Ungvári Közlöny, 1918. július-december (40. évfolyam, 146-287. szám)
1918-09-05 / 197. szám
.1* Unt] vári K/i-dätiy me.tfjelr.ni7i vasáruit]» kivált lével iniutlen esteli és 7 óra közölt. Szerkesztését) ás kiadóhivatal Sséehenyi- tár Siti. POLITIKA J NA Pl LA r Feleli)* suerIfesatö : JJr. RETZiWAN HENRIK. Elit fizetési jva. villákra : vj / '»<>/• 2,S K, félévre 14 K. neyycd évre 7 K. Kiadótulajdonos a Kreisler féle Unymegyei Könyvnyomda. Lenin... Oroszország egén ismét vészes felhők tornyosulnak. Újból a háború démonja kisért. Az entente minden eszközt felhasznál,- hogy a háború kialudt tüzcsóváját újból lángra gyújtsa Oroszországban. Szinte ülemszerüen játszódnak le előttünk a gyilkosságok, amelyeknél természetesen az entente keze játszik közre. Ellenségeink a vesztegetésen és uszításon kívül nem riadnak vissza a bérgyilkosságoktól sem. Rövid egymásután most a harmadik gyilkosság történik Oroszországban . . . Világos, hogy a függöny mögött az angyalbőrbe bujtatott entente áll. Mirbach moszkvai követ és Eichorn német vezérezredes után Lenin testét járták át a mérgezett golyók. Lenin nevét az egész világon ismerik : ő fogadta el a bresztlitovszki békét, amit elvtársa, Trockij nem akart akceptálni, hanem még a zöldasztal mellől is az orosz forradalom utópisztikus eszméit hirdette a népeknek. Lenin belátta, hogy Oroszország, amely nemcsak a naptárban késik a nyugati országoktól, hanem a kultúrában és gazdasági téren is hátrább van, nem mutathatja az időt a világnak . . . Ellogadta a német feltételeket, amelyek bár meggyengítették Oroszországot, de visszaadták az orosz népnek a békét! De ezzel a békével az entente elvesztette leghatalmasabb bástyáját és legerősebb szövetségesét. Azért most mindent elkövetnek, hogy Oroszországot újból belevonják a háborúba. A mostani régimét meg akarják buktatni, hogy a velük szimpatizáló pártok kerekedhessenek leiül és igy tervük sikerüljön. A ködön még nem látunk keresztül. A közel jövő fogja eldönteni, hogy az orosz nép hajlandó-e a hüvelybe tett kardot újból kihúzni, avagy a békés rend utján tovább halad Lenin bölcs vezetése mellett . . ? ö. E Leleplezett összeesküvés a .népbiztosok letartóztatására Budapest, szeptember 4 (Saját tudósitónk telofonjelentése Moszkvából jelentik : Lenin elleni merényletet megelőzőleg Moszkvában egy nagy összeesküvést lepleztek le, melynek élén a franciák és angolok állottak. Az összeesküvők a nép- I bizlosok teljes tanácsát akar- ! ták a moszkvai értekezlet alkalmával elfogni. A Kreml őrsegével tárgyaltak e célból, hogy letartóztatást színlelve az összeesküvőknek adják meg magukat, mire az ösz- szecsküvők a szovjetek ösz- szcs tagjait letartóztatták volna. A végrehajtás módozatait illetőleg azonban az ősz szeesküvők nem tudtak megegyezni egymással, mert az angol követ amellett kardoskodott, hogy Lenint és Trotzkijt letartóztatás után nyomban lőjjék agyon és csak a népbiztosok tanácsának többi tagjait szállítsák Archangelszkbe. Julius 31-én azonban felfedezték az összeesküvést és behatoltak az összeesküvők tanyájára. A kiket egytől egyig letartóztattak. A letartóztattak között volt egy angol alattvaló is, a kiről kiderült, hogy ő Lockhard angol diplomáciai ügyvivő A személyazonosság megállapítása után nyomban szabadon bocsátották a diplomatát. Amidőn felvilágosítást kértek tőle az összeesküvést' illetőleg azt mondotta, hogy mint diplomáciai képviselő nem veti alá maga, kihallgatásnak. Közölték vele ezután az összeesküvésben való részességére való bizonyítékokat, ezeknek a súlya alatt válaszolni sem tudott, hanem otthagyta az összeesküvők tanyáját, A nyomozás során meg- állapittatott továbbá, hogy az összeesküvők állandóan lopkodták a titkos okmányokat, amelyet aztán az angol diplomáciai ügyvivőnek adtak át. Az összeesküvésnek főcélja az volt, hogy a szovjetpárt megbuktatásával kikénysze- ritsék Oroszországnak Németország elleni hadüzenetéi, mert meg voltak győződve, hogy a szovjet hatalmán kívül minden más kormány engedelmes rabszolgája lesz az ántántnak, kiknek parancsára az orosz nép millióit készek volnának a mészárszékre vinni. Lenin a breszti pótszerződssről. Budapest, szeptember 4 (Saját tudósítónk telsíoaje'ontésí. A Pravda jelenti: A kommunista pártnak aug. 27-én Moszkvában tartott ülésén Lenin is résztvett és 500 elvtárs jelenlétében ismertette a pótegyezménynek előnyeit és rámutatott a következő megállapításokra : Visszakapunk több várost és kormányzóságot és azonkívül szabad kezet nyertünk kereskedelmi forgalmunknak nemzeti alapon való megszerzésére és rendezésére és közgazdaságunk nemzetivé tételére. Az értekezlet egyhangúlag hozzájárult a pótegyezmény elfogadásához. Ratifikálták a breszti szerződés póiegyezmenyeit, Moszkvából jelentik : Az Izvestija közli, hogy a breszt- litovszki békeszerződés pótegyezményeit a szovjetek központi végrehajtó bizottsága elfogadta. Lerdtrov népbiztos azt aláírta. Tegnap este diplomáciai futár Berlinbe utazott a ratifikált pót- egyezménnyel, hogy a ratifikált pótszerződés okmányainak kicserélése még ‘szeptember (5-án megtörténjék. Egy jó karban levő kopir prés eladó. Megyeház-tér 10-ik szám alattEgy szám ára lO fillér. A Városi Mozgóban szerdán és csütörtökön, szeptember hó 4-én és 5-én délután 6 és este fél 9 órakor szenzációs műsor. Gazdag szegények. Jókai Mór résén'' Ungvár, 1918. szeptember 5 * Csütörtök Negyvenedik év 197 szám
