Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)
1930-05-22 / 587. szám
8-ik oldal. BÉRMUNKÁS Május 22. A BÉRMUNKÁS KAMPÁNYBAN BRIDGEPORT VEZET A jelek azt mutatják, hogy a pittsburghiak is beváltják ígéretüket MELYIK VÁROS VISZI EL A CSOPORTDIJAT? Május 17-iki zárlattal 67 előfizetőt van módunkban nyugtázni. Hogy ez a szám nem egészen kielégitő, azt senki sem fogja kétségbevonni, de nem is megvetendő, ha tekintetbe vesszük a rossz anyagi viszonyokat és a nincstelenséget, melyet a nagy munkanélküliség teremtett. Amint látszik, az alant közölt kimutatásból, több városban lekéstek munkástársaink és bizony a kampány hátralevő idejében kétszerezett erővel kell majd dolgozniok, ha a versenydijak birtokába akarnak jutni. Valamennyien ismerjük a bridge- portiakat. A múltból tapasztalhattuk, hogy olyan munkástársakkal, mint Feekó és Fazekas, bizony neki kell gyürekezni, ha fel akarjuk venni a versenyt. Az eddigi eredmények persze még semmit sem bizonyitanak. A bridgeportiak bármennyire is hozzá láttak, lapunk más helyén közölt tudósításunk a chicagói gyűlésről sejtetheti velünk azt, hogy ez alkalommal kemény versenytársakra fognak akadni. Chicagóba sürgősen kértek nyugtakönyveket, mert az IWW régi, kipróbált harcosai ott bizony munkába állanak. működést, azokhoz már hiába is apellálnánk. Azoknak már mi nem tudnánk olyan cikkeket Írni, hogy nekigyürkőzzönek. A Bérmunkás lapkezelői, az IWW tagjai megkezdték a munkát. A verseny folyik és meg vagyunk győződve arról, hogy az eredmény nem fog elmaradni. — Csak rajta. Ne várjatok egymásra. Feküdjetek bele a munkába. Ne azt nézzétek, hogy a másik mit nem csinál, hanem mutassatok jó példát, munkával bizonyítsátok, hogy lehet elérni eredményt, ha megvan az akarat. Versenydijak. Nem akar ez személyi kultusz lenni. Nem kívánunk mi senkit sem dicsérgetni külön-külön, mert hiszen ebben a munkában, mindenki csak kötelességének tesz eleget. Inkább csak a nyilvánosság elé tárjuk s mintegy felelősségteljesség tudatára ébreszteni kívánjuk mozgalmunk azon tagjait, kik még nem adtak magukról életjelt és azokat, akiktől bizony sokat lehet várni. A következő hetekben, a kimutatás rovatban fognak találkozni az Ipari Unionisták. Most nem az elméleti viták, hanem az építő munka idejét éljük. Most lehet bizonyítani képességeinket, mint egyedeknek és mint csoportoknak is. Ebben a munkában senkinek sincsen fórja. Aki kimegy agitálni a bérmunkások közé, az érhet el eredményt s aki a nagyobb kényelmet biztositó nemtörődömségnek karjaiban pihen, az majd keresni fog kifogásokat. A tény mégis csak tény marad. A szervezetet építeni kell, lapunkat erősíteni nagy fáradtsággal és odaadó munkával, áldozatkészséggel jár. De maradandó munkát csakis igy lehet végezni. A biztatások ideje elmúlt. Meddő dolog volna részünkről még mindig arra kérni munkástársainkat, hogy lássanak munkához. — Akik önmaguktól nem határozták volna még el annak dacára, hogy hetekkel ezelőtt bejelentettük a kampányt, az abbanvaló közre5 egy éves előfizető beküldése után bárki megkaphatja Mar- Kovits Rodion gyönyörű regényének egyikét, a Szibériai Garnizon-t vagy az Arany vonatot. (két féléves is egy éves előfizetésnek számit) . 10 egy éves előfizetőnek beküldője birtokosa lehet Markovits R. mindkét müvének. 15 egy éves előfizető szerzőjének ajándékba küldjük az ORVOSI TANÁCSADÓ-t Magyarország leghíresebb orvosainak, egyetemi tanároknak, legjobb egészségügyi szakembereknek közös munkájaként jelent meg, disz- kötésben és színes ábrákkal. A könyvkereskedési ára ezen jó könyvnek 5 dollár. 25 előfizető szerzője birtokosa lehet a három fentemlitett könyveknek. Megkapja az Orvosi Tanácsadót, az Aranyvonatot és a Szibériai Garnizont. Csoportdijak A lapbizottság beszerzett egy rendkívül értékes szépirodalmi kollekciót, mely tizennyolc könyvből áll. Ezt kiegészíti huszonegyre a magándijaknak szánt könyvekből. A huszonegy könyvből álló könyvtárnak az a csoport lesz a tulajdonosa, mely a kampányban a legtöbb előfizetőt szerzi. A magán versenyzők, az előfizetők és az egy városból bárki által beküldött előfizetések összesége számit a csoportdijban. Naptár az uj olvasóknak. Az uj előfizetők díjmentesen kapják a Bérmunkás 1930-as naptárát, amig a naptárakban tart. Az olyan munkástársak vagy csoportok, melyek a naptárakat mind eladták, Írjanak a központba vagy küldjék az uj előfizetők címét be azzal a megjegyzéssel, hogy napiárra tartanak igényt és mi haladéktalanul küldünk nekik. Fel a munkára munkástársak. Tegyük ezen kampányt olyan sikeressé, amilyen még sohasem volt. Legyen jelszavunk az előfizetők megduplázása. Fogjuk ösz- sze valamennyien, hogy ennek az összefogásnak lapunk megerősödése legyen az eredménye. Beérkezett előfizetések május 1-től 17-ig FélEves éves A. Kucher, Pittsburgh, Pa. 10 2 J. Feczkó, Bridgeport, Con. 8 9 M. Fekete, Coraopolis, Pa. 3 1 L. Smith, Cleveland, 0. 3 3 J. Búzái, Cleveland, 0. 2 G. Mészáros, Cleveland, O. 1 St. Szabadi, Chicago, 111. 2 B. Horváth, Chicago, 111. 2 Lynch, Kentuckyból 2 1 D. Roseenthal, Phila, Pa. 2 J. Váraljai, Bridgeport, 1 2 P. Csorba, New York, N. Y. 1 A. Ács, New York, N. Y. 1 J. Vizi, Akron, 0. 1 A. Köhler, Chicago, 111. 1 Martin Búza, Elgin,111. 1 P. Blazenzics, Dearborn 1 J. Bodnár, Bridgeport 1 A. Pelei, Trenton, N. J. 3 St. Török, New York N. Y. St. Ehász, N.-Brunswick, A. Nagy, New York N. Y. 1 Összesen 43 24 Városok szerinti kimutatás: Bridgeport 21 Pittsburgh 12 Cleveland 9 Chicago 5 Coraopolis 4 New York 4 Lynch 3 Trenton 3 Philadelphia 2 Akron 1 Brunswick 1 Detroit 0 Bányász pic-nic A Munkás Betegsegélyző Szövetség 20-as számú Martinsferry-i osztálya 1930 május hó 25-én, vasárnap tartja nagyszabású NYÁRI MULATSÁGÁT, (Pic-nic) melyre a környékbeli, valamint a helybeli magyarságot tisztelettel meghívja a rendezőség. ÉHHALÁL (Folytatás a 6-ik oldalról) túl el, megyen veszendőbe, tízmillió dolgos kar, amely roppant értéket teremthetett volna, hull a semmibe, merevedik meg . . . Tízmillió megmerevedett kar, asszonyok, férfiak, gyermekek karja, dolgozó, ölelő, simogató kezek . . . És nemcsak ott Északnyugat- kinában, bizony nemcsak ott, másutt is, ha talán nem is ilyen tömegben, de napról-napra pusztulnak el emberek, mert nincs mit ■enniök. Az éhhalál sápadt légiója szaporodik, egyre szaporodik. Barbár földeken és civilizált országokban egyaránt hull a drága élet, amelyet eltéptek gyökerétől. Szaporodik az éhenhaltak szörnyű légiója és szaporodik a gabona. — Millió és millió tonna fekszik belőle raktárakban, kikötőkben, vermekben. Argentínában annyi van belőle, hogy mozdonyokat fütenek vele, disznóknak vetik oda, nem tudnak mit csinálni vele, ott is, másutt is azon tanakodnak, nem volna-e jobb száz és száz métermázsányit elpusztítani belőle, hogy ne essék tovább az ára, hogy ne jusson veszedelembe — a haszon. Mit törődnek a földnek és a gabonának birtokosai azzal, ha milliók pusztulnak is el éhségükben, mit törődnek ők Északnyugatki- nával, más éhségterületekkel, vagy a munkanélküli tömegekkel, mindez a számukra egy másik idegen bolygó. Nemrégiben Brazíliában kétmillió zsák kávét sülyesztettek a tengerbe, hogy megszabaduljanak a fölösleges kávékészletektől, — amelyek lenyomták volna a kávé árát és éppen ezért kellett a piac helyett a tengerbe dobni. Az emberek éhenhalnak, hát aztán, mi közünk hozzá, mi haszonra dolgozunk, haszonért termelünk és nem azért, hogy az emberek ne éhezzenek és ne rongyos- kodjanak. Gyárakban, szántóföldeken hullik a verejték, csontig kiuzsoráz- zák a dolgozó embereket, nőnek a gabonafölöslegek, tele van a világ óriási élelmiszerhalmokkal, de a búza, a kávé, a cipő és a ruha, a gép és a föld nem az emberiségé, mindez a tőkéseké, a bankároké, a nagybirtokosoké, a spekulánsoké, azok rendelkeznek felette, azok kezében van milliók sorsa, élete, szabadsága, halála. Termelnek esztelenül, rendszertelenül, mindig gyorsabban és gyorsabban, eláll az ember lélek- zete, a gépek ontják az árukat, a föld a kenyeret és — Északkiná- ban kétmillió ember pusztult el éhhalálban és hárommillió ember várja kétségbeesetten a legkétség- beejtőbb, a legszörnyübb halált. Minden olvasónk küldjön egy uj előfizetőt!
