Ungvári Közlöny, 1918. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)
1918-01-25 / 21. szám
Js Vuytárí Közlöny megjelenik i<csdmap hirerc(reel minden este 6és 7 óra között. Szerkesztőség és Mniléhivo ittl: S.iétshenyi-tér 33. Előfizetési á> <l vidékre : egy én , ‘28 Sí, félévre Jt K, neggetl érre 7 K. Kiadótulaj (ionos a Kreisler féle Ungmegyei Köiigutigom.ia fi színház lapui ; nemsokára bezárulnak és a szinügyi bizottságra hárul az a feladat, hogy a jövő színházi szezont kellőképp elő készítse és a közönség áldozatkészségét megfelelő színtársulat szervezésével és jó sziniélőadások produkálásával honorálja. Anélkül, hogy elébe vágnánk a szinügyi bizottság döntésének, hogy kiírandó-e a színház bérletére újabb pályázat, vagy pedig megfelelő feltételek mellett, továbbra is Krémer Sándor színigazgatónak adassék-e ki, ezúttal a színházi kérdésnek csak olyan oldalával kívánunk foglalkozni, amely Ungvar színházi életének szervezésével a legszorosabban összefügg és amely nélkül Ungvá- ron a fokozott igényeknek megfelelő színtársulatot szervezni. szinte lehetetlen. Ifj. Viasics Gyula báró országos szinészeti felügyelő most foglalkozik azzal, hogy a nyíregyházi szin.ház bérlete, amely 1920. évig Dr. Patek Béla győri szinház igazgatónak volt lekötve, a város kívánsága szerint fel- bontassék-e vagy pedig a különben kerülethez nem tartozó nyíregyházi színházat továbbra is a győri szinigazgatónak adja ki. Bárhogyan is döntsön a szinészeti felügyelő, mi ismételten felhívjuk a szinügyi bizottság figyelmét arra, hogy mivel Nyíregyháza város képviselő- testületének joga van minden év végéig a Patek Bélával kötött szerződést felbontani és a város legutóbb ezen jogával élt is, most volna ismét az ideje, hogy Ung vár nak Nyíregyházával való színházi egybekapcsolását keresztül vigyük s ezzel városunknak kulturális színházi igényeit kellőkép biztosítsuk. Minthogy a helyzet most az, hogy Nyíregyháza város színházi bérlete szabad, mert Patek Béla a várostól kon- ! cesziót nem kapott s minthogy az ungvári szinház bérlete is lejár, teljesen időszerű, ha a két kultur város körülbelül egyforma színházi igényeit egy beforrasztva, meg- teszük a szükséges lépéseket és igyekszünk. a sokszor szóba hozott, de mindig elmaradt színházi kapcsolatot Nyíregyháza és Ungvár kö zött létesíteni. oldani és körülbelül a két álláspont közötti középuton megegyezésre jutni. Witson közvetítsen L békét. A külügyminiszter ezután hosszasan foglalkozott Wilson békeszózatával, amelyben jelemlékeny köze ledést lát íja monarchia ál- láapoHtjához és melyben kristálytiszta egyszerűséggel tükrözteti vissza azokat az elveket, melyeket mi vallunk. Amint Wilson Lengyelország szabadságáról mond, az teljesen fedi Centin álláspontját. A leszerelés is - - úgymond —. ugyanazt az elvet követi Wilson, amit én a budapesti beszédemben kifejezésre juttattam. Jól tenné tehát We -;r. ha a szövetségeseit rávenné, hogy a béketárgyalásokon' vegyenek ők is részt s ha ez megtörténnék, én ép oly nyíltan beszélnék velők is amily nyíltan most Wílson- nak válaszolok. E hegtől hívom fel tehát az a m erikái korát ányt, hogy a -Követségénekkel ra 6 békt tárgyalások érdekében a kezdem ény ■ ző / ép éneke t tegye meg. á sztrájkok ellen, Áttérve a békehajtandósá- gunkra, felkérek mindenkit, hogy ne sürgessék a békét, mert ezzel rossz szolgálatot teszünk a béke kérdésének. A sztrájkok és folytonos békebeszédek csak hátráltatják a békét. Gern in felveti ezután bizalom kérdését. Biztos úgymond. — hogy a magvar delegáció nagy többCentin felívása Wilssnhoz. — A külügyminiszter nagy beszéde a delegációban. — BÚdapcV;', január 2 4 (Saját tudósítónk teíe* on jelentése. fűlt, hogy mi nem egy Becsből jelentik : Az osztrák delegáció külügyi albizottsága előtt, mely iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult, ma Cernin külügyminiszter nagyjelentőségű beszédet tartott, melyben beszámolt a bresztlitovski tárgyalások eddigi eredményéről és egyben hosszasan foglalkozott Wilson békefeltételeivel is Nem akarunk hódítani. Beszédje elején a külügyminiszter kifejtette azokat a nehézségeket, melyek a tárgyalások folyamán minduntalan felmerülnek. Ezután emelt hangon folytatta : Ismétlem, hogy egyetlen négyzetmétert és egy krajcárt sem követelünk Oroszországtól és ha Oroszország is ugyanerre az álláspontra helyezkedik, a békének létre kell jönnie. Ukraina és Lengyel- ország. Az első nehézség, amely a tárgyalások során felmeszerződőféllelállunk szemben, hanem még négy uj birodalommal tárgyalunk. Lengyel- ország, Ukraine, Fi nország és Kaukázuss á 'Bennünket különösen a nagy Ukrán birodalom érdekei. Nehezíti az ezekkel való megegyezést, hogy két ukrán munkástanács van, melyek külön megbízottakat küldték 1 i a béketárgyalásokra. Ami Lengyel- ország sorsát illeti, ennek az államnak a saját sorsát szabadon és minden befolyás nélkül kell meghatározni és rendeznie. Orosz*.né met ellentétek Az orosz nép önrendelkezési jogának miként való értelmezését és gyakorlását illetőleg nagy ellentét van Németország és Oroszország közölt, remélem azonban, hogy ezt a nehézséget is si kerülni fog mindkét fél érdekeinek megfelelőlcg meg Egy szám ám 10 fillér. Negyvenedik óv, 2i szám Ungvdr, ivt8 január 25 ' Péntek f 'O L i TJ K A l .V A Pf L. A 1 ; 1ST. KMISZMAK if Miit Ki ti
