Ungvári Közlöny, 1918. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)

1918-01-12 / 10. szám

vfs.í/w//vári fi öltöny meg jelenik vasárnap kivételével minden este fi és 7 óra hő jött. gzevheszfüftég 'ffitßiii<tótiFví: tol : 8zéchenyi.-Íér 3ti. PO Ll Ti KA i .V A *»/ i '..■? i &*>IrJrtx -*«*5jj.íV*!«i¥/;í> ; - fér. HM .4 #1 Előfizetési áréi viliékre-: egy évre 28 K. félévre 14 K, negyeit énre 7 K, líiadótulajdimas a Kreisler féle Ungmegyei Könynnyamd« ........................................- ■■ ....V­Hz adóprés az egész országban működik és rettenetes szorítása alatt megremeg Ung vármegye egész adófizető polgársága. Hogy az adójavaslátok és az ezek alapján eszközölt adó­kivetés nem log megelé­gedést kelteni, az már akkor vált bizonyossá, mielőtt a pénzügyigazgatóság mnnIcá­ját megkezdte volna. Elég volt ismerni a háborús adótervé' nyékét, tudni a háború ren­geteg áldozatairól és tisz­tában lehettünk azzal, hogy mily szokatlan és nagymérvű adókivetések lesznek. A háború költségeit végre is meg keli fizetni, általános­ságban tehát nem lehet kifo­gás még az ijesztően nagy­mérvű adókirovások miatt sem. Elvégre aki vagyont szerzett, aki sokat keresett a háborúban, az fizessen és könnyítsen az állam terhein. És akármennyire nem tetszik a háborús nyereség egy ré­szének az átengedése, akár­mennyire sopánkodik valaki, hogy az adófizetés mellett tönkre kell menni, annál na­gyobb elégtétellel szemlélik ezt az adózási módot azok, akik nem szereztek, csak ál­doztak és szenvedtek a há- böfuban. Egy dologra azonban az adófel szó l am fási b i zo its ágok - nak vigyázniok kell; az igaz- j ságra. Adóztassak meg azt, akit megillet, de ne adóztas­sanak agyon olyanokat, akik azt az adót tényleg nem bír­ják eí s akikről csak a hábo­rús pletyka állapítja meg azt, hogy hadimilliomosok lettek. S adóztassák meg kivétel nél- j kül azokat a bujkál ókat is, akik álarccal járnak a közön- i ség között s akik a legkülön­félébb machinációkhoz folya­modnak, hogy az adózás alól egészen vagy részben kibújjanak. Szóval hozzáértés­sel és tiszta szándékkal, igaz­ságosan teljesítsék a bízott ság tagjai hivatásukat. Anélkül, hogy bírálatot akarnánk mondani a pénz­ügyi hatóság működéséről, megállapíthatjuk, hogy arány­talanságokat és téves kírová sokat 'étiünk a pénzügyi ja­vaslatokban, olvastunk adó­tételeivel oly összegekről is, amelyek különösen a kevésbé módos egyéneknél szinte mér­hetetlen terhet rónak az.adó-1 zóra De nem csodálkozunk rajta, mert tudjuk, hogy az j adójayaslatok készítőinek sem j elég idő, sem elég megbíz­ható adat rendelkezésére nem állott. A helyesbítésnek élet­bevágó fontosságú feladata tehát az adófelszólamlá.si bi­zottságra hárul s ennek lel­kiismeretes arányosító mun­kájától egész exisZteneíák függnek. Minthogy pndig a felszó- lamlási bizottságok most az egyszer igazán helyesen let­tek összeállítva, reméljük, hogy nemcsak igazságosan, de helyes belátással és mél­tányossággal fogják dolgukat végezni, annál is inkább, mert a kereskedő s gazda- osztály Vagyoni uf/kefének lényeges érdekeiről, van s. ó. Breszíltfovskban folutaf! ák a békeíárgplásoka! Trotz ki j visszavonta indítványát. Bresztlitovskból jelenti a magyar távirati iroda : A ja- j nuár 10-én délelőtt tartott ülésen az orosz delegáció j késznek nyilatkozott a béi.e- tárgyalásokat folytatni. Miniszterelnökség sajtó­osztálya. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Bresztlitovskban ma folytatták a kilencedikén fél- beszakított tárgya!ásokat Az ukrán küldöttség ne­vében Holobovits főállamtit­kár jegyzéket adott át, mely­ben az ukrán köztársaság eíisrgetésél kérte és azt hogy mint fennálló köztársaság résztvegyen a tárgyalásokon. Budapest, január 10 (Saját tudósítónk telefonjeionte-t;.) Trotzkij kijelent ite, hogy nine- akV.d .iya an mik, mi­szerint Ukrajna is részivé- : bessert a béketárgyalásokom : mit az ukrán küldöttség j tudomásul vett. Ezután folytatták a ta­i nácskozásokát. Kühlmann el | nők a tanácskozások elején 1 j kijelentette, hogy az ukrán j delegációk elfogadásának a I kérdése a plenum elé tartó- ! * í zik. i Ezek után Trockij kijelen­tette hogy a tárgyalások foly- : tatásához ragaszkodik. Meg­állapítja, hogy a német la­pok által közöltek a péíer- vári távirati iroda közléséről, j megfelelnek a valóságnak. Kifogásolta a pétervári Távi­rati Iroda közléseit, melyek­ről nem tud, mire az elnök kijelentette, hogy a fegyver­szünet feltételei nem korlá­tozzák a sajtó szabadságát. Ezek előrebocsátása után áttértek a tárgyal ásókra, Trotzkij válaszolva .Gertiin és Kühimann kijelentéseire, megerősíti, hogy teljes szi­véből kívánja a béketárgya­lások folytatását, miután az « ántánt csatlakozására kitűzött idő eredménytelenül telt el. Tudomásul veszi, hogy a de­cember 25-iki deklarációban történt kijelentések az ántánt távolmaradása folytán tart- hafatlanok. Mi ragaszkodunk --- így folytatta Trotzkij — a de­mokratikus béke alapelvihez és az a kívánságunk, hogy semleges országokba helyez­tessék át a tárgyalások foly­tatása, csupán azt célozta, hogy mindkét leinek kedvező helyzetet teremtsünk. Az orosz közvélemény ugyanis meg­ütközött azon, hogy afr- gyalusokat a németek áltál megszállt területen folytas­suk. Sc-m technikai akadá­lyok, sem pedig az ántánt mesterkedése nem lehet ok arra, hogy a tárgyalások szín­helye át no tétessék és rá­mutatva az eddigi tárgyalá­sok eredményére, kijelenti, miszerint nem hiszi, hogy az ántánt diplomácia nafeyóbb sikerre! tudjon működni sem­leges helyen, mint Péfervá- rot l. C ernin aggod aim a i val szemben kijelenti, hogy a régi diplomáciának sok fégy* vérét elsöpörte az orosz for­radalom. Egy zám ára S fillér. Negyvenedik év. 10. s?Am Ung«A.r, («»8 január 12 Szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom