Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-05-22 / 587. szám

2-ik oldal.

BÉRMUNKÁS

Május 22.

A SZINDIKALISTA INTERNACIONÁLE CSATLAKOZÁSRA SZÓLÍTOTTA FEL A

MAGYARORSZÁGI IPARI BNIONISTÁKAT

A Magyar Általános Munkás Szövetség, mely az IWW elvi nyilatkozatát magáévá tette, központi adminisztrációja utján a Bérmunkás Lapbizottságához utalta a berlini átiratot, hogy azzal kapcsolatosan mi is nyilvánítsuk véleményünket, álláspontunkat. Tekintettel arra, hogy az IWW mozgalmát általánosan érintő és érdeklő kérdések tárgyalásáról van szó, a Lapbizottság úgy döntött, hogy úgy a levelet, mint a választ közzétesszük a Bérmunkásban. Amint látjuk testvérlapunkból, az Industrial Solidarityból, a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó vita újból felmerült és úgy gondoltuk, hogy a két levél közlésével, az IWW és az Európai Szindikalista mozgalmak közötti külömbségek megvilágitásával hozzájárulunk mi is az elméletek és fogalmak tisztázásához.

Bár -kissé hosszú ezen levél és hasonlóan terjedelmes lesz válaszunk is, mégis helyesebbnek tartottuk megszakítás nélkül egyszerre közölni. A választ jövő heti lapszámunkban hozzuk.

A megindított angol vitának magyar fordítását, természetesen szintén közölni fogjuk a Bérmunkásban, a legközelebbi lapszámokban.

Az (IAA) megnevezéssel gyakran fognak a cikkek keretében találkozni az olvasók, ami tulajdonképpen rövidített neve a Szindikalista Internacionálénak és Nemzetközi Munkás Szövetséget jelent.

Szerk.

Berlin, 1930 febr. 1. IGEN TISZTELT ELVTÁRSAK!

Örömmel fogadtuk január 3-án kelt levelüket, amelyből azt láttuk, hogy a szervezet, minden rendőri önkény ellenére helyén maradt és hogy a forradalmi munkásmozgalom Magyarországon is haladást mutat fel. Igen sajnáljuk, hogy Y. elvtárssal kötött ösz- szeköttetésünk megszakadt, de közölni kívánjuk, hogy levelezésünket nem mi hagytuk abba, hanem levelünk nem érte el Y. elv- társat.

Véleményünk az önökével tökéletesen egyezik, nemcsak Európa, de az egész világ forradalmi szindikalistáinak és indusztrialis- táinak összmüködése elengedhetetlen szükséglet lett. Sajnos, az északamerikai IWW angol nyelvű csoportjának hajthatatlansága miatt nem volt lehetséges az IWW és az IAA között egységre jutni. A mi kísérleteink, amerikai IWW elvtársainkkal közösen munkálkodni, már az 1920-ik évben kezdődtek. Már az 1920-ik év decemberében tartott előértekezleten — a proletariátus nemzetközi egyesítése érdekében — képviselve volt az amerikai IWW George Hardy révén. Hardy innen Moszkvába utazott, de Amerikába mint bolseviki kommunista tért vissza. Uj szervezetében és a nemzetközi munkában mindig a szindikaliz- mus ellen dolgozott. Ezzel együtt a politikai pártkommunizmus, valamint a proletáriátus fölött való diktatúra érdekében.

Az IWW második kiküldöttje, aki a vörös szakszervezeti interna- cionálé alapitó kongresszusára utazott (1921-ben) , Moszkvából való visszatérte után Németországot érintette és velünk érintkezésbe lépett. Itt résztvett egy szindikalista értekezleten, amelyen velünk tökéletesen egyetértett. Ez az elvtárs kijelentette, hogy véleménye szerint lehetetlen, hogy Moszkva a forradalmi szindikalis- ták és az IWW álláspontját respektálja, mivel a pártkommunisták belföldön a szakszervezeteket a párt alá; nemzetközileg pedig a III-ik Internacionálé alá vetik. — Amerikában az irányban tevékenykedett, hogy az IWW az európai szindikalistákkal összeköttetésbe lépjen. Az időben csakugyan közeledett az IWW hozzánk, ami abból is látszik, hogy az IWW sajtó az európai mozgalomról állandóan hozott közleményeket és az IAA titkára által irt könyvet (Miként él a munkás és földmives Oroszországban) angol nyelvre lefordittatta.

Nemsokára ezután elkezdődött a kommunisták agitáció ja az

IWW-ben, amelynek célja az volt, hogy az IWW ne egyesüljön Európával. Az ezután következő években az IWW belső harcokkal volt telve, amelyek a régebben oly hatalmas szervezetet mindinkább gyengítették. Végül is úgy történt, hogy a kommunisták szakadást idéztek elő és ma a kommunistáknak saját ipari szervezeteik vannak (szerk.) US.-ban, amely a IWW-val szemben állanak. Ezen egész idő alatt — nyilván taktikai okokból — az IWW vezetősége azt az álláspontot foglalta el, hogy az IWW önmaga egy internacionálé, az európai szervezetekkel való egyesülése fölösleges és természetesen, az IAA-val való összmüködésről tudni nem akart. Ezen álláspontot leginkább a chicagói csoport és ebben különösen Wágner József elvtárs képviseli.

1928 végén és 1929 elején az IWW angol nyelvű lapjaiban, az Industrial Solidarity és az Industrial Worker-ben vita indult meg, amelyben Wagner és alulírott Souchy közös és különleges álláspontjukat terjesztették a nyilvánosság elé.

Ezen vita átolvasását ajánljuk. Wagner arra hivatkozott, hogy a német ipari szervezetek nem csatlakoztak hozzánk. Ezen szervezet, “Industrie Verbund für das Bangeverde” (Építő Ipari Munkások Szervezete) oly elvtársakból áll, kik annakelőtte a kommunista párt és az internacionáléban voltak szervezve, de akik a Komintern jelszavát “Vissza a reformista szervezetekbe” nem követték és saját forradalmi ipari szervezeteiket megakarják tartani.

A kommunisták ezt persze nem engedték és a dacos elemeket kizárták.

Lehet, hogy Wagner elvtársnak az a szándéka, hogy ezekkel az épitőmunkás elvtársakkal egyesüljön az IWW egy internacioná- lévá.De mi már annakidején értésére adtuk, hogy nem elegendő, hogy két ország szervezete alakítson egy internacionálét; Amerika és Németország — esetleg az Önök és a Holland Nationale Arbeiter Secretariat-tal is csak négy ország venne az uj alakulásban részt. De ezenfelül nem lenne ez más, mint perlekedő és konkuráló emberek játékszere, aféle szekta- alapitás, mert hiszen a forradalmi szindikalizmus, már egyesült egy internacionálévá. (IAA.) És a mi elméleti felfogásunk csak egy-két nem is nagyon sarkalatos pontban különbözik a forradalmi industri- alizmus álláspontjától.

Vitánk nem közelitett bennünket. Az angol nyelvű csoport Amerikában a legerősebb és ez csökönyösen ellene van az IAA és az IWW egyesítésének. A fentebb említett forradalmi építő ipari szövetség, a német szindikalista szervezettel “Freie Arbeiter Union” sok esetben összemükö- dik és e két szervezet nem ellenséges, hanem barátságos szomszédságban él.

A fentiekben a közöttünk és az IWW között való érintkezés rövid történetét akartuk Önökkel megismertetni. Ebből megláthatják a budapesti illetőleg a magyar elvtársak, hogy nem mi vagyunk az okozói, hogy az IWW és az IAA még nem egyesülhettek egy nagy nemzetközi szervezetté.

Mindezek ellenére fontosnak tartjuk, hogy az IWW-val való álláspontunkat még egyszer rövidesen ismertessük:

Az IAA egy nemzetközi szervezet, amely minden munkásszervezetet tagjai közé felvesz, mely az alapelveit elismeri Ezen alapelvek a következő pontok folytán, különböznek a reformista, a kommunista szervezetek alapelveitől:

1. Ellene van a politikai pártok gyámkodásának a forradalmi munkásszervezetek felett.

2. Ellene van az állami beavat- kozásnak.

• 3. Az állam ellen van, mivel az az uralkodó osztályok eszköze.

4. A tekintély uralmát a mun- osztályból ki akarja irtani.

5. A forradalmi munkásszervezetet úgy akarja felépíteni, hogy e szervezetek az elkövetkező szabad társadalmi rend gazdasági berendezését átvehetik.

Az IAA-ban nemcsak anarcho- szeindikalista szervezetek, hanem a chiliéi IWW is hozzá tartozik. Ebből láthatják a magyar elvtársak, hogy az IAA keretein belül, minden forradalmi szakszervezeti irány elhelyezkedhetik. Egyebekben ami az ipari és szakszervezet formáját illeti, ezen pontban nem állunk csökönyös dogmák alapján. Magunk, az ipari szövetségek hívei vagyunk és valamennyi hozzánk csatlakozott országos szervezet felállított ipari szövetségeket. De ha valamely országban, mint pl. Argentínában, a buenos ayresi pékszervezet (egy negyven esztendő óta létező forradalmi szervezet) egy országos szövetséggel nem tudna mit csinálni, úgy oktalanságnak tartanók ezen elvtársakra, kívülről egy országos szövetséget erőszakolni. Németországban, Amerikában és egyébb iparilag magas fokon álló területeken, más a helyzet. Itt megtörténik, hogy egyetlen egy iparon belül számos szak dolgozik s itt természetszerű és megokolt a föderációs forma. Ezzel csak azt akarjuk mondani, hogy a föderáció az ipar természetes fejlődése s állapotának folyománya és ezzel tart lépést.

A federációs gondolatot elvi tényezővé avatni — véleményünk szerint — nagy hiba volna. Nem a szervezet formája , hanem szociális forradalmi tartalma a döntő. Egy nagy forradalmi és nemzetközi szervezet, amely az egész világ munkásságát a nemzeti és nemzetközi kapitalizmus ellen akarja vezetni, nem szabad, hogy dogmákhoz, megkövesedett szavakhoz ragadjon. Ennek a különböző országok fejlődési állapotához kell alkalmazkodnia és harcait ehhez mérten szervezni. Ha erre az álláspontra helyezkedünk, úgy nemzetközi szervezetünk, a különféle formákat ölelheti fel. Argentina anarchista szakszervezetei békén együtt működnek dél- amerika egyébb anarchistáival, Németország és Spanyolország anarcho-szindikalistáival, Franciaország és Portugália forradalmi szindikalistáival, — valamint Svédország és Norvégia tiszta

U j olvasók szerzésével építsük a One Big Uniont