Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-05-15 / 586. szám

Május 15. BÉRMUNKÁS 7-ik oldal. A SZELLŐZTETÉS NÁSZUNK Irta: GYAGYOVSZKY EMIL. Testvér, — az élet fekete ornátusban adott össze minket, hogy kössön e frigy mindkettőnket — mindhalálig . Valahol künn, a gyárnegyed zugában találkoztunk. Én: az ifjú, jövőbenéző ember (belül száguldozó, vad eszmehordák). És te: a sár felé bukdácsoló öreg (besüppedt szem s kiugró bordák). Orgona helyett gyárkürtök dudáltak; kohókból szállt a szőke pára, mint füstölőkből tömjén illata, mint ringó gyermekkéz lóbál a légbe. t S kék füstfátyol borult bokorra, fára . . . Elnéztelek: láttam, hogy hitre van szükséged s mondtam: — adok! Néztél: s mert láttad, hogy fajtád vagyok, felém nyújtottad kérges két kezed. Tanunk is volt: a nyomor, vágy és az emlékezet, Jegygyűrű helyett acélperec, mit finom kezek húztak rá csuklyónkra,. hogy ne feledjük közös Golgothánkat. így jegyeztük el egymást, én testvérem, hogy együtt énekeljenek a toll és a pöröly . . . Irta: FARKAS ANTAL. Kerekes urra megint rájött a bolondja, hivatalos órák lemor- zsolása után beült a vendéglőbe és ki nem mozdul addig, amig el nem jön a zárás ideje. Nem du­hajkodik az igaz, csak iszogat, beszélget, kibieel, lapokat olvas, ásitozik. Mintha nem is szórako­zás kedvéért ült volna be az “Árva Gólyá”-ba, hanem bünte­tésből kellene itt töltenie az időt a kőszívű ítélkezése folytán és mintha nem volna szabad innen eltávoznia záróra előtt, mert ak­kor fegyelmi büntetéssel sújtják. A vendéglős és az egész sze­mélyzet a megmondhatója, hogy Kerekes ur a legpéldásabb maga- viseletü rabok közé tartozik: nem kapták még egyezer sem szökési kísérleten. Ha majd letelik az ide­je, úgy eltűnik az “Árva Gólyá”- ból, hogy esztendeig se látják. — Hjah, Kerekes urnák már ilyen a természete. Nagy darab, erősen kihizott ember volt, abból a fajtából, ame­lyik sohasem szokott aszkórba es­ni attól, hogy megoldatlan prob­lémákon töri a fejét, vagy nem tud aludni éjszaka, felkel az ágy­ból, a holdvilágon sétál és verse­ket ir. Kerekei ur pompásan e- vett, ivott, aludtés nem veszett össze soha a társadalmi renddel vagy a feljebbvalóival. A felesé­gével annál többször. Kerekesné őnagysága, ez az ap­ró asszonyka valósággal imádta Kerekes' urat, az óriást, akinél szebb, erősebb és okosabb embert el sem tudott képzelni. Kerekes ur visszaélt-e ezzel a helyzettel, vagy a természete hozta magával, hogy koronként tengelyvéget akasszon az asszonyával — a jó Isten tudja. Elég az hozzá, gyö­törte az asszonykát, tetszettek ne­ki a kék szemből kigördülő könny cseppek, örömét lelte abban, hogy Kerekesné őnagysága ott vergő­dik, ott bug fájdalmában az ő 44-es lába előtt. Amikor az asszonyka nem bírta tovább a kínzást, fölkerekedett és hazaszökött az édes mamájához a falura. Ott sirt tovább s várta Ke­rekes urat, aki bizonyos idő múl­tán érte ment, fölkapta, hazahoz­ta és egy darab időre rendben is volt minden. Amig Kerekesné őnagysága a mamája melett sirdogált a falun, addig Kerekes ur a városban az “Árva Gólyá”-ban hencegett a kollegák előtt: — Hazaküldtem az asszonyt. Hiába, hébe-hóba nemcsak a ru­hákat, hanem az asszonyt is meg kell szellőztetni. A kollegák nevettek. — Bolond vagy Matyi! — Az bolond, aki ezen nevet. A családi boldogság levegője megfülled, ha ki nem nyitjuk rá az ablakot, ha friss levegőt nem bocsájtunk a hálószobánkba. A légkört is a viharok tisztítják. Az állandó boldogság zavarta­lan tava megposhad, ha meg nem zavarodik a vize. Unottá lesz az az ajak, amelyik mindig csókol. Higyjétek meg, hogy a családi életben elkel egy kis vi­har, egy kis változatosság, egy kis háborúság, egy kis eredj er­re, én meg arra. Annál édesebb a béke, az összetalálkozás. A há­zikoszt után jólesik a vendéglői koszt és viszont. Én most otthon nagytakarítást csináltam: ki­nyitottam ajtót-ablakot. Az asz- szonyt szellőztetem. Úgy van, szegény Kerekesné ilyenkor a falusi ház kertjében sirdogált és hiába próbálta vi­gasztalni a gyógyszerészsegéd, őnagysága csak akkor volt bol­dog, amikor Kerekes ur hatal­mas alakja megjelent a háznál, ölébe kapta az asszonyát és a mama hangos sírása közben ha­zaszaladt vele a városba. Ilyenkor aztán felé sem nézett az “Árva Gólyá”-nak féléven át sem. Kezes bárány volt Kere­kes ur, de az állandó boldogság-, a változatosság utánni vágyako­zás megint harapós farkast csi­nált belőle: elmarta az asszonyt a háztól. Sokáig igy ment ez a játék, amig egyszer az asszonyka bele­unt. Javában korcsmázott és szel­lőztetett Kerekes ur, gondolván, hogy az asszonyka most otthon sirdogálja pirosra szépséges sze­mét a rezedaillatos kertben, — amikor levelet kapott Budapest­ről. Az asszony irta: — Ne fáradj ki a mamához: engem már ott úgy sem találnál. Innen is tovább utazunk a vőle­gényemmel. Válj el tőlem és nő­sülj meg. Ajánlom azonban, — hogy kevesebbet szellőztessél. Kerekes ur azóta az “Árva Gólya” rabja: ott ül, ott szo- morkodik, ásitozik, amikor nem a hivatalában teszi ezt. Néha ne­kikerekedik, sokat iszik és ilyenkor saját magát gúnyolva, meséli a kollegák előtt: — Az ám, a legutóbbi nagyta­karításnál nagy volt a cug is . . . Aztán kivitte az asszonykát az ablakon, elfujta valahová . . . Olyan jóízűen nevet hozzá, — hogy csakúgy recseg alatta a szék.--------o-------­AZ “IL PROLETARIO” olasz nyelven megjelenő IWW lap javára programmal egybekötött táncmulatságot rendeznek az IWW olasz nyelvű tagjai vasár­nap, május 25-én, d. u. 4 órai kez­dettel (saját helyiségükben 158 Carrol Street, Brooklyn). — A Programm legkimagaslóbb száma lesz egy színdarab THE TEACHER melyet 4-től 12 éves korig haladó gyermekek fognak előadni. Előadás.1 után tánc következik jó zene mellett. Felkérjük a magyar munkás­társakat, hogy amennyiben ezen mulatság kellemes szórakozást is nyújt, tömegesen látogassák. Belépti dij előre váltva 35 cent, pénztárnál 50 cent. Rendeljen könyveket a Bérmunkás könyvkeres­kedésében Többeknek kívánságára besze­reztük az Eszperantó nyelvtant, melyet az Eszperantó Kulcs cimü kis füzettel együtt saját árban, 50 centért bocsájtunk az olvasók és tagjaink rendelkezésére. Kapható az Orvosi tanács­adó tudományos mü. Diszkö- tésben, színes ábrákkal, hasz­nos tudnivalók egész tárházát tartalmazza. Ezen 565 oldalas mü ára 5 dollár. Markovits Rodion müvei a Szibériai Garnizon és az Arany vonat szép kivitelű vászonkö­tésben megjelent magyar mü­vek. A háború után megjelent magyar irodalom remekei. Ára $1.25. A kettőnek $2.50. Küldje be rendelését még ma, hogy hozzájuthasson ezen nagy­szerű könyvekhez, mielőtt elfogy­nak. Minden rendeléshez 10 cent portó költség és a könyvekért já­ró készpénz összeg csatolandó. Kiadóhivatal. Detroiti hírek Az IWW detroiti tagjai, közö­sen ünnepelték meg május Elsejét a Farsnworth Hallban. A nap jelentőségét Glen B. Fortney munkástárs ismertette, majd utánna kellemes, de a nap jelentőségéhez méltó programmal szórakoztatták a megjelenteket. IWW költők szerzeményeit éne­kelték és szavalták. A Finn, Lit­ván dalárdák énekeltek. Fellépett az ifjú Woblyk kórusa. Munkás­társaink szavaltak, finn és más nyelveken, olasz énekszámot adott elő, mint vendégszereplő Lina Znardelli művésznő, ki csak most érkezett Olaszországból. Általánosságban beszélve, az ünnepély siker jegyében zajlott le. amiért is köszönetét mondunk úgy a szereplőknek, mint azok­nak, kik megjelentek. NEMZETKÖZI PIKNIK Az IWW detroiti tagjai nagy­szabású NEMZETKÖZI PIKNIK-et rendeznek pénteken, május 30-án egész nap (Decoration Day) a magyar munkástársak előtt jól is­mert Molnár-farmon, Trenton kö­zelében. A magyar munkástársnők vál­lalták magukra, hogy a nemzet­közi vendégeket gulyással vendé­gelik meg. Nagyon ajánlatos vol­na, ha ezen a mulatságon a Bér­munkás olvasói valamennyien megjelennének. Útirány: A Family Theatre előtt, vagy bárhol a West Jeffer- sonon a Trenton feliratú autobus veendő Trentonig, ahol már ko­csik fogják várni a vendégeket, melyek a helyszínéig viszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom