Ungvári Közlöny, 1917. január-június (39. évfolyam, 2-145. szám)

1917-06-29 / 145. szám

Un*»vár, IVI7. junius 29 * Péntek narnítnckllcnccdlk év 145 >íjuc az {/nj/eAri Közlöny megvetett!/* vasárnap ti vételére/ tn.<f>ul**n »“ft*? ő és 7 óra közöt, Szerkesztő Még és h ^a-t óíkínaial; Vnyvár, izéch&nyi-tér 38. A ?ap kiadótulajdonost* a Rreisltír-ffih- Vngotegyei Könyvnyomda, SÁPI LAP Belelt** «»«r/ei-nztó : L>r HEIHZíV A á HtSfliJtJK Frontiátogafása 66. gyalogezrednél. % Háziezredünknek, a cs. és kir. 66. gyalogezrednek meg­látogatásáról a küldöttség teg­nap érkezett haza és a leg­szebb érzelmekkel telten, cso­dákat mesélnek a résztvevők arról a szeretedről, amellyel katonáink az otthoniakat fo­gadták és üdvözölték. A küldöttség f. hó 23-án délután 2 órakor indult el Grünstein főhadnagy kisére- ) tőben, aki szolgálati utón lé­vén, a küldöttséget rendel­tetése helyére elkísérte. Nagy késéssel, másnap délben 1 órakor futott be a vonat a kicsiny galíciai vasúti állo­másra, ahol a „civil“ ma gyár urak megérkezése nagy feltűnést keltett. A vasútnál Helmer Antal alezredes ezred­parancsnok, Calmayer kapi­tány ezredsegédtiszt, Minkusz kapitány gépíegyv'eres pa­rancsnok, Berecz és Csiszá- rik ezredlelkészek fogadták a küldöttséget, amelyet Hel­mer ezredparancsnok szeretet­teljes szavakkal üdvözölt. Matyaczkó Tivadar nagypré­post válaszolt az üdvözlő sza­vakra, ezután a küldöttség tagjai az ezred körzetében lévő Katona-Otthon telepére hajtattak, ahol Stumvoll fő­hadnagy, mint telepparancs­nok és dr. Reisman zászlós, mint az Otthon parancsnoka állottak a vendégek rendelke­zésére és őket a részükre ki­jelölt barakkszobába kalauzol­ták. Az idő hirtelen esősre for­dult, de ez nem zavarta meg az ebédet, amely rögtönzött tábori sátorban a szabad ég alatt kitűnő hangulatban folyt le, bár szűk keretekben moz­gott, mert taktikai okokból az ungmegyei származású tiszteknek aznapi kivonása az első vonalból nem volt le­hetséges. Az ebéden Helmer alezre­des mondott kiemelkedő tósz- tot és örömmel mutatott rá arra az önfeláldozásra, áldo­zatkészségre, hazafiságra, a melyet az ungmegyei kato­nák hazájuk védelmében ta­núsítanak. Matyaczkó; Tiva­dar az ezredre, a legénységre és tisztikarra, valamint (lel- mer alezredesre ürítette po | barát, akiknek (Jngmegyé tár- j sadalmának üdvözletéi, sze- j retetét hozták el azon forró kívánsággal, hogy győzedel mes békével térjenek mielőbb j vissza ungmegyei otthonaik­ba, a háziezred állandó la- kóhelyére, ahol mély igaz | szeretettel várják a dicső ka- j tonákat. Szabó Zoltán beszélt még a polgárok és katonák közti barátságról, szeretetrői, majd ebéd után a társaság felkerekedett és több részlet­ben az első vonalak megte­kintésére indult. Vacsora az ezred-parancs- nokság fedezékében volt tá­lalva, amelyet e célra 100 gyertya erősségű acetylin égőkkel íényesen megvilágí­tottak. Vacsora után a fény­szóró-telepet tekintették meg a küldöttség tagjai, akik éf- deklődéssel gyönyörködtek abbban a látványban, amely az ellenséges front több pont­jának megvilágításával eléjük : tárult. Az ezred pár an cs n o ksá gr ól a vendégek a Katona-Ott­honba tértek vissza, ahol a | galíciai éjszaka hűvös leve­gője dacára elszórakoztak és hallgatták a munkában lévő ágyuk zaját. Hétfőn reggel 8 órakor istentiszteletet tartott Ma­tyaczkó Tivadar nagyprépost, aki a szentmisét gyönyörű prédikációval fejezte be. Az Istentiszteletnél a vadász­század, a gépfegyveres osz­tag és az ütközet vonal le­génysége és tisztikara is részt- vett s valamennyien szent j áhítattal csünglek a nagypfé- post igazán szivrébató imá- j ján, amelvet-azzal az Isten- I hez küldött fohásszal fejezett i be, hogy a végleges gyoze- I lem szent pálmájával derék, j értünk vérző katonáink mi előbb térjenek vissza és ma- j gyár hazánk szent földjét j nyugalmas béke mellett mi­előbb csókjaikkal illessék. A nagyprépost ezután aj jelenlevő legénységnek rut- I hén nyelven is tolmácsolta i szavait. Reggeli után a va- , dászszázadot látogatta meg ! a küldöttség s ennek éles j gyakorlatait tekintette meg. majd egy, az ellenséges ál­lás felgöngyölítését jelző gya­logsági támadás lett gyakor- latként bemutatva. Ezekuíán j a küldöttség tagjai az áliá-- sokban látogatásokat eszkö­zöltek, fél 2 órakor pedig ebédre gyülekeztek, anvkor is minden zászlóalj egy-egy tiszttel képviseltette magát. ■ Az ebédnél Helmer ezred­parancsnok megköszönve, a látogatást és a szeretetado- mányokat, hatásos szavakban biztosította Ung vármegye j közönségét, hogy az ezred J hálával és szeretettel fog meg­éri « fülér MlöfisstSsi Ara helyben: Égés* évre XH K, féV Kt negyedévre 4 ÖO P. Pitinkre XSfféB* évre £4 SCf f&tévre 13# K, negyed ét>r* fi K. Hirdetésekei nW.litnéier ársxubáj sserini igen olcsó árban vessünk /el emlékezni e szép látogatásról, mely szorossá teszi a köte­léket Ungvár város és házi- ezrede között. Matyaczkó Ti­vadar a királyra, Szabó Zol­tán az ezredparancsnok fele­ségére, Deák Gyula- az ezred­parancsnokra, mint hőslelkü bátor katonára és katonáinak apjára ürített pohárl. Ebéd után a repülőballon-osztályt tekintette meg a küldöttség, melynek egyes tagjai a bal­lonnal felszállást is megkísé­relték, közben csoportképek készültek cl, este hat órakor pedig egy kellemes látogatás emlékével a küldöttség vo­natba szállt, hátrahagyván a meleg katonasziveket, ame­lyek a látogatás folytán a leg­szebb érzésekkel teltek üreg. Megállapíthatjuk, hogy az ungvári sajtó által javasolt frontlátogatás meleg kapcso­latot létesített az itthonmara- dottak és értünk harcoló ka­tonáink között, csak kár, hogy a küldöttség összeállí­tása bizonyos exkluzivitás jellegével birt. és nem voltak képviselve benne azok, akik a kereskedelem, ipar, földmi- velés, szóval a dolgozó kö­zéposztály jogán akár mint hozzátartozók is, kevésbé hi­vatalos jelleget ás közvetle­nebb érzést adtak volna a látogatásnak. Görögország, hadat özén Bulgáriának. Bernből jelentik : Venize- j lösz átveszi a hadügyi és j tengerészeti miniszteri tárcát j s ennek folytán föltétlenül I számítanak arra, hogy Görög- s ország hadat üzen Bulgáriá- | nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom