volt. Mind- azáltal ugyancsak őszintén kijelentjük azt is, hogy nem vagyunk sem megrögzött dogmatisták, sem politikai védszentek, akik azt hiszik, hogy csak az Ő programm- juk és csakis az Ő véleményük lehet helyes. A nemzetközi osztályharc pro- grammja a -nemzetközi proletariátus együttesen szerzett tapasztalatának az eredménye; -a különböző országok összmunkássá- gának és nem egy vagy másik ország munkásmozgalmának tapasz- ta ata révén lett összeállítva. Ezen szempontból fogjuk álláspontunkat megmagyarázni. Wagner munkástárs cikkének első részében arra törekszik, hogy az IWW tagjaival az AAU összetételét megismertesse s rövden összefoglalja a két mozgalom között a két évvel ezelőtt lefolyt értekezletek s viták főbb pontjait. Anélkül, hogy bővebb magyarázatba bocsátkoznánk, ki kell jelentenünk azt, hogy kísérlete nem volt teljesen eredményes. Az olvasók bizonyára emlékezni fognak még arra az öt pontra, melyeket Wagner munkástárs mint az AAU legfőbb érveit említett meg annak idején. Újból időt szakítva magunknak, nemcsak a fent említett öt pontot .hanem az egész vita lefolyását figyelemmel átvizsgáltuk, s kénytelenek vagyunk azt a megállapítást tenni, hogy az AAU soha nem használt ilyen érveléseket a Wagner által jelzett formában. Igaz azonban az ---- és ezt elis«rerjük anélkül ,hogy magunkat ezáltal lekisebbitve éreznénk — hogy az AAU nem tudta állás- foglalását mindig oly tisztán és vi- I lágosan feltüntetni, amint azt szükséges lett volna tennie. Ez azonban azon körülményeknek tudható be főként, melyekben az AAU működni kényszerült. Kijelentjük e helyen azonban azt ,hogy az AAU s úgyszintén a hozzá hasonló európai országok minden balszárnyi mozgalma határozottan a munkásság osztályharcának a szülöttei s tartalmukat a történelem határozza meg. Abban az időben, amikor a j munkásmozgalmak hanyatlásnak [ indultak és különösen a német ! forradalom leverése után az AAU tiszta állásfoglalása kissé zavaros j volt, azonban történelmi hivatásá- í tói elterelni soha nem lehetett, I mely esetben érdemtelenné vált volna arra, hogy a munkásság | osztályharcát vívhassa. Az AAU mint az iparokban j dolgozók szervezeteinek összpon- I tositó kapcsa a munkásság által J s az osztályharc megvívásából lett j megteremtve és nem valami láng- j ész vagy úgy nevezett nagy tudós- j nak a tákolmánya. Éppen azért, mert a viszonyok | szüleménye, nem is lehet azt sem J egy kézlegyintéssel, sem egy toll- huzással megsemmisíteni. Parlamentarizmus és politika. Nem akarunk sok időt vesztegetni arra, hogy Wagner munkástárs minden egyes érveire külön válaszoljunk, igy érveinek legfőbb j pontját fogjuk csak fejtegetni. Cikksorozatának második számában Wagner munkástárs azt állítja, hogy az IWW ellene van mindenféle parlamenti és politikai akciónak, mindazonáltal tagjainak a belátására bizza azt, hogy milyen állást foglaljanak el e tekintetben, mindaddig, mig az IWW elvi álláspontjával ellentétbe nem kerülnek. Wagner m.-társ nagyon jól tudja azt, hogy az Amerikában uralkodó viszonyok folytán az IWW elkerülhette volna azt, hogy politikával foglalkozzon, ellenben az AAU az Európában létező helyzetek következtében ebbe bele volt kényszerítve. A politikai és parlamenti akció ! elleni támadása közepette Wagner m.-társ azonban teljesen megfeledkezik arról, hogy megnevezné tulajdonképpen mit is ért ő, vagy mit értenek az IWW tagjai politikai akció és főként politika alatt ? Mi a további vita elkerülése végett készséggel elismerjük, hogy a parlamenti akció a munkásság (Folytatás az 1-ső oldalról.) Nincs előttük semmi igaz cél, tö- [ rekvés, csak az emlékeknek élnek. Tán egy szerelmes asszonynak, j tán egy pajkos gyerek játsszado- zik a pázsitos, virágos kertben. Ezek mind az alkohol mámorában keresnek feledést és az olcsó mérges moonshine, az igaznak vélt barátjuk. Ha az osztályharc győzelme érvényre jutna, ezeket j az embereket a dolgozók társadalmának meglehetne nyerni, de igy elvesznek a nagy semmiségbe... . Álmos leszek és az idegeim pihenni szeretnének és betérek az első tömeglakásba. Itten is sorba kell állani, mert nem mindeáikit vesznek fel. Magamban örülök, hogy a Boweryn mégis csak egy kellemes, tiszta helyet fogok találni. 50 cent ellenében én az 512- iki számot kapom. És mindjárt az arcomba vigyorog a csúnya üzletember: látod, én itt a nyomortanyán is nagyszerű üzletet csinálok. Tessék elképzelni, én vagyok az ! 512-ik, aki ma este 50 centet fizet. Alighogy feljövök, őrült füst I gomoly markol a torkomba. S a 1 szobám, illetve cellám 5 láb hosz- szu és 2 láb széles. A falak poloska marástól véresek.... És j önkénytelenül arra gondolok, — hogy mennyivel boldogabbak, kik kint alszanak az utcán vagy a Centrál Parkban. Det én az 50 j centnek az árát megakarom kapni J és magamra zárom a cella ajtót. Kopogás hallatszik. No ez mi. — You are nice boy. I like love you. You know, the woman cost 1 money. A homosexualitás e tudatlan nyomortanyán nyer szégyen- j letes erőt és itt találkoznak össze a beteg szenvedélyek.... Egy másik hang a viskyről álhaladásában nem egyébb, mint akadály, a természetes fejlődés kerékkötője, de semmi esetre nem érthetünk egyet azokkal, akik a parlamenti akciót politikának nevezik. A politika egy oly sokoldalú és oly messze kiható valami, hogy rendkívül sok helyet és időt igényelne annak bővebben való fejtegetése. Mindazt, amit Wagner m.-társ a parlamentarizmus ellen felhoz, az AAU teljes egészében magáévá teszi, de szükségesnek tartjuk határozott különbséget vonni a parlamentarizmus és az általánosságban ismert politika között. Amíg a parlamentarizmus nem a teljes szerkezete a tőkés rendszer gépezetének, addig ezt jogosan elmondhatjuk a politikára. A politika, mint ilyen, sokkal hatalmasabb s mindent felölelőbb, úgy elméletben, mint gyakorlatban. Megpróbáljuk röviden és szabatosan kimutatni, hogy mit értünk mi politika alatt, anélkül, hogy bárkivel is azt akarnék elhitetni, hogy a mi meghatározásunk e tekintetben végső és csalhatatlan. Kétségtelen az, hogy a parla- lamentarizmus a politikának a legmodernebb megnyilatkozása. A parlamentarizus a burzsoa demo_____ _ f* módik. Hortyogás és lárma. Sóhajok és fájdalmak vesznek bele az éjszakába. A lárma lassan múlik, aludni nem bírok, lelki szemeim előtt felelevenednek a budapesti tömeglakások felejthetetlen emberi akarat szépséges refrénje: Fel, fel ti rabjai a földnek Fel fel te éhes proletár.... es a dal elvisz engem reggelig. — T isztálkodásról itten nem igen lehet szó, mert olyan nagy tömeg vesz körül egy mosdótálat, hogy órákig kell várni, mig bárkire is sor kerül. Örömmel üdvözlöm a reggelt. És amint kikerülök az utcára, a Salvation Army öklös betűi ötlenek álmos szemeimbe: God save You. Pray for your sinn .... Come in ... . És elgondolkozom az elmúlt éjszakán. Isten nem mentett meg a tömeg lakástól, most adjak hálát a jó Istennek, hogy fáradt testemet a házi rovarok kikezdették. És a teremben hivogatnak imád- sagos hangok. Boldog ács fiú, ha élnél, mily szép történelmi emléket csináltak belőled. Hiába a bibliai szent beszéd, a Bowery tömege nem igen kiváncsi. Megy hajszolni kenyeret. Beáll a Bread- linbe és ha jön az éjjel, fáradt testét kinyújtja a csupa kőzetre. A Bowery megismerése osztály- tudatot jelent, mert bemutatja a dolgozó proletár küzdelmes életét. Küzdjünk teljes erőnkkel a nyomortanyák eltűnéséért. Helyébe építsük az ipari szervezkedés uj világát, ahol a dolgozó embert illet meg minden jog és életszépség. Elfog jönni az az idő, mikor a nyomortanyák helyén nagyszerű népjóléti intézmények hirdetni fogják a dolgozó ember életét és szabadságát. Vadas. krácia kifejezése az egyén és a társadalom között fennálló kapcsolat. A parlamentarizmus továbbá a burzsoázia osztályuralmának kifejezője, azonban az egyetemes tőkés gazdasági rendszer politikai felülépitményének mégis csak egy részét képezi. Ezen politikai felülépitményhez tartoznak továbbá a nevelési — helyesebben mondva a félreveze- tési intézmények — úgymint az iskolák, egyetemek, az úgynevezett tudományt terjesztő egyesületek a sajtó teljes egészében, a hadsereg az erőszak e kifejezője, a rendőri karhatalom, templomok, a vallásos szekták mindenike, ---igazságszolgáltatási intézmények stb. stb. Politika alatt a burzsoázia osztálynak a munkásság ellen folytatandó harcát értjük és semmi mást. Nincs olyan akció, ami ne poli- kai lenne. A burzsoázia osztály minden cselekedete politikai, teljesen mellékes az, hogy mennyire erőlködik, hogy ezen akciókat ne politikai akcióknak tüntesse fel. Következő cikkünkben a parlamenti és a politikai akciókkal részleteiben fogunk foglalkozni, s gyakorlati példákkal szándékozunk állásfoglalásunkat igazolni.
