Ungvári Közlöny, 1917. július-december (39. évfolyam, 146-295. szám)

1917-10-06 / 226. szám

Ennek egyharmada Orosz­országra esik, amennyiben kétmillió orosz meghalt, 6 millió megsebesült. Nincs benne a számadásba a íog- ságban levő kétmillió orosz katona. Nyiít-tér*) Nyílt levél. i Nagyságos Lőrinczy Jenő urnák Ung vármegye alispánja I Helyben. A Határszéli Újság szept. 23-iki számát a nehéz postai közlekedés miatt későn kaptam kézhez, azért csak most válaszolhatok rá­Alispán Ur ! 44 évi munkássá­ga alatt soha sem mulasztotta el az alkalmat, hogy az Őn által olyannyira gyűlölt faj egyik tag­jára, édes apámra üthessen. Mi­dőn maholnap elhagyja állását, távozása méltó munkásságához. Ma azonban fogatlan oroszlán módjára harapni már nem tuel — legalább nyelvöltögetéssel valót­lant állít és rágalmaz. Nem igaz Alispán ur, hogy édes apám Rohn direktor aszta­lát csapkodta és követelte, hogy „ezt a vérszivó nadályt, aki hitel­szövetkezeti boltot tartott, dohányt, szeszes italokat árult, a korcsmái zárórát szigorúan ellenőrizte és a feles marhatartást tűzzel vassal ir­totta, “ Reichert Frigyest vi­gyék el Turjasebesről, hanem mi­dőn egyik ügyben eljárt, akkor Rohn a beszélgetést a gyár ügyé­re terelte, akkor mondta Rohn : Ich habe den Mensch (Reichertre értve) mehr Ver Iránén geschenkt wie er es Verdient hat. Nem igaz, hogy a korcsmái zárórát ellenőrizte, annál is inkább, mert édes apám sem korcsmáros, sem regalébérlő. Nem igaz, hogy a feles mar­hatartást tűzzel-vassal irtotta, mert édes apámnak feles marhája nincs, és nem is volt. A Bandin gyár pedig tartott sőt ma is tart feles marhát. Ami pedig a gyár anyagának a fuvarozását illeti, Ön egyenesen humoros Alispán ur. A parasztságot csak csendőr és katonai erőszakkal lehetett a fuvarozásra kényszeríteni. *) Az e rovatban közűitekért nem fele­lős a szerkesztő. Ami pedig az Ön konkrét vád jait illeti, hogy édes apámat a csendőrség feljelentése alapján a járásbíróság elé vezettette és állá­sától felfüggesztette, tendenciózu­san hamis beállítás. A tényállás a következő: édes apám a háború elején a közigaz­gatás kérésére elvállalta a turja- sebesi bírói állást. E díszes állás­ról azonban elfoglaltsága miatt leköszönt, Ön hamis és névtelen feljelentésre elővezettette a berez- nai járásbíróság elé, ahol a soros járásbiró e szavakkal fordult a csendőrőrmesterhez : „Az alispán­nak nincs joga ilyen paráncso ■ kát kiadni“ — s haza bocsátotta. A megindult eljárás még a nyo­mozási stádiumban befejezést nyert, az erről szóló végzések szárna : az ügyészségtől: 15361j 1916 k. ii. A nagybereznai járásbirósági vég­zés száma : 3989/1916 amely vég­zések szerint bűncselekmény hi­ányában az eljárást beszüntették. Ha Alispán ur 'nem akart volna rágalmazni, kikereshette volna a számot. De itt meglátszik Alispán ur teljes rosszakarata, amelyben édes apámat mindig is részesítette. Ha Ön tudomást akart volna szerezni a Bantlin gyár borzalmai ról, amelyek utólag az Ön „érző lelkét mély fájdalommal töltötték el“, szerezhetett volna. Azonban Alispán ur mindenkit, aki Turjasebesről panaszra jött, látnoki erővel -- sejtve, hogy apa- nasz tárgya a Bantlin gyár lehet, — kidobatott. Bizonyítani fogom, hogy az Önhöz panaszra jött a sz- szonyokat az alispáni hivatalból kidobatta. A turjasebesi már ismert ipar­vágány bejárása alkalmából az Önhöz panaszra jött népet kar­hatalommal oszlatta széjjel azon a címen, hogy részegek. Nem igaz ez az állítás- sem, hogy a megjelent parasztéit be voltak rugva, volt köztük részeg is, azonban a panaszttevő fíom- buskár László szinjózan volt, mert szent esküvel fogadta, hogy szeszt j inni nem fog. A poroskői aratási engedélyt kérő parasztokat ha megkérdezte volna, szintén megtudhatta volna mindazt, amire sohasem volt ki­váncsi. Láthatta azt is, hogyan vette a gyári őrség a munkaképes parasz­tokat kezelésbe. Szép sorba állí­tották őket és mint rablógyilko­sokat, szuronyos gyári őrök ve­zetésével felvitette őket „börtö­nükbe“. Miért? Mert nem akartak éhbárért a milliós hasznokat zseb- revágó német részvénytársaságnak dolgozni. Ez fájt Övinek, Alispán Ur! Vádolom Önt, alispán ur, sza­vaim súlyának teljes tudatában: hogy az Önhöz panaszra jött asz- szonyokat kirugatta és hogy a Tur- jasebesen panaszra összegyűlt pa­rasztokat széjjelkergette. Kész vagyok a fenti két vád­pontot független magyar bíróság elolt bizonyítani. Az ön cikkének lyrai terére önt követni nem fo­gom, voltam és vagyok a ruthén nép olyan barátja, mint ön. Büszke vagyok rá, hogy nekünk „zsidó f ti kászoknak“ sikerült eze­ket az ázsiai állapotokat meg­szüntetni, [mert, ha Öntől függött volna, úgy Turjasebesen vigan botozhattak volna tovább is. Az Ön rágalmazó és valótlan állításaira már Kustán Ágoston gör. kath. lelkész, akit talpraesett, korrekt úri embernek ismer min­denki, már megadta a méltó vá­laszt, Kozma Nándor hirlapiró, A Nap munkatársa már szintén megfelelt. A magam részéről pontról-pontra bizonyítottam, hogy alispáti ur rá galmazott, midőn becsületben meg őszült édes apámat durván, a nyil­vánosság előtt megtámadta. Evek hosszú során át érezte édes apám az ön hatalmának súlyát, bármi­lyen ügyben is került össze édes apám a Bantlin-gyárral, Ön ab ovo a Bantlin-gyárnak adott iga­zat. Még valamit; midőn ez év jú­niusában interjú céljából Önnél megjelentem, Ön a következő ki­jelentést tette: „soha az ön édes atyja ellen panaszom nem volt, ha Reichert bármilyen kijelenté­seket tett nevemben, azokat felha­talmazás nélkül tette.11 Édesapám felkereste a turjase­besi hívek lelkipásztorát, Ba- csinszky Antalt, hogy járjon el Reichertnél. Bacsinszky fenn is járt, ott siket fülekre talált- Ön l urjasebesen járt, miért nem kér­dezte meg a lelkészt, van-e a nép­nek panasza ? Ön megelégedett a finom ebéddel és habzó pezsgő­vel, amelyet a Bantlin-gyár nagy­lelkűen rendelkezésére bocsátott és mint aki jól végezte dolgát —- elutazott. Remélem, alispán ur le fog ereszkedni hozzám, a zsidó firkász- hoz és alkalmat fog adni, hogy vádjaimat a sajtóbiróság efőtt iga-1 zolhassam. Havas Emánuel hirlapiró, Budapest. A Városi Mozgóban szombaton és vasárnap A SPHINX HABJA dráma 4 felvonásban. Nii Kabát készítést és mindenfele e szakmába vágó átalakítást vállal Weinberger, Dombalja-utca 2. Versenytárgyalást hirdetmény! ..Nyírfa kocsirudak“ eladására. Az ungvári m. kir. főerdőhivatal a bercsényifalvi er­dőgondnokság területében kitermelt és a nagybereznai va­súti állomás melletti rakodóra kiszállított 451 (négysázötven- egy) drb. 3 m. h, gömbölyű „Nyírfa kocsirúd“ eladására zárt Írásbeli ajánlatok mellett, nyilvános versenytárgyalást hirdet. A zárt Írásbeli ajánlatok legkésőbb 1917. évi október hó 18-án délelőtti 12 óráig nyújtandók be az ungvári m. kir. főerdőhivatalhoz, ahol azok 1917. évi október hó 19-én délelőtti 10 órakor a főerdőhivatali tanácsteremben nyilvá­nosan fognak felbontatni. Részletes adatok, árverési és szerződési teltételek, aján­lati űrlap és boríték az ungvári m. kir főerdőhivatalnál megszerezhetők. Ungvár, 1917. évi szeptember hó 29-én. n. kir. Főerdőhivatal. ""nTrMmmmnrriinrTBMMMiiiiiiiinnniMwiuii.BHiawimiiB■mi ,(in u iipö iii iititti n ~nnrrTm—móri t r-~ mmmmmmu Golyvái és iMiIeiiai LUKI ^ ^ 'v-r V S’ természetes savanyúV)Z-fon*ások. Kitűnő izü, igen üdítő ásványvíz bor, cognac vagy citrom­Kulonleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Orvosi savval vegyitve. Orvosi szaktekintélyektől legjobban ajánlva gyo- ?z.. tekintélyektől legmelegebben ajánlva. Egészségeseknek kitűnő morbántalmak, étvágy talanság, gyomorégés, köhögés, rekedtség és ízű, igen üdítő ásványvíz bor, cognac vag*’ citromsavval vegyitve. a vizelési szervek bántalmai esetén. Megrendelhető : SCHÖNBORN-BUCHHKIM GRÓF ur dalmának ásványviz-bérlőségénél S z ol y v a (BeregmJ Nyomatott a Krcislr-féleUpgmegyei Könyvnyomdában Ungvári m

Next

/
Oldalképek
Tartalom