Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-05-29 / 588. szám

2-ik oldal. BÉRMUNKÁS Május 29. A SZINDIKALISTA INTERNACIONÁLE CSATLAKOZÁSRA SZÓLÍTOTTA FEL A MAGYARORSZÁGI IPARI UNIONISTÁKAT A Magyar Általános Munkás Szövetség, mely az IWW elvi nyilatkozatát magáévá tette, központi adminisztrációja utján a Bér­munkás Lapbizottságához utalta a berlini átiratot, hogy azzal kap­csolatosan mi is nyilvánítsuk véleményünket, álláspontunkat. Tekin­tettel arra, hogy az IWW mozgalmát általánosan érintő és érdeklő kérdések tárgyalásáról van szó, a Lapbizottság úgy döntött, hogy úgy a levelet, mint a választ közzétesszük a Bérmunkásban. Amint látjuk testvérlapunkból, az Industrial Solidarityból, a nemzetközi kap­csolatokkal foglalkozó vita újból felmerült és úgy gondoltuk, hogy a két levél közlésével, az IWW és az Európai Szindikalista mozgalmak közötti külömbségek megvilágitásával hozzájárulunk mi is az elmé­letek és fogalmak tisztázásához. Múlt heti lapszámunkban közöltük Souchy munkástárs illetve a Szindikalista Internacionálé átiratát Magyarországra és alant közöl­jük a mi véleményünket, mely kissé hosszú ugyan, de a tárgy, melyet felölel, megérdemli, hogy vele bőven foglalkozzunk. Az (IAA) megnevezéssel gyakran fognak a cikkek keretében találkozni az olvasók, ami tulajdonképpen rövidített neve a Szindi­kalista Internacionálénak és Nemzetközi Munkás Szövetséget jelent. Szerk. az IWW-t az Európával való egye­sülésben.” Ez minden alapot nél­külöz, mert hiszen az IWW min­denkor és ma is bir annyi integ­ritással, hogy ilyen nagy hordere­jű kérdésekben, minden külső be­folyásoktól mentesen saját maga döntsön. A tény ezzel szemben az, hogy a kommunisták éppen azért kezdték támadni az IWW-t, — legalább is azzal próbálták az IWW-t kikezdeni, — hogy szerve­zetünk nem volt hajlandó a Mosz­kvában alakított Internacionálék egyikéhez sem csatlakozni, a fen­tebb említett okok miatt. Belső harcok dúltak az IWW- ban, de a kommunisták és sejtjeik nem jutottak el odáig, hogy sza­kadást idézzenek elő, mert az IWW kivetette magából a nem kí­vánatos elemeket és tette azt anél­kül, hogy alkalmat adott volna nekik nagyobb darabot lehasitani a szervezet testéből. Tehát az IAA titkárának ezen beállítása is téves és tájékozatlanságot árul el. Souchy munkástárs arról is be­szél, hogy a kommunisták ipari szervezeteket állítottak fel Ame­rikában. Hogy honnan veszi ezen információit , azt mi nagyon sze­retnénk tudni, mert hiszen mi, — kik Amerikában élünk, ilyesmiről nem tudunk. S ha már ilyenek vol­nának, akkor elsősorban nekünk kellene róluk tudomással bírni, akik minden amerikai esemény központjában vagyunk. Az am. kommunisták Moszkva utasítására tiz esztendeig fúrták az itteni szakszervezeteket — mint ők mondják — abból a célból, — hogy azokat forradalmositsák. A belülről való fúrásnak az lett az eredménye, hogy a szakszerveze­tek meggyöngültek, — számos he­lyen, ahol kontrollal rendelkez­tek, azt elveszítették, — de ugyan­akkor megtisztították magukat a belülről fúróktól is. Mi nem keressük, hogy bosszú­ból vagy más okoktól indittatva-e állítottak fel a kommunisták dual szakszervezeteket, mert ez eset­ben ez nem játszik fontosabb sze­repet. De egyeneseen tagadjuk, hogy az IWW-val, vagy a szak- szervezetekkel szemben a kommu­nisták ipari szervezeteket állítot­tak volna fel. Amint látszik, az európai szindikalisták fogalom- zavarban vannak és nem tudják, még ma sem megkülönböztetni a szakszervezeteket az ipari szerve­zetektől és éppen ezért képtelenek megérteni az IWW állásfoglalá­sát úgy a belföldön, mint a nem­zetközi téren. Pedig a fogalmak tisztázása nélkül üres beszéd ma­rad az erők összevonására tett minden kísérlet. Az marad a kom­munisták kísérletezése is, mely amellett, hogy minden őszinte szándékot mellőz, elméleti és fo­galomzavarban fuldoklik. A szak- szervezetek kora különösen Ame­rikában már letűnt és dual szak- szervezetek alakítása még ha sike­rülne, akkor sem jöhet számításba a koncentrált amerikai tőkével, a fejlett iparral szemben. S hogy ezt a kísérletezést Németországban már készpénznek veszik, hogy ott már elfogadták a kommunisták házisajtójukban felfújt bombasz- tokat, arról mi nem tehetünk: de ez és a tényleges amerikai állapo­tok ismerésének hiánya, a Német­országban székelő Szindikalista Internacionálét és ügyvivőit nem juttathatja abba helyzetbe, hogy amerikai szakértőknek csapjanak fel. Mosolyognunk kell azon, hogy Wagner munkástárs személye kö­rül és a vele folytatott nyilvános vitával akarja Souchy munkás­társ önöknek megmagyarázni, — hogy az IAA és az IWW együtt­működésére tett kísérletek Wag­New York, 1930 május hó TISZTELT MUNKÁSTÁRSAK! Nagy elfoglaltságunk miatt . — csak most nyílt alkalmunk arra, hogy az IAA-től önökhöz intézett levélre véleményt mondjunk, il­letve válaszoljunk. Amikor ezt tesszük, nem szeretnők hogy ma­gyarországi munkástársaink úgy vegyék, mintha mink beleavatkoz­ni óhajtanánk ügyeikbe, avagy, hogy azt kivánnók, hogy parancs­nak vegyék ezen sorokat. Csupán arra törekszünk, hogy paragrafu­sonként, ipari unionista szempont­ból állítsuk be a felvetett kérdé­sekre a választ és rámutassunk, hogy mennyire téves és darabos még mindig a szindikalisták állás­pontja, hogy mennyire nem értik meg, az IWW-t és magát az Ipari Unionista elméletet. Rátérve magára az ügyre, kon­statáljuk, hogy az 1920-as idők eseményeinek felelevenítése, az IWW európai küldötteivel kap­csolatosan fedi a tényeket. Megfe­lel a valóságnak az, hogy George Hardy, mint az IWW első kikül­döttje, nem képviselte a szerveze­tet, hanem behódolt Moszkvában a politikusoknak és naiv Ígéretet is tett arra, hogy Amerikába visz- szatérve, az IWW-t is befogja hó- doltatni. Hogy ez mennyire nem sikerült, bizonyítéka Hardy el­mozdítása és Williams kiküldeté­se, ki tényleg résztvett a szakszer­vezeti Internacionálé megalakító kongresszusán és Németországban a szindikalista Internacionálé ala­kuló illetve előkészítő értekezle­tén. Williams ama kijelentése, hogy Moszkva politikai irányításban sohasem respektálhatja az IWW- isták és a szindikalisták álláspont­ját, megfelel a tényeknek. Ez az álláspont domborodott ki az Ipari Unionistáknál, mikor a nemzetkö­zi munkásmozgalomnak ukázsze- rü parancsokat kezdtek osztogat­ni Moszkvából. A háború ideje alatt szinte lehe­tetlen volt az érintkezés Európá­val. Mint számos esetben azelőtt, úgy közvetlen a háború befejezé­se után is történtek megkeresések az európai szindikalisták és a szakszervezetek részéről ; jóakara- tu közeledések az IWW-hoz, mely közeledéseket az IWW is éppen olyan jóakarattal kezelt, de ennél tovább, még mind a mai napig sem mehetettt. Elismerésről, egye­sülésről, vagy csatlakozásról szó sem lehetett s mint az önökhöz intézett levélből is igazolni fogjuk még bizonytalan ideig nem is lesz szó a jövőben sem. Souchy levelének azon része té­ves beállítás, mely úgy szól: “a kommunisták akadályozták meg ner és a chicagói csoport csökö­nyössége miatt váltak lehetetlen­né. Hiszen elsősorban tudni kelle­ne Souchy munkástársnak, hogy abban az időben, mikor a közele­dés kezdődött, Wagner még csak Végrehajtó Bizottsági tagja sem volt az IWW-nak. Tudni kellene azt, hogy nem a chicagói IWW csoport, hanem az egész IWW mozgalom szokott ilyen kérdések­ben állást foglalni s Chicago tulaj­donképpen csak az IWW központi SZÉKHELYE. A Wagner-Souehy vita külön­ben eleven eszmecsere volt, melyet élvezettel olvastak az IWW tag­jai és a két fél meghallgatása után egyhangúlag Wagner véle­ményét osztották. Nem tudjuk, hogy miért vádolja Souchy az an­gol csoportot csökönyösséggel, — mint amely ellene van az egyesü­lésnek. Ebből arra lehetne követ­keztetni, mintha Amerikában más csoportok is volnának az angolo­kén kívül. Ez világosan bizonyít­ja, hogy az IWW szerves összeté­telével nincsenek Souchyék tisz­tában. Hiszen Amerikában CSAK ANGOL CSOPORTJAI VAN­NAK AZ IWW-nak. Vannak kü­lönböző nyelven megjelenő lapjai és propaganda bizottságai. De mint szervezet, mint ipari szerve­zet, a munka szinterén, a gyárak­ban, bányákban toborozza tagjait az Amerikában dolgozó munká­sokból, mitsem törődve azok anya­nyelvével. Az IWW nem osztá­lyozza a munkásokat aszerint, hogy milyen nyelvet beszélnek, nem ismer el nyelvi csoportosulá­sokat, hanem az amerikai bérmun­kások szervezete s mint ilyen, csak angol csoportjai IPARI SZERVE­ZETEI vannak Amerikában. Az IWW az összes Európában működő forradalmi gazda­sági szervezetekkel hajlandó fenn­tartani a baráti, testvéries vi­szonyt, de az 1928-as évben tartott konvenció hivatalos állásfoglalá­sa értelmében, mindaddig, amig az európai helyzet nem tisztázó­dik, amig a politikai pártoktól mentes forradalmi gazdasági szer­vezeteknek nem lesz egy egységes álláspontja, — hogy önbékéjük megbontását elkerülje — az IWW egyikkel sem egyesülhet. Azonban hogy az IAA “csak egy-két sarka­latos pontban különbözik-e az In- dusztriálizmus álláspontjától ”11 erről a továbbiakban fogunk majd csevegni. Nem akarunk önma­gunknak elébe vágni és arra tö­rekszünk, hogy pontonként vála­szoljunk. Az eddigiekben a német- országi átirat bevezetésével kime­rítően foglalkoztunk és rátérünk az elvi deelaráció tárgyalására, mely tagadhatatlanul különbözik a kommunista pártokétól — amint Uj olvasók szerzésével építsük a One Big Uniont

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom