Ungvári Közlöny, 1917. július-december (39. évfolyam, 146-295. szám)
1917-12-19 / 287. szám
vözlő beszédet és átadta az uj alispánnak az alispáni jogkört jelképező aranypecsétet. Ezután Minay István alispán tartott rövid programm- beszédet secsetelve azon fontos és nehéz feladatokat amelyek a háborús közigazgatásban 31 évi szolgálata után reá várnak. Rámutatott a de mokratikus irányzatból folyóhatalmas teendőkre, UeáK Ferenc azon szavaival fejezte be beszédét, amely szerint hajdan egy-, kötelesség vári mindenkire, a hazáért vért áldozni most az a kötelességünk, hogy hasznos munkát végezzünk. Élénk, többször ■ megújuló éljenzés és viharos taps fo- . gadta a vármegye alispánjának tartalmas beszédét, amely után a főispán a megüresedett főszolgabírói állásra rendelte el a szavazást. Szavazás közben Szintsák Nándor és dr. Nagy József visszalépd, mire Szabó Zoltán megválasztott főszolgabírónak leit kijelentve. Talpraesett beszédben mondott az uj főszolga biró megválasztásáért köszönet eh A megüresedett szolgabiiói állásra dr. Szentimrey Sán dor 103, Jaross Gyula 58 szavazatot kapott. A főispán üdvözölvén a választásért kö szünetet mondó dr. Szentim- reyt, felhívta őt, hogy a népért való munkáját osztály és felekezeti különbség nél kül igyekezzék kifejteni. A főispánnak ezen meggondol! szavai a bizottság tagjai között élénk visszhangra találtak. Ezután a közgyűlés a köz- igazgatási bizottság tagjaiul Bernáth Zoltánt, Pásztor Józsefet, Tóth Lajost, dr. Sebő Sándort, Tahy Ábrahámot és gróf Sztáray Gábort s választotta meg. Az állandó választmányba Szemere Bálint, Blanár Ödön. gróf Sztáray Gábor, Stépán László, dr. Nehrebeczky G}-örgy és Du liskovich Élek. az igazoló választmánybe Árky zikos, Kardos Emil, dr. Korláth Endre, dr. Lukács Géza és dr Zom- bory Dezső lettek beválasztva. A napirend többi pontjait már csekély érdeklődés kisérte s alig maradtak neha- nyan hátra a közgyűlésen amely d. u. 2 órákkor ért végett. Az uj alispán. | A mai alispánválasztás al- ' kalmából közreadjuk Minay , István életrajzi adatait és pá- i lyafutását. Az alispán 1859. ^ évben Minajban született. Apja, Minay Péter előkelő légi nemesi családból szármázó földbuto kos volt. Középiskolait Ung váron, jogi tanulmányait Sárospatakon és Budapesten végezte Közigazgatási pályáját 1886-ban Nagybereznán kezdte és csakhamar szolga- bitó, majd vármegyei aljegyző, 1894-ben pedig ungvári főszolgabiró lettt. A vármegye népe őszinte szerettei köszönti díszes hivatalának elfoglalása alkal mából Minay István alispánt, aki a legszebb, de egyszersmind a legnehezebb időben, a béke hajnalhasadásakor ragadja kezébe a vármegye gyeplőjét, hogy végre vala hára uj életet teremtsen Ung- megyében is. A buvárhajóiia! o. A Wolff ügynökség jel e ri t i : Buvárhaj -ink a csatornában megsenímisitettek a Ja kobjones amerikai torpedó- zuzót, azonkivel 22.000 tonnát sülyesztettek el. A fsQyverszüiieti. tárgyalások. A Dativ Telegraf közli : A fegyverszünéti tárgyalásoknál az oroszok ragaszkodtak ahhoz, hogy a Keleti /frontról német csap tr k < ne lehessen elvinni. A német k kij len- tét ték, hogy ehhez hozzájárulnak, azon csapatok kivételével, melyek már útban vannnak. Oroszországi hírek. Stockholmból jelentik : A Keleti-tengertől a Fekete-ten- gerig terjedő frontra nézve a háború vagy béke kérdését az alkotmányozó gyűlés fogja eldönteni. Rotterdamból jelentik-: Trotzkij kijelentette, hogy Oroszországban egv hónapon belül rémuralom fog kitörni, i m‘eiy rémesebb lesz a francia forradalomnál. Kliensé . geinkre t— úgymond — nem börtön, hanem gillotin vár. Stockholmból jelentik : Oroszországban’ a harcok 1 még nem értek véget. Komi- | lov visszavonult a Don vi- j dékére, ahol 50 000 kozák i áll rendelkezésére. A cár merszökölt. Péter .’árról jelentik : Az excar megszökött. 500 mat- | rózt küldtek elfogatására i l Cseljabiszkba. íz -Mosz hadserno [ leszerelése. Stockholmból jelentik : Az | orosz kormány az összes 34 cvnél idősebb katonákat szabadságolta. . Galkin tábornokof meggyilkolták. Havannából jelentik : Galkin tábornokot saját katonái meggyilkolták. ....| Özernin Biesztli- tovskba utazik. Becsből jelentik : Czernin külügyminiszter, Wiesner és Gratz osztályfőnökökkel csütörtökön a béketárgyalásokra Bresztlitovskba utazik. A potugál események. Genfi jelentés szerint az ántánt nem ismeri el az uj portugál kormányt. 1910. kih. 1044/1. szám. Az ungvári rkapitányság mint rendőri büntető biró a vád képviseletében dr. Sajó Elek v. t. fo ügyész részvétele mellett .min. rend- ütk. kihágással vádolt Reis- man izidorné és tsa kihégási ügyében Ungváron, 1916. évi december hó 6-án megtartott nyilvános tárgyalás után következőleg ítélt: ítélt: 1. r. t. Reisman Izidorné 50 éves, izr. vailásu,' férjes, ungvári születésű, magyar honos, szatócs foglalkozású, vagyontalan, ungvári lakos, 11. r. t. Eisner Albert 55 'éves, izr vailásu. nős, nyiradonyi születésű, magyar honos, magánzó foglalkozású, vagyontalan, ungvári lakos terhelteket bűnösnek mondja ki, az 1915. évi 4207, 915- M. E. rendelet 16. § 1. pontjába 11. rt-et, ezenkívül az 1916. évi 1750/M. E. rendelet 16. § 3. pontjába ütköző kihágási cselekményben, melyet a terhelek azáltal követtek el, hogy a kenyér kg ját az 56 fillér maximális ár helyett 1 K 20 fillér, illetve 1 K-ért árusították és II. r. t. lisztet jogosulatlanul vásárolt es ezért az 1914. évi IV. t, c. 9. és 17- §-a, illetve az 1750/M. E. 916. sz. rendelet 16. § a alapján II. rt. nél a Kbtk. 29. §-a alkalmazásával az l. r. t. önköltségen elszenvedendő 10 napi, .elzárás és 200 kor., a 11. r. t. önköltségen elszenvedendő lő j 5, összesen 20 napi elzárás és 500~j-l00 kor., összesen 60 kor. pénzbüntetésnek az 1901. évi XX. t. c. 23. § ában jelzett' célok t fele részben község) javára 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatti megfizetésre Ítélem. A kiszabott pénzbüntetés helyébe ez Í879- évi XVJ. t. c. 22., §-a alapján behajthatatlanság esetén az 1. r. t. további 10 napi, a 11. r. t. további 30 napi ön költs ges elzárás lép. Az Ítéletnek egész terjedelmében marasztaltak terhére egy helyi lapban közzétételét is elrendelem. Jelen Ítélet a felek előtt a 15 napi félebbezési jog érvényesithe- tésének megemlítésévé], élő szóval kihirdettetvén, a v. t. főügyész az ítéletben megnyugodott, mindkét marasztalt az ítélet ellen fe- lebbezést jelentett be Ungvár, 1916 évi dec. hó 6 án. Bamuth s. k. r. b. biró. »„„I «r ** A 3 .... * m 4 . yi m M E RZS'E B R T F O R R Á S. % «ii OMí l . löl H ' ÉÉ 1 TISZTA, ÉOVÉNYt.S ÁSVÁNYVÍZ ó g v ény é 8, természet savany tt V ÍZ-források, j Kitűnő izü, igen üditö ásván viz bor, cognac vagy eitromKütönleges szer gvorneibaj és klszveny ellen. ®misi . savval vegyítve. Qr.osi szak ú f. e^tői legjobban aj^i|ya.-gyo- szaktékiff^y éktől legmelegebben ajánlva. BgÉszségest^nek rfík. etv^a§3ayfea«:- . . ■.. oregés, köhög'és, rekedtség és ízű, íggn üdítő ásvSfl^fíz bor. cognac vagy ÄffWRSSWVSJ vegyítve, n ffijwgh ésxfVék 'ama! mai efétén Megrendélhefő : ÍTCfRŐN BORN-BT1 fHHBIM CTRÓF uradaífhán^k á§ványvíz-bér’*í;«é,<réóéi S z ol y v a (Beregm.)
