Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)
1930-05-29 / 588. szám
Május 29. BÉRMUNKÁS 7-ik oldal. ÉTERZENE Irta: GÁCS DEMETER. munkaerő van foglalkoztatva, 8—10, sok, ha 12 pengős hetibére van valamelyik nőmunkásnak. — Nézzük az élelmezési ipart. A tésztagyárak 20—24 filléres órabéreket fizetnek. Ugyanez áll atextil és vegyiparra is, úgyszintén még egy egész sereg iparra. Még a nyomdaiparban is találkozunk ily bérekkel. Ha azután tudjuk, hogy 1 kgr. kenyér ára 48 fillér, mindent tudunk. Ezek megjavításán azonban nem segít, ha 6 nőtitkárt is állítanak be a szakszervezeti tanácsba. A nők nem szakmailag, hanem iparilag termelnek. Mivel pedig azt látják, sőt érezték hosszú idők óta, hogy egyrészt velük a szakmai szervezetek vagy egyáltalán semmit, vagy csak alig foglalkoztak, sőt »szerződésben állapították meg az ő munkabérüket mindenkor alacsonyabbra, végül a férfiak vezérlete álló szakszervezetek még arra is képtelenné váltak, hogy a szakmunkások érdekét képviseljék. így egy jó része a nőmunkásoknak, kik fanatizmussal szent hittel vettek részt a mozgalomban, elfáradtak, egy nagyobb része belevetette magát a klerikálista szervezetek hálójába, mig egy részük szervezetlen maradt. Néhá- nyan azonban keresték a helyes utat és azt az ipari unionista mozgalomban feltalálva, ma harcolnak a közömbösség, a nemtörődömség, demagógia és a kapitalizmus ellen. Nem eredmény nélkül. A szociáldemokrata szakszervezeti és pártvezérek bakot lőttek tehát, amikor azt hitték egy pár intellektuel nő, ha ott közöttük (rendszerint fizetésért) képviseli a női nemet, az akkor is munkás- mozgalom, ha a bérmunkásnők teljesen távol tartják magukat a mozgalmaktól. Ma már késő. A nőmunkások áttörik azt az akadályt is, amit férjeik, apáik gördítenek szervezkedési szabadságuk elé. Az tartják, ha ezeknek nincs kifogásuk, hogy munkaerejüket eladva, a tőkés kizsákmányolja, úgy joguk van még hozzátartozóik ellenére is azt szervezkedésükkel megvédeni. — Nincs igazuk ?--------o-------NEMZETKÖZI PIKNIK Az IWW detroiti tagjai nagyszabású NEMZETKÖZI PIKNIK-et rendeznek pénteken, május 30-án egész nap (Decoration Day) a magyar munkástársak előtt jól ismert Molnár-farmon, Trenton közelében. A magyar munkástársnők vállalták magukra, hogy a nemzetközi vendégeket gulyással vendégelik meg. Nagyon ajánlatos volna, ha ezen a mulatságon a Bérmunkás olvasói valamennyien megjelennének. Útirány: A Family Theatre előtt, vagy bárhol a West Jeffer- sonon a Trenton feliratú autobus veendő Trentonig, ahol már kocsik fogják várni a vendégeket, melyek a helyszínéig viszik. Szemünknek a magasság csak kéklő inélyt jelent, fülünk üresnek érzi a néma végtelent. Pedig ha megszólalna, üzenni kezdene . . . Mi sóhajt benne! . . . Mennyi testvéri bus zene. 1 — Csak legalább a macskának volna egy kis tej, —sóhajtott a huzatlan ágynemű közül Lizi kisasszony. — Jó volna annak egy darab kenyérke is, de ha az sincs, — sopánkodott Fáni kisasszony, aki télikabátban kucorgott a Hitetlen kályha mellett. — Nézd, hogy villog a szeme. Még megveszedik éhen és itt ösz- szemar bennünket. — Tán jobb is volna. Elvinnének a Pasteurba. Ott bizonyosan fütenek, aztán enni is adnak. A macska az asztalon ül. Az ajtót leste : hátha bejön valaki és kisurranhat a lába mellett és szétnézhet valami elemózsia után. —- Éhes volt már nagyon. Emberi hanghoz hasonló, szinte borzongató nyávogással jajgatta el a panaszát a kisasszonyoknak, de hiába : a kisasszonyok maguk se ettek még máma, pedig már esteledik. Igaz, hogy tél van, hamar lebujik a nap. Hja, a kisasszonyoknak most nagyon rosszul megy. Lizi kisasszonyt elküldték az üzletből, mert az üzlet becsukott. Az ötvenéves kisasszony szaladgált a városban előre-hátra, de hiába. Azt mondták neki, hogy menjen Pestre, hátha ott akad még olyan bolt, amelyet egyelőre nem csuknak be. Lizi kisasszony nem tudottt megválni a bútoraitól, a muskátlis kis ablaktól, a húgától és attól a nagy iromba macskától, amely most az asztalon kuporog és az ajtót lesi. Még boldogult édesanyjuktól örökölték ezt a jószágot. Igaz, hogy közben sok mindentől meg kellett válni, még az ágyhuzatoktól is, — mert az éhség nagy ur. Aztán Fáni kisasszony nem keres most semmit a varrással. Nem is igen bírja mostanában ezt a munkát: szúr a háta és furcsán köhög. Éjszakánként láza van, félrebeszél és reggel olyan vizes az inge, hogy alig mer az ágyból kibújni. — Jó táplálkozás, friss levegő — mondta egyszer a doktor. így télen a friss levegő csak megvan, de hol van a jó táplálkozás, amikor egy falat kenyér sincs a háznál. Aztán a szoba is olyan hideg . Milyen jó volna, ha a macska melléjük bújna és melegítené őket. A tejesasszony tegnap óta nem hordja a tejet. Tessék előbb fizetni. Hullámok káoszában választ dobogva hiv a millió antenna, a milliónyi szív. A szivünk rádiója folyton telegrafál s rokonrezgésü szívre talán sosem talál . — Fánika, eresszed ki a Fricit. Megbolondit azzal a nyávogással. — De majd megint bajt csinál. — Csináljon, mái- úgy is mindegy. 2 Az éhező kandúr a környék réme lett. A harmadik-negyedik szomszédot is meglopta. Nem volt válogatós: eleven galamb, kop- pasztott csirke, főtt étel, sült hús mindegy volt neki. Zsákmányolt, rabolt, lopott, és kerítéseken át bámulatos gyorsasággal eltűnt az üldözők elől. Tőrt vetettek, mérget raktak ki neki: a tőrt kikerülte, a mérgezett falatokhoz nem nyúlt. Belakott és hízelgő dorombolással simult az éhező, sóhajtozó kisasszonyokhoz, akik előre reszkettek attól, hogy valamikor kisül, hogy ők rejtegetik maguknál ezt a veszedelmes jószágot. — Úgy is lett, kisült minden és a kisasszonyok nyakára jöttek a kárvallott szomszédok: — Hát ez nem megy tovább. — Pusztítsák el ezt a ronda dögöt, mert én a bírósághoz megyek. Az én kanárimat megette. — A tulajdon konyhámból lopta ki a rántani való húst. — Ha agyon nem verik, én vérem agyon. A kisasszonyok reszkettek. — Szerencséjükre a háziasszony, aki velük egy udvaron lakott, a segítségükre sietett. — Ennél a háznál kell a macska és punktum. Akinek van valamije, annak legyen több esze, mint a macskának. Mért nem lop én tőlem? Pedig nálam is van annyi, mint maguknál. Volt is. A háziasszony jómódú parasztasszony volt. A tanya be- termett nekik mindent. Aztán nem volt rosszlelkü asszony. Egyet- mást mindig adott a szűkölködő kisasszonyoknak, aztán a házbér- hátralékért se szólt egy árva szót sem. Jaj, csak Frici ezt a jólelkü asz- szonyt meg ne lopná, mert akkor igazán valami rettenetes történik. 3 És mégis meglopta. Éppen lakodalomra készülődtek a háziasszonyék. Amikor a kalandozásból hazatérő Frici belépett a szobába, rettentő morgás közben egy sült csirkét vonszolt magával. Mintha azt akarta volna mondani ez a morgás: — Nektek is hoztam, egyetek. Én m,ár jóllaktam. A kisasszonyok megdermedtek a rémülettől. Lizi kisasszony tért magához legelébb is: kiugrott az ágyból, elkapta a csirkét Fricitől, az üres szekrény aljába csukta. Igyekezett, hogy a bűnjelet eltüntesse. Hiába. Nemsokára bezörgetett a háziasszony. — Ez nem megy tovább. Vagy maguk mennek el a háztól, vagy a macska. Ez aztán olyan Ítélet volt, ami ellen nem lehetett appellálni. — Vagy a macska, vagy maguk. — Hm___ 4 Lizi kisasszony megsimogatta még egyszer a Fricit, aztán beletúrta a fejét a huzatlan párnába. Fáni kisasszony a télikabátjával magához gombolta a macskát és megindult vele sebesen a város vége felé. A Kőrös hídjának a közepén megállt. Fricit bedobta a rohanó folyóba, aztán rohant hazafelé. Mintha a Frici kergette volna rettenetes nyávogással. Beesett az ajtón, lerogyott a Fáni kisasz- szony ágya szélére és úgy nézett maga elé, mintha nemcsak a macskát, hanem az eszét is a Kőrösbe vetette volna . . . Ajtókaparást hallott. Azt hitte, képzelődik. Megint hallotta. Fölugrott, ajtót nyitott és besurrant a Frici csuromvizesen, panaszos nyávogással .... 5 Nyisd ki azt a kasznit, Fáni. Add ide azt a csirkét. Én nagyon éhes vagyok. Csak törüld meg egy kicsit. A kisasszonyok megették a csirkét. Erő, életkedv költözött beléjük. — Fáni, te holnap itthon maradsz a Fricivel. Vigyázz, ne engedd ki. Én megyek lakás után...--------o-------Rendeljen könyveket a Bérmunkás könyvkereskedésében Többeknek kívánságára beszereztük az Eszperantó nyelvtant, melyet az Eszperantó Kulcs cimü kis füzettel együtt saját árban, 50 centért bocsájtunk az olvasók és tagjaink rendelkezésére. Kapható az Orvosi tanácsadó tudományos mü. Diszkö- tésben, színes ábrákkal, hasznos tudnivalók egész tárházát tartalmazza. Ezen 565 oldalas mü ára 5 dollár. Markovits Rodion müvei a Szibériai Garnizon és az Arany vonat szép kivitelű vászonkötésben megjelent magyar müvek. A háború után megjelent magyar irodalom remekei. Ára $1.25. A kettőnek $2.50. Minden rendeléshez 10 cent portó költség és a könyvekért járó készpénz összeg csatolandó. Kiadóhivatal. A FRICI Irta: FARKAS ANTAL.
