Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-05-08 / 585. szám

Május 8. BÉRMUNKÁS 3-ik oldal. MEGEMLEKEZES TAKACS ISTVÁNRÓL Akik közelebbről ismerték Takács Istvánt, volt alkalmuk meg­győződni, bogy tetőtől talpig idealista volt. Bízott és hitt abban, hogy rohamléptekkel haladunk az uj társadalom felé. Takács István még kora ifjúságában felismerte hovatartozandó- ságát. Osztálytudatos emberré vált s mint az elnyomott munkás- osztálynak tagja, csatlakozott azoknak a táborához, kik osztályharcot vívnak a kapitalizmus ellen. Nem volt fanatikus. Hitt a folytonos fejlődésben és nem maradt meg a régi elméletek követése mellett. Tiszta szemmel és öntudattal látta, hogy a lepergő évek nyomában beállott változások, kihatással vannak a munkásmozgalomra is. Nem tartozott azok közé, kiknek rögeszméjévé vált a harminc vagy ötven évvel ezelőtt alkalmazott taktika. <S>­Takács István 1879-ben szüle tett Tokajban. Ott találtuk azok­nak a táborában, kik fiatalos lel­kesedéssel állottak az ifjú Szo­ciáldemokrata mozgalom mellett. Terjesztője volt a budapesti Nép­szavának, majd a Kassai Munkás­nak. Sokat küzdött és harcolt a kibontott szakszervezeti zászlók alatt odaát, majd ő is, mint sok százezer magyar munkás, kezébe vette a vándorbotot. Huszonöt éves korában került Amerikába. Itt mindjárt a mun­kásmozgalom után érdeklődött. Abban az időben vivta nagy har­cát a két szocialista párt, mely közül ő az S. L. P.-t választotta. (Az IWW csak azután alakult.) Huzamosabb ideig vett részt a Szocialista Munkás Pártban, tevé­kenykedett. Végigcsinálta a sza­kadás idejében a mozgalmat, de a pártpolitikától megcsömörlött. — Rájött annak meddőségére. Látta, hogy a harc nem egvébb, mint a vezéreknek a húsos fazekak körü­li viaskodása. Szakított velük. Ebben az időben már szép fejlő­désnek indult az IWW. 0 is fel­ismerte ennek a szervezetnek he­lyes voltát és habozás nélkül csat­lakozott hozzá, mint más sok száz magyar munkás, ki tudatára éb­redt annak, hogy az IWW az iga­zi osztályszervezet. Takács István munkástársunk élete tipikus proletár küzdelmek­kel telitett élet volt. Elsodródott a szervezettől, nem volt alkalma részt venni a mozgalomban, hosz- szu évekig, de távolmaradásának megvoltak az alapos okai. Egy időben szemén érte súlyos sérülés, amit csaknem elveszített. Azután felesége lett súlyos beteg. Elfogadta az orvosok tanácsát, hogy csak levegőváltozással lehet megmenteni az életnek. Kis darab földet vásárolt és annak művelésé­ből tengette életét, mindaddig, — amig felesége teljesen felgyó­gyult. A legelső alkalmat megragad­va, túladott a földecskén és be­költözött Cleveland egy kis szűk külvárosába Bedfordra, ahol az­után be is fejezte pályafutását. Súlyos vesebajba esett, melyet vi- zibetegség tetőzött meg. Tizen­nyolc hosszú hónapig vivta az élet és halál harcát, mig végre a halál elragadta sorainkból. Nagyon szeretett volna még él­ni. Mint mondani szokta e sorok írójának — nem azért, mintha olyan rózsás lett volna az élete, mert hiszen küzdött, nyoníorgott ő eleget. De látja lelki szemeivel, hogy milyen közel van már a ka­pitalizmus bukása és bizony na­gyon szeretné megélni a munkás- osztály felszabadulásának idejét. ■— Nincs nekik kibúvó. — Saját zsírjukban fuldoklanak. A kapi­talista termelési mód csődje már elvitathatatlan. Hiába minden erőlködésük. A munkásság nyo­mora fokozódik. A gyomor üres, a gyermekek sírnak és nincs más flastrom, mint ennek a rendszer­nek az elpusztulása. A kapitalista babilonból csak az IWW mutatja az észszerű kivezető utat. Közele­dik az idő, amikor szint kell valla­ni a munkásoknak. A nagy küzde­lemben csakis a munkásosztály győzedelmeskedhet. így beszélge­tett sokszor, de könnybe lábadt ilyenkor a szeme. Felsóhajtott, — hogy bizony munkástárs ez igy van, de én már nem élhetem meg. Én nem lehetek ott többé a küz­dők sorában. Takács István munkástársunk rendíthetetlen hive volt az IWW- nak. Arról ábrándozott, hogy ha felgyógyul, minden erejével a szervezet építésén fog fáradozni. A szervezet helyességét felismer­ve, az első pillanattól minden tőle telhető erkölcsi és anyagi támoga­tást megtett érdekében. Takács munkástárs dacára nagy betegségének, nem akart nyugalomba vonulni. Ágyba dönt­ve bár, mégis tett, amit tehetett. Irt, amikor ereje volt hozzá, hogy igy is az eszmét szolgálja. Takács István csak volt. Április 9-én szenvedett ki. A munkásság érdekében buzgón fáradozó har­cos emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni. Nélküle bár, de hala­dunk azon a kiszabott utón, mely a munkásosztály felszabadulásá­hoz vezet. Székely A. MAGYARORSZAGI KEPEK Egyetlen hónapban 137 öngyilkossági kisérlet. Pesten minden munkára hat jelentkező esik. Lapunk más helyén beszámolók jelentek meg, melyek konkrét és megtörtént esetekkel ecsetelik, hogy milyen sors jutott azon mun­kástestvéreinknek osztályrészül, kik a földnek azon kis fekete pontján élnek, melyet' Magyaror­szágnak csúfolnak. Amint bengésszük a magyar kurzus lapokat, melyek csak úgy csepegnek a keresztény szeretet­től, Horthy és csatlósainak diesői- téseitől és arról a rendről zenge- deznek dicshimnuszokat, mely bennünket a korok legsötétebb szakára emlékeztet, rábukkan­tunk két kis kimutatásra, amelyek mindegyike önmagáért beszél s még csak kommentár sem szüksé­ges hozzájuk. Itt közöljük mind a kettőt: Most tették közzé a budapesti mentők március havi kimutatását. Eszerint a mentők márciusban összesen 4036-szor vonultak ki. A kivonulások közül 1596 volt beteg szállítás. Öngyilkosság és öngyil­kossági kisérlet összesen 137 volt, közülök 21 halálos. Legtöbben 64- en, méreggel kíséreltek meg ön- gyilkosságot. Gázzal 18-an, akasz­tással 17-en, vizbeugrással 14-en kísérleteztek, 11-en a revolvert választották. Volt az öngyilkos­jelöltek közt egy, aki önégetéssel akart véget vetni életének. Az öngyilkosságok okai között 62 is­meretlen, 13-an szerelmi bánatból, 14-en anyagi okokból, 7-en beteg­ség miatt, 5-en munkanélküliség, 2-en családi okból, 4-en pedig egyébb okokból kívánkoztak a ha­lálba. Foglalkozás és nem szerint az öngyilkossági kísérletek igy oszlanak meg: háztartásbeli nő 23, munkásnő 14, cseléd 13, ipari se­gédmunkás 12, köztisztviselő 6, kereskedő 8, iparos 9, alkalmazott 5, napszámos 5, egyébb foglalko­zású 6, varrónő 6, magánzó 5, tisztviselőnő 2, értelmiségi 3, föld­birtokos 1. Márciusban a Dunába ugrással 9 nő és 10 férfi kísérelt meg öngyilkosságot, a dunai őrsé­gek azonban mindannyiukat ki­mentették. A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal megállapítása szerint Magyarországon ez év feb­ruár havában a keresztényszocia­lista és szociáldemokrata szerveze­tek által kimutatott munkanélkü­liek száma 22.429 volt, 18.1 száza­lékkal több, mint az előző év feb­ruár havában és 1.2 százalékkal kevesebb, mint ez év január havá­ban. A munkanélküliek közül 87.9 százalék volt férfi és 12.1 száza­lék nő. A férfi munkanélküliek száma 1.9 százalékkal esett, a nőké 3.8 százalékkal emelkedett. A munkanélküliek közül Buda­pesten lakott 52.6 százalék, vidé- ken47.4 százalék. A budapesti munkanélküliek száma az előző hónappal szemben 3.4 százalékos emelkedést, a vidékieké 5.8 szá­zalékos csökkenést mutat. Fog­lalkozás szerinti megoszlás sze­rint csökkent a munkanélküliség a faiparban 31.9 százalékkal, a szállodai iparban 13.9 százalékkal, a bőriparban 4.8 százalékkal és a Levágták az ércbányá­szok bérét Butte, Mont. — Május elsejétől kezdődőleg huszonöt centtel keve­sebbet fognak keresni az Anacon­da Copper Mining Co. munkásai. Az uj bérlevágással napi fizetésük öt dollár és huszonötre esik öt öt- venről. A társulat minden bányájában kifüggesztették a cédulákat, me­lyeken a bérlevágást közük a munkásokkal. Azzal indokolták meg a redukciót, hogy a réz ára négy centtel esett fontonként. Ugyanis úgynevezett sliding scale (váltakozó bérek) alapján kötöttek a munkásokkal egyezsé­get, amit a réz napi ára szabályoz. Ha emelkedik az ár, akkor a fize­tés marad a régi, ha esik, akkor a fizetés is esik. Ironikus ez egy ki­csit, mert a kötött egyezség értel­mében az áremelkedéssel a bérek­nek is emelkedni kellene, de a munkások azt már keserűen ta­pasztalták, hogy béremelést nem egyezségek, hanem harcok árán, szervezkedéssel tudnak kierősza­kolni. A többi réztársulatok is követ­ték az Anaconda példáját és le­vágták a béreket az egész vona­lon. A munkások, egyelőre ... el­fogadták a redukciót. J. P. New Yorkiak figyelmébe Felkérem mindazon munkás- társakat és munkástársnőket, kik­nél mulatsági jegyek vannak még kint, hogy azokkal legkésőbb má­jus 14-iki taggyűlésünkig elszá­molni szíveskedjenek. A megtartott mulatságokról teljes pénztári elszámolást enél- kül készíteni nem lehet, igy ké­rem a munkástársakat, hogy ezen felszólítást szíveskedjenek figye­lembe venni. A május 14-iki taggyűlésen va­ló megjelenés igen fontos és min­den tag tegye ezt kötelességévé. Itt fogjuk megbeszélni, hogy a melegebb idők beálltával miként munkálkodjunk lapunk és moz­galmunk érdekében és hogy a kö­zeljövőben milyen akciót kezd­jünk. A fentiek figyelembe vételét kérve, vagyok munkástársi üd­vözlettel Nagy József, titkár. vasiparban 1.2 százalékkal. Emel­kedett a munkanélküliség az élel­mezési iparban 15.3 százalékkal, a sokszorositóiparban 6.8 százalék­kal és a ruházati iparban szintén 6 százalékkal. A hatósági és magán ingyenes munkaközvetítők adatai szerint a munkakeresők 17.3 százaléka volt elhelyezhető. Budapesten 14.4 szá­zalék, vidéken 25.4 százalék. Bu­dapesten száz munkahelyre 592, vidéken 337 munkakereső jutott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom