Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-06-12 / 590. szám

4-ik oldal. BÉRMUNKÁS Junius 12. BÉRMUNKÁS (Wage Worker) HUNGRIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Egy évre ..........$2.00 Fél évre ............. 1.00 Egyes szám ára.......06 Csőm. rendelésnél .03 Subscription Rates: One Year ..........$2.00 Six Months ........ 1.00 Single Copy ...........06 Bundle Orders .......03 Make Money Order for Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. O. Box 17, Station Y, New York, N. Y. Szerkesztőség és Kiadóhivatal 347 E. 72nd St, New York, N. Y. Entered as second class matter November 19, 1927 at the Post Office at New York, N. Y. under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD. Védelmi harc — szakszervezeti árulás A magyarországi szociáldemokrata párt hi­vatalos lapjában böngészve, egy feltűnő cim- mel ellátott kis cikk vonta magára figyelmün­ket. E cikk amellett, hogy a maga mezitelen- ségében egy villámcsóvát vet a magyarorszá­gi robotosok egy csoportjának helyzetébe, tartalmában egy vádiratot képez, a szociálde­mokrata párt és az irányítása alatt működő magyarországi szakszervezetekre egyaránt. Amig a képviselő “elvtársak” Demostenes ékesszólását is túllicitálni akarják a parla­mentben, a szakszervezet kötelékébe tartozó magyar proletariátus emberfölötti erőfeszíté­sekkel próbál megküzdeni a kapitalizmussal, mely vele szemben egységes fellépéss el töri össze minden megmozdulásukat. A képviselő “elvtársak” dicshimnuszokat zengedeznek a pártról és a szakszervezetről. Mintha azt mon­danák, hogy: ezt mi alkottuk — s közben nem veszik észre, vagy szemet hunynak, hogy az ő alkotásuk, a szakszervezetek még a fejlődés­ben visszamaradt Magyarországon sem felel­nek meg a munkásság harci fegyverének. Az említett cikk teljes szövegét alant közöljük: Küzdelem a bérleszállitás ellen. A Nagybátonyi-Ujlaki téglagyárban dol­gozó munkások az akkordárak csökkentése miatt szerdán délben beszüntették a mun­kát. Az összes téglagyári munkásokat el­keserítette az a tény, hogy az egyes tégla­gyárak vezetői a téglakartell határozata alapján 10—30 százalékkal leszállították az amúgy is alacsony akkordárakat. Sú­lyosbították ezt azzal, hogy a segédsze­mélyzetet több munkanemtől teljesen el­vonták vagy csökkentették. Aki ismeri a téglagyári munkások szo­morú helyzetét, az tudja, hogy a munkás­ság a régi keresetéből is alig tudja magát és családját fenntartani, mig a mostani bér­megállapítás egyenesen katasztrofális hely­zetet teremt. Különösen súlyos ez ma, a 6—7 hónap óta tartó munkanélküliség után. A munkások nem tudják, hogy a 14—22—28 pengős heti keresetükkel mit csináljanak. A tartozásukat törlesszék-e belőle a fűszeresnél, vagy a napi szükség­letükre forditsák-e azt? Ez a nyomorúságos bér kergette a mun­kásokat a harcba. A védelmi harcban levők érdekében az Epitőmunkások Szövetségének a megbí­zottja a munka beszüntetése után azonnal érintkezésbe lépett a téglagyárosok szövet­ségével és a Bécsi-uton levő újlaki tégla­gyár vezető főmérnökével a tárgyalás megindítása végett. Ezt azonban nem sike­rült elérnie, mert a gyár igazgatósága a tárgyalás felvételét ahhoz kötötte, hogy a munkások azonnal vegyék fel a munkát, amire azonban a lerongyolódott munkások nem hajlandók. A téglagyári munkások azt kívánják csak, hogy a múlt évi béreket adják nekik vissza. Erről azonban hallani sem akarnak a gyárosok. A szervezőbizottság felkéri az ország téglagyári munkásait, hogy a Nagybáto­nyi-Ujlaki Téglagyárban (Budapest, III., Bécsi-ut) senki ne vállaljon munkát. A harcban álló munkások között az összetar­tás példás. Csak pár héttel ezelőtt emlékeztünk meg ezen a helyen a new yorki téglakihordó kocsi­sok bérharcáról. S mintha ugyanezen harcot látnánk most megismétlődni Pesten, azzal a kis külömbséggel, hogy ott a téglagyári mun­kások és nem a kocsisok szálltak szembe a kapitalisták szervezett csoportjával. Magyarországon a téglagyárosok kartelljé- nek biztatására, megkezdték a bérlevágáso­kat egyes téglagyárakban. Nem egyszerre vágták le a béreket, mert ilyesmit nem tesz­nek a trösztökbe tömörült gyárosok. Először a Nagybátonyi-Ujlaki telep munkásaival vé­geznek. Azután elővesznek egy másikat, majd egy harmadikat és igy tovább. Tudatában vannak a gyárosok annak, hogy igy egyen­ként könnyen elbánnak a munkásokkal, mig ha egyszerre próbálnák meg, akkor esetleg visszafelé sülhetne el a puska. És most lássuk, mit csinálnak a bölcs szo­ciáldemokraták és a szakszervezeti vezérek? Az Épitőmunkások Szakszerv. (MÉMOSZ) a sztrájk kihirdetése után, “azonnal érintke­zésbe lépett a gyárosok szövetségével”. De ezek fenéken rúgták a “MEGBÍZOTTAT” és szóba sem akartak vele állani addig, amig a sztrájkolok, a bérlevágás mellett munkába nem állanak. Azt kellene hinnünk, hogy a MEGBÍZOTT azonnal vezetőségi gyűlést hivott egybe a (MÉMOSZ-nál) és azok azonnal taggyűlése­ket rendeltek el, hol megbeszélik, hogy Buda­pest építő munkásai szolidáris sztrájkot vál­laljanak a téglagyári munkásokkal: Hogy a szakszervezeti választmány gyűlést tart, me­lyen egyhangúlag elhatározzák, hogy az ösz- szes pest és környéki télagyári munkások azonnal lépjenek sztrájkba, a bérlevágást visszaverjék, mert hiszen, ha már a tégla­gyárosok szövetsége áll mögötte, akkor nem fog ez megállani egy telepen, hanem végig fog seperni egyenként mindenütt. És mindezek helyett megjelent egy nyávo­gó hangú kis kérelem, melyben kérik a tégla­gyári munkásokat, hogy a Nagybátonyi-Uj­laki telepen ne vállaljanak munkát,“ egyébb- ként a “munkások között az összetartás pél­dás.” NAGYON PÉLDÁS. Példát szolgáltat ar­ra, hogy a szakszervezetek tehetetlenek, hogy az ipari fejlődés megásta a szakszervezetek sírját, hogy a szociáldemokrata képviselő “elvtársak” és szakszervezeti bürokraták, Magyarországon is csak olyanok, mint más országokban. Példát szolgáltat arra, hogy éppen időben bontották ki Magyarországon az ipari szervezkedés zászlaját, hogy az ilyen példás munkásárulásnak mihamarább véget vessenek és zárt ipari sorokban, ipari szerve­zetekben tömörülve döngessék a kapitaliz­must, hogy elsöpörjék a fejlődés utjából, — szociáldemokrata és szakszervezeti bürokrá­ciával egyetemben. Mi lesz a Bérmunkásban? Ezen lapszámunktól kezdve, eredeti tárcá-. kát és verseket hozunk, melyeket a cseh­szlovákiai ipari unionisták írtak direkt a Bér­munkás számára. A Bérmunkás budapesti tudósítói is rend­szeresen, hetenként küldenek eredeti cikke­ket a magyar munkásság helyzetéről, mozgal­muk fejlődéséről és az általános helyzetről. A közlésre eddig beérkezett cikkek, melyek a Bérmunkás hasábjait gazdagítani fogják, a következők: Tárcák: U ázás az örökkévalóságba. — Rozik Mihály. A Szlovenszkói munkáséletből. A nagyasszony érdemei. — Blistyán Sándor. Gyárváros. — Rozik Emil. Versek: Vágyódás a holnapba. — A lelkem vajúdása. Öklünk még nem sújt? — A cél felé. — Blis­tyán Sándortól. Uj tavasz. — Egy vörös éjszakán. — Álmod­juk „újra, kezünkben van a végzet. — És mi megyünk előre, előre . . . Rozik Emiltől. Cikkek: “Keresztes hadjárat Oroszország el­len”. — Blistyán Sándor. Budapestről beérkezett cikkek: A Munbásszolidaritás győzelme? A magyarországi ifjúmunkás mozgalom. Magyarországi tükör. Ezen cikkek kíséretében érkezett levelek számot adnak arról, hogy milyen nehéz küz­delmet vívnak odaát az ipari unionista pio­nérok. Egyben ígéretet tartalmaznak arra vonatkozóan is, hogy a jövőben állandóan Ír­ni fognak a Bérmunkás részére és azon ipar­kodnak, hogy a küldeményekből minden hé­ten jusson egy-egy cikk a Bérmunkásba. Munkástársak! Kampányban vagyunk. Ko­pogtassunk a magyar bérmunkások otthonai­ba és hívjuk fel figyelmüket lapunkra, szerez­zük meg őket olvasóknak. A Bérmunkás az egyedüli magyar nyelven megjelenő ipari unionista lap. Iránytű, mely megmutatja az uj társadalomhoz vezető utat, a bérrabszolga­ságból. Az egyetlen forradalmi munkásszer­vezet az, FWW magyar nyelven megjelenő szószólója. Terjesszétek! Hívjátok fel ezen cikkekre a magyar dolgozók figyelmét. Küzdelem indult meg Budapesten a három P. (por, poloska és patkány) ellen, írja egyik new yorki magyar napilap Horthy zsoldjá- ból élő pesti tudósítója. Ezt a “kultur” mun­kát senki emberfia nem kifogásolja, de sze­rény nézetünk szerint az emberi társadalom fekélyektől való megtisztulása az említett P-k egyikével sem érhető el. A negyedik és a legfontosabb P-k tői kell első sorban meg­szabadulnunk s a tisztító munkák megindu­lásának a POLITIKUSOKNÁL kell kezdődni. Az IWW huszonöt éves fennállásának al­kalmából mint azt már a múltban is jelen­tettük, emlékfüzetet jelentet meg az Egye­temes Központ. Ebben a füzetben tiz olyan iró írja meg az IWW történetét, összes har­cait, kik a szervezet alakításában és küzdel­meiben résztvettek. A füzet már sajtó alatt van. Mindenki rendeljen belőle az Egyete­mes Központnál, 555 W. Lake Street, Chi­cago, Hl. Az IWW negyedszázados évfordulójától csak pár hét választ el bennünket A Bér­munkás jubileumi száma rendkívül gazdag tartalommal fog megjelenni. Annyit elárul­hatunk, hogy lapunk száműzött szerkesztője is meglepett bennünket egy cikkel, melyet ez alkalommal fogunk közölni. Eladás és ki­osztás céljából minden csoport tegyen azon­nal csomagos rendeléseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom