Ungvári Közlöny, 1918. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)

1918-01-24 / 20. szám

Uajivftr, ism$ januftr 24 Csütörtök Negyveneink év, 20 szám. .íz Ungvári Közlöny megjelenik vasár-nap kivált lével minden este (lés 7 óra között, tísevkesztőséy és kiadóit ira tal: Széchenyi-tér 33. PO U TI KA J v A PI LA P f'at.-.' ■/»* i fkr KJ&H8ZM! AK HtbNiXJK Előfizetési ára vidékre: egy évre 28 K, félévre 14 K, negyed évre 7 K. H iádéiul aj donos a Kreisler féle Ungmcfft/ei Könyvnyomda dig nincsenek kellőképp át­hatva s azt hiszik, hogy a politikát ott lehet folytatni, ahol négy év előtt elhagy­tuk ! Mikor tiszteljük már egy másban az embert, mikor bánunk egymással embersé­gesen, mikor becsüljük meg a munkaerőt és nem leszünk többé rideg zsarnokok, mint­ha a harctéren különbséget tettek volna ember és ember között ? Ma, amikor a feje és keze munkájából élő ember tele van bajjal, amikor alig van valaki^ akinek testét vagy lelkét ne bontanák sebek s amikor az igazi demokrácia vallása a csataterek borzal­mai között és a lövészárkok szenvedései közepette támadt fel és erősödik napról-napra, mint egy uj világszellem, tró­nok magasságában és a kunyhók szegénységében egy­aránt, klasszikusan domboro­dik ki a múltnak hazajáró lelke gyanánt gróf Károlyi Imre kísérteties ósdi gondol­kodása. Szerencsére azonban az emberszeretet és a kölcsönös megbecsülés testvéri érzése az ilyen elmaradt gondolko­dású sötét lelkeket teljesen háttérbe szorítja és vannak már mágnásaink is, akik ezen a lelki alapon állva, nemcsak hirdetik a jövő igéit, de er ről az alapról szereznek erőt is, hogy tovább haladjanak és munkájokkal jo\á tegyék a háború suk ezer bűnét!. . A .politikai élei a teljes szervezettség képét kezdi felvenni. Olyan hang válik urra a hatalomból ki­pottyant munkapártiak tábo­rában, hogy a háború halál tánca közepette is megrendül az ember a politikának ek­kora eltévelyedései fölött. Most a munkapárt egy mágnás előkelősége vezet a hangadásban és valósággal kétségbe kell esnünk azon tónus felett, amely gróf Ká­rolyi Imrének ' hírhedté lett, Károlyi Mihály elleni támadó nyilatkozatából kicsendüi. A politikai hangnak ekkora el durvultsága nem újságban, nem a főurak között, nem a politika küzdőterén, de a korcsmában is szokatlan. S ebből a szempontból a gróf Károlyi nemzetség két tagjának nyilvános birkózása klasszikus példája a politikai élet elfajulásának. Hogy egy mágnás család egyik tagja a másik ellen oly erős, szinte a gyalázkodás terén is egye­dülálló hangon nyilatkozzék meg, az egyenesen bámula­tos, de hogy a kétségtelenül nemes gondolkodású Károlyi Mihály grófot demokratikus és szociális érzései miatt a mai háborús felfogások kö­zepette bármely közéleti fér­fiú megtámadhassa, az a po­litikai eltévelyedésnek oly fo­kát jelzi, amelyért gróf Ká­rolyi Imrét és a mögötte le­selkedő munkapárti tábort csak sajnálni lehet. Hát ezek az urak még mindig nem tanultak semmit a háború alatt! A magasabb erkölcsi szellemtől, az ember- szeretet melegétől még min­Dohanuéknál zsur volt abból az alkalomból, hogy a kir. kincstár olyan szép előléptetésben részesítette a családot. Ezen az ünnepségen rehabili­tálták a család póri ágát, a Pak­lit is, amelyről egy időben az a hir volt elterjedve, hogy a legne­hezebb időkben bujkált a Báthory- utcán. Többen tudni vélték, hogy jogtalanul használta a dr.-i címet, amit a falusiak drágának értettek és ebbeli minőségben viszonyt kezdett a tojással. Miután azon­ban ez a viszony csak cserevi- szonynak bizonyult, a rehabilitá­ciónak nem volt akadálya. Nagy feltűnést keltett a Ciga­retta család megjelenése, akik a legértékesebb öltözékben : papiros ruhában jöttek el a zsúrra. Sok szóbeszédre adott alkalmat | Svéd gyújtó viselkedése, aki állan­dóan a Cigaretta lányok nyomá­ban volt és cseppet s.-ci titkolta, hogy majd elég az árlük való epe- déstől. Igen nagy örömmel fogadták Rizskása megjelenését, aki arcán régi szépséggödröeskéivel elragadó látványt nyújtott. — Oh, mily régen nem látta­lak, édesem, sápito; cl Töltött Káposzta és ha Rizskása feltűnő közönnyel hátat nem fordít neki, talán ott mindjárt a társaság előtt keblére öleli. Feltűnően elhanyagolta a tár saság hadi Pótkávé megjelenését, akit, bár azt — hiszi, hogy a „hadi“ nemesi eiőnév már feljogo­sítja az előkelő társaságok láto­gatására — többen „szemtelené­nek neveztek a háta mögött. Ku­darcát bet tézte a Szemes Kávé megjelenése, aki nejével, Tejjel karonfogva jelent meg. Némelyek ugyan azt hangoz­tatták, hogy Onagyságának, Tej­nek nem egészen tiszta a szár­mazása, miért édes anyja még kö­zönséges Kutviz volt, de amikor az ezért tüzelő Paprikának valaki erélyesen odavágta, hogy a Tég­lapor család sem a maximális áron felül kezdte, a vita eiült. A mulatságon a jókedvnek már-már nem volt határa, amikor a kellemes összejövetelt egy kinos incidens zavarta meg. Nem tudni hogyan, talán a cse­lédség nem vigyázott eléggé, be­lépett az ajtón egy* görbeháíu, rosszul táplált lerongyolódott alak. A nagy világítás el vakított fény­képhez nem szokott szemeit, de reka kiegyenesedett a zene hal latára. A mulatozókon a kinos meg­döbbenés vett erőt- Rongyos ru hái, megtépázott alakja, szenve­désektől eltorzult arca d-cára is ráösmertek. Az emberélet volt. •— Eljöttem, messze harcterek­ről jöttem, hogy még egyszer együttlássalak benneteket . Nem folytathatta tovább. A felháborodás kitört; — Fi done ! Hogy mert idejönni! — Egy ilyen rongyos ) — A legolcsóbb a világon ! — Az árdrágítók és dugdosók, akik pedig gondosan ügyeltek ar­ra, bogy a társaságához eg\ köny- nyen senki se jusson, megfogták szegény Emberéletet és kidobták. Azután zavartalanul folyt a mulatság tovább. A társaságot az emelkedett han­gulat, miként az ár, úgy ragadta magával . . . Az emberélet vissza sem né­zett, ment vissza a harctérre . .. Dénes. Ütigvdr fJsehomatáff hutára Akik attól féltek, hogy a hazánkra mindenünnen törtető ellenséges terjeszkedési vágyaknak szeretett városunk is áldozatul esik, nyugodtak lehetnek, Ungvár továbbra is Magyarország védő­bástyája marad. Az orosz uralom veszedelme a forradalom kitörése óta megszűnt létezni ügy a mos­tani bolseriki kormány, mint Le­ninek tudni sem akarnak idegen népek hódításáról. Az ukránoktól sem keli félnünk, hiszen a mi kegyelmünkből létesült ezen nl­Egy *&dm ún.i 19 fA’tér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom