Ungvári Közlöny, 1918. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)
1918-01-05 / 4. szám
/ Urtgvttr, ?V(8, január 5 Szombat Negyvenedik év, 4, 0£äm .áss Ungvári Közlöny tuet/jelenik vasárnap kivét-e lével minden este (lés 7 óra között. Szerkesztősén és ki adók iv. ital. Saéeh eu yi-tér 33. POLITIKAI *tA PJL.* r Svtnt-n* A»«r/iv..vi;<i „■ Or. tÉ&ÍHXM A .<V tíÜ&iílH. Előfizetési ára vidékre : <‘i/y évre 28 K, félévre lé K. negyed évre 7 K. Kiadótulajdonos a Kreisler féle Ungmeyyei Könyvnyomda Több milliárdos beruházási programul fog- j lalkoztatja most az illetékes I minisztériumokat. Ezzel egy- S idejüleg Breszt-litovszkban, Berlinben és Bécsben gazdasági tárgyalások folynak, melyek hivatva vannak Közép- Európa jövendő gazdasági alakulásának alapjait meg- ! vetni. Amennyire az eddig kiszivárgott hírekből kitűnik, ez ; az uj gazdasági alakulás a i szoros gazdasági egységnek ós közösségnek hosszú megkötésében log megnyilvánul- j ni. Még a legönállóvámterü- ; levesebb ember is kiegyezkedett azzai a gondolattal’, .1. hogy a gazdasági közösség 1 húsz esztendővel meg fog ; hosszabbitíatni. Mig tehát a j múltban elkövetett gazdasági ! hibákkal szemben legalább j a remény fennállott, hogy azok rövidesen orvosolhatók lesznek, addig most ez a csalfa remény sem fog íen- állani, mert az egyszer elkövetett hibák egy emberöltőn belül orvosolhatók nem lesznek, A jövő gazdasági alakulására nézve ily nagy jelentőségű kihatása lévén a minisztériumokban és a külföldön folyó gazdasági tárgyalásoknak illik, hogy a mi szükebb j hazánk, Ungmegye is teljes figyelmét fordítsa e fontos tanácskozások, felé és hogy levetve hamupipőke köntösét, erélyes hangon érvényesítse az élethez és gazdasági fejlődéshez való jogát. A nyugat Európa imádatában kimerült múlt korszak teljesen elhanyagolta Éjszak- j kelet- és Kelet-Magyarorszá- got. Forgalmi tekintetből Sátoraljaújhely és Debrecen és Nagyváradnál megszűnt Európa és amolyan balkáni nivóju vicinális forgalom kezdődött. Hogy a műveltebb, nagyobb kultursju Nyugatot nem tudtuk magunkhoz kötni, az csak természetes. De hogy a Keletet is elvesztettük, ennek a múlt korszakok elhibázott vasúti politikája az oka. Baross Gábor az ő nagy koncepciójú zónadijszabásá- val megvetette az alapját annak, hogy Kelet-Európa for galmát Magyarországon ke resztül bonyolítsa le, a. Magyarországot kiszipolyozó és. érdekeire féltékenyen őrködő, Ausztria ' vasúti politikája azonban módját értette annak, hogy Magyarországot Kelet felől elzárja és a Kelet közgazdasági életének minden zsírját az ő örökké éhes csápjai szívják fel. Hiába volt Magyarországon a világ leg olcsóbb vonatja, az osztrák közgazdasági’ politika olyan mesterséges akadályokat gördített hazánk forgalma elé, hogy az teljesen egalizálta annak káros hatását. Ennek illusztrálására elég rámutatnunk arra, hogy Galíciának Magyarországgal e gy et 1 e n gyors vonat ja sem volt és hogy a Lembergig terjedő másfélszáz kilométeres útnak a megtétele a határállomáson levő több órai kénvszervesztegeiés dacára a legjobb esetben is hét órát vett igénybe. Ezen szerencsétlen vasúti politikának szomorú következményeit épp a most folyó világháború mutatta meg. Ausztria önző, zsugori politikája több százezer ember életébe és néhány miiliárdjába , került a monarchiának, mert i a háború kezdetén szenvedett j csapásaink a Kelet-Gaiiciával ; való vasúti hibás osztrák ; forgalmi politikának a szó- | moru következménye. \ j A zonárendszer megszüli- | vén, a mi vasutunk a drágaság terén felveszi a ver- j senyt az osztrák vasutakkal, az a kapzsi politika tehát nem állhatja többé útját Magyar- ország Kelet felé való terjeszkedésének. Itt van tehát a 12-ikóra, hogy illetékes he- 1 lyen érvényre juttassuk azt a természetes és jogos követelésünket, , mis^p á'g. az: eddigi forgalom a rm igényeinket ki nem elégíti. Követelnünk kell, hogy Kelet-Ma : I gyarország szoros össze- ! köttetésbe hozassák Oroszor- ; szaggal. A ti.-ztclétbeli és 1 címzetes gyorsvona'okat va- ! j ; lóságos gyorsvonatokká kell j í előléptetni. A második sínpárt Kelet leié az összes vo- ; nalakon ki keli építeni. t .; I Előterjesztésemre Ungme- 1 gye lörvé'g iiatós;; ■ i a má- i sodik sínpárnak :: ;anki felé való kiépítése iránt mozgat - | mat indított, úgy az illetékes ; minisztériumoknál, mint az érdekel tSzabolcsvármegy énéi, utána kellene járni annak, hogy mi lett ami fel térj esz- i lésünk sorsa. Szóval hango san és idejekorán követelni •: gazdasági érdekeink kielégítését, nehogy megint azt a í választ kapjuk, amit mellő- ; zésünk alkalmával és egyes intézményeink elvitelekor mondottak nekünk, hogy: „elkéstünk.“ Dr. Ackermann Fülőp. OHM a színházban Tegnapi ilyen című cikkünk, amelyben arra a tűrhetetlen állapotra mutattunk rá, hogy a diákság közzé unintelligens elemeknek is adnak jegyet, a diákok kő zül élénk visszhangot váltott ki. Egyre-másra kapjuk a köszönő leveleket, hogy felszólalásunkkal alkalmat adtunk annak a fonák rendszernek megvilágítására, mellyel most a diákságot kezeli a színházi igazgatóság. Megnyugtathatjuk a diákságot: mini eddig, ezentúl is síkra fogunk szállani a diákság igazáéit, ami utóvégre erkölcsi kötelességünk is. A diákoknak utolsó betűig igazuk van, mikor nem akarják eltűrni, hogy egy iskolázatlan, gorombán nevelt tömeggel azonosítsák őket. Egyébként úgy tudjuk, illetékes helyről már ezelőtt is intézkedtek, hogy diákhelyre csakis diáknak adjanak jegyet, másnak nem. Minthogy azonban a színházi vezetőség nem vette komolyan ezt a rendelkezést, a Közel jövőben — úgy tudjuk — szigorú intézkedés fog történni, hogy a diák- helyre csakis annak adjanak jegyet, aki igazolni tudja, hogy iskolai tanulmányokat folytai, és igy a színházlátogató ifjúság ezentúl állandóan hordja magánál, igazoló okmányait. A diákság tehát a jövőben nem lesz kénytelen egy nyers modorú tő meg Ízléstelenségeit régig tűrni, de sajnos, hogy erre a színházi vezetőség nem tu dőlt önmagától rájönni. U> h.) Egy szám ára 8 fillér.
